Eger - hetilap, 1886
1886-03-23 / 12. szám
99 igazgatósághoz küldött adományozó oklevélben, a zirc-cist. r. egri fögymnásiumának ajándékozta, oly kikötéssel azonban, hogy az említett gyűjtemény, további szorgos megőrzés, gondozás és szaporítás czéljából, élte végéig az adományozó úr kezelése alatt maradjon. — Kempelen R. úr ó nsga, midőn évekkel ezelőtt hivatalos működését Egerből Pozsonyba tette át, szintén egy hasonló nagy becsű gyűjtemény adományozása által kötelezte maga iránt elévülhetlen hálára az egri fő-gymnásiumot, annak ifjúságát, s mindazokat, kik városunk közművelődési érdekeit szivükön hordozzák. — E nemeslelkű adományozás alkalmából fő-gymnásiu- munk tanári kara legközelebbi értekezletén elhatározta, hogy az adományozó urnák hálás köszönetét küldöttségileg kézbesítendő jegyzőkönyvi kivonatban, valamint, a nyilvánosság utján is kifejezi, — s a t. adományozó urnák Sajóssy A. akad. festész és int. rajztanár ur által festendő arczképét, a főgymn. hálája emlékéül, a fő-gymn. természetrajzi múzeumában helyezi el. — Nyilvános köszönet. Azon nagylelkű jótéteményért, melyben nagyságos Kismagyari Kempelen Rudolf, nyug. magy. kir. pénzügyi tanácsos úr — ki 1868—69. isk. évben főgymnasi- umunkat több mint 6000 pld. rovargyüjteménynyel, a többszörös példányok nagy készletével s a tartalmazó szekrényekkel együtt megadományozva az intézetet már örök hálára kötelezte — a cist. rend egri katli. fógymnasiumát legújabban részesítette az által, hogy f. é. febr. 18-án az intézeti igazgatóhoz intézett nagybecsű levele értelmében „ezer fajból álló' lepke- és ezer- nyolczszáz fajt számláló, tudományosan meghatározott bogárgyűjteményét a cist. rend egri házának tulajdonába bocsátja“ : kedves kötelességének ismeri a főgymn. igazgatóság és tanárkar, hogy fenttisztelt ő nsgának e nagyértékű adományáért — a mennyiben az a t. c. szülői közönséget is oly közelről érdekli — legmélyebb köszönetét ez utón is kifejezze. Egerben, f. é. márczius 20-án tartott üléséből. A főgymn. tanártestület. — Műkedvelői előadás. Az egri műkedvelők társulata e hó 21-én részben a dalkör, részben az arena diszletei költségeinek beszerzésére, igen sükerűlt előadást rendezett az ó-kaszinó termét minden zugában megtöltő díszes közönség előtt. Színre került Csep- reghy „Piros bugyelláris“ ez. kitűnő népszínműve. A főszerepben We idl-Kapácsy Gábriel la úrnő (Zsófi) kellemes csengésű, fülbemászó hangon, igazi magyaros zamattal eléadott dalaival, nemkülönben művészien élénk, a valóságig természetes játékával egészen elragadta a közönséget. Mellette küzdött nem kevesebb sükerrel Zalabéri Horváth Béla úr, (Török Mihály biró) ki melegséggel és élethűséggel adta igazán fárasztó szerepét. A harmadik helyen mint főszereplőt a dicsőség Farkas Gyula urat (Csillag Pál) illeti, gondosan tanulmányozott játékáért. De azt hiszem, igazságtalanok volnánk, ha elismeréssel nem adóznánk Gröber Anna, (e szendesége által kimagasló) úrhölgynek, ki kisebb körű szerepét (Kata czigányasszony) mély átérzés, átértés s valódi művészi tökélyig vitt tanulmánynyal töltötte be. Ide számítom még Danilovich Pálné (Kender Julis) és Kliegl Panna (Menczi leánya) úrhölgyeket, kik ritka kedvesség és naivság- gal, valamint, Radics István (Kósza Gyurka), Pillér Ede (Peták) és Ludányi Béla (kapitány) urakat, kik teljes ügyekezet- tel dolgoztak ez estély sükerén . . Oh istenem! ... de hát még a többi!! Mit szóljak Gröber Irén (aranyos kis Kati) és Erdélyi Marianna (ezukros kis Panni) úrhölgyekről, szeretetremeltó . . . vagy Cselényi (Pennás) és Kemeehey (Hájas) urak buzgó játékáról? . . . Hisz igy nem érek a végire ! ! ! Pedig még sok van! Elismerés E r d elvi Gizella, Gröber Berta, S z u h á n y i Anna, Menu er Ida és Pfeiffer Mariska ur hölgy eknek (leányok), továbbá Varga János (Leveles Misi), N án á s s y Ödön (öreg béres), S ubic h Gyurka(kisbiró), S iraon y i Károly, Hartl Károly, H or- váth Béla, Más záros Kálmán uraknak (huszárok), kik élénk játékukkal szintén nagy mérvben járultak az est sikeréhez. — Az előadást rögtönzött tánca követte, mely a kedélyesség netovábbjával karöltve, az éjfél utáni órákban ért véget. Szépeink közül a tánezolók sorában láttuk : Beökönyi Margit, Bodnár Pannika, Erdélyi Gizella és Marianna, Ferenczy Jolán, Gröber Irén, Anna és Berta, Gáspárdy Coeleszta és Anna, Horváth Béláné, Kliegl Pannika, Mészáros Kornélia, Menner nővérek, Petravich Ilona, Sajósy Margit, Szuhányi Anna, Vass Ilona, Veidl Gyuláné stb. urhölgyeket. — Gyászhir. Czv. G am peri Józsefné, sz. Lamprecht Erzsébet asszony élete 