Eger - hetilap, 1885
1885-07-07 / 28. szám
230 gyümölcsös, rét, árok és garád. Ezen területen, miután az inficiált szőllök nem egymás mellett, hanem kisebb-nagyobb távolságban egymástól fekszenek, és igy a közben eső kisebb szőllőket is a veszélytől óvni kellett, mindössze 16 lioldnyi és 1133 □ ölnyi térséget kellett gyériteni, és pedig úgy, hogy a valóban befertőzött területen kivül köröskörül teljes 6 ölnyi szélességben egy úgynevezett védgát is lelkiismeretesen gyérittetett, hogy a veszélyes rovarnak továbbharapódzása és elterjedése meggátoltas- sék. Adná Isten, hogy süker koronázza ezen amily költséges, ép oly fáradságos és veszélyes munkát. Ennek költsége következőkép terheli a tiszta szőllőterületet: minden négyszög ölre esik 41/10 kr, és igy egy katastr. holdra 6 frt 40 kr, mely teher óriási módon nehezedik a szegény szöllőbirtokosokra, kiknek a máj. 5-iki jégeső és felhőszakadással egybekötött zápor úgy is termé- söknek legalább felét elverte, és a földelési munkák költségeit, minthogy számtalan sor közül egészen kimosta a földet, legkisebb számítással megnégyszerezte. — Mindezeknél fogva elhatározta a községi bizottmány, hogy Eger városa nemeslelkű képviselőtestületéhez fog fordulni, és azt tiszteletteljesen fölkérni, hogy szíveskedjék ezen súlyos körülményeket tekintetbe venni, és miután épen az egri szőllőket fenyegeti a legnagyobb veszély, ha F.-Tárkányon gyökeresen el nem nyomatik a bajnak fészke, mi pedig saját erőnkből erre képesek nem vagyunk, úgy méltányossági, mint saját jól fölfogott érdekének szempontjából részéről is a fentebb elősorolt nagyköltségü munkálatok terhének egyrészét magára vállalni, nehogy később nagyobb baj származzék. Utólag értesülök, hogy még mintegy 60 frtnyi költség volt különféle czimek alatt, úgy hogy az 550 frtot meghaladja a phylloxera kiirtására fordított költségek összege. D. A. Különfélék. — Madi Kovács György honvéd-tábornok és dandárnok, vasárnap városunkban időzött s Zsendovics József kanonok ur vendége volt. — Az egri egyházmegye növendék papjai közé, a f. lió 4-én tartott csődvizsgálat alkalmával fölvétettek; és pedig az I. évi hittan folyamra: Saád Béla, Baráczius József, Kasztl Dezső, Andor István, Fojthó Mátyás; — a gymn. VIII. osztályra: Sándor Imre— a gymn. VII. osztályra: Nyizsnyay Iván, Rábecz Lajos, Réz Kálmán, Mellus János, Szabó Imre, Sefcsik Ferencz, Szeles János; összesen: 13. Concurált: 18. — A Zircz-cist. rend növendékpapjai közé, az egri társház által fölvételre ajánltattak az egri főgymn. tanulói közöl: Györgyi Lajos, VII. o. és Bartha József VI. o. ifjak. „Igen, méltóságos grófnő.“ „Miért nem dohányzik?“ „Ó, kegyed jelenlétében hogyan merészkedjem?“ „Ez nem ok; kinyitunk egy ablakot és akkor nem alkalmatlan.“ „Bocsásson meg, méltóságos grófnő, de a kegyed jelenlétében, úgy hiszem, a legfinomabb szivar sem izlenék; különben is most látom, hogy szivartárczámat odaát feledém.“ „Ez sem ok; itt vannak az én szivjaraim, vagyis inkább bátyám szivarjai; ott vannak a bőrtáskában ama világos felöltöny mellett.“ „Valóban nem tudom, vehetek-e ennyi szabadságot.