76 évében f. hó 17-én elhunyt. Temetése 18-án, számos ismerősök és rokonok részvéte mellet ment végbe. — Nagy hangverseny. Popper Dávid, európai hirü gordonka-művész, és társa: Reisenauer Alfréd weimari nhgi kamarai zongoraművész, jövő szombaton, f. hó 27-én, a törzskaszinó nagy termében hangversenyt adnak, a következő, igen érdekes műsorral: 1. Sonata, gordonka- és zongorára, Rubins- teintől (Popper, Reisenauer). — 2. a) Adagio, Boccherinitől, b) Courante Corelíitól, c) Menuett, Poppertől (gordonkán Popper). — 3. a) Nocturne, Chopintől; b) Valse impromptu, Liszttől; c) Polonaise (As d.) Chopintől, (zong. Reisenauer). — 4. a) Ábránd Schumantól: b) „Az ugró kutnál“, Davidofftól; c) Nocturne, és d) Fonódal Poppertől (górd. Popper). — 5. Don Juan, ábránd, Liszttől (zong. Reisenauer.) — 6. Spanyoltánczok (új): a) Serenade espagnole; b) Carneval espagnol, Poppertől (górd. Popper). Reisenauer zongora-művész egy e czélra ide szállított Bösendo rffer féle zongorán fog játszani. — Helyárak: Körszék : 1 frt. 50 kr. Zártszék: 1 frt. Bemenet 60 kr. Tanuló jegy 30 kr. Karzat 30 kr. Jegyek előre válthatók t. Szolcsányi Gy. ur könyv- kereskedésében. — A nagy műélvezettel kínálkozó hangversenyt, s különösen a hírneves Popper ritka szép gordonka-játékát melegen ajánljuk müveit közönségünk pártoló figyelmébe. meglepi, azonnal az egész rózsatelep fiatal hajtásainak leveleit be kell kénporral hinteni, hogy a baj tovább terjedését megakadályozzuk. Néha a zöld hernyó is bosszúságot okoz a rózsa-tenyésztőknek, amit ha kiakarunk kerülni, gyakran nézegessük meg, nem látunk-e egyik másik rózsafa levelén hernyórágást, amit ha észre veszünk, azonnal tartsunk hajtóvadászatot e kellemetlen betolakodóra. A futó rózsákat lugasok s folyosók be- futtatására nálunk is sok helyen szokták használni; a futórózsáknak a diszkertekben a vadfák díszítésére való használata ellenben nálunk még kevéssé ismeretes, pedig ez oly szépen veszi ki magát, hogy annál valami szebbet, elragadóbbat képzelni is alig lehet, mintha ily vadfák sűrű haragos-zöld lombozata közül a futó rózsák virágai százával ezrével, tűnnének elő. E czélra legalkalmasabbak a Rosa a r ven sis fajhoz tartozó futó rózsák, melyek igaz. hogy csak fehér és halvány rózsaszínben virágzanak, de erős hajtással bírnak, és emellett hajtásaik igen hajlékonyak. Legalkalmasabb fajták e czélra az: Alpina, Blush Bour sóit és a régi közönséges piros Bour sóit rózsa, továbbá az Ayrshiri, a Thoresbiana, a "A . ■■ Dundee R e m b 1 e r, a Rubra plena és a Viginalis superbissima. Legszebben veszik ki magukat az ily futó rózsákhoz közel álló, nem igen magas törzsű ágabogas vén fákon. Az ily futó rózsákkal való bánásmódot Gschwindt Rudolf korponai erdőmester, még Németországban is nagy tekintélylyel biró rózsatenyésztő a következőleg Írja le: Azon fának, melyet futórózsával be akarunk futtatni, északi oldalán, tavasszal vigyázva, hogy gyökerét meg- ne sértsük, egy jó nagy gödröt ásatunk, s ezt jó trágyás földdel megtöltve, abba egy gazdag gyökérzettel biró gyökér nemes futó rózsát ültetünk. Az ültetés után jól be kell azt iszapolni s később is gyakran megöntözni, mivel a fa koronája az esőt a rózsa gyökeréhez jól odajutni nem engedi. Nyáron át, néhányszori hígtrágya-öntözéssel is előlehet még a rózsa kifejlődését segíteni. Az ültetés utáni második évnek november havában e rózsa azután tövig vissza lesz vágva, mire tavaszszal az hatalmas hajtásokat fog adni, melyek közül azonban csak hármat hagyunk meg, a többit kitörjük. A meghagyott hajtások nyáron át egy darab posztószél s egy kis drót szög segélyével a fa derekához lesznek erősítve, hol azután azok egész a tél beköszönéseig maradnak, mellék-hajtásaikat „időközben 8 — 10 centiméterre bekurtitva. Ősz felé kissé szárazabban kell tartani e rózsát, hogy hajtásai jobban beéredjenek s a be nem éredt hegyeit a hajtásoknak le kell csipkedni. Télre az első évben e hajtások le lesznek a földre huzva s lombbal befedve. Tavaszszal a már ekkor 3—4 meter hosszú hajtások a földre fektetve maradnak s ott megerősittetnek, hogy minél több oldalhajtást hozzanak, melyek időről időre 8—10 centiméterre visszacsipetnek és pedig újra és újra mindaddig, mig 3—4 fokú elágazások keletkeznek, ügy augusztus körül azután fel kell azokat a földről emelni, s miként előbbi évben, a fa derekához erősíteni és pedig lehetőleg mindig észak felől. Ez időtől kezdve azután e futó rózsák egész gondozása csupán a túlsűrü hajtások megritkitá- sából, s a mellékhajtások bekurtitásából áll, hogy azok minél dusabban virágozzanak.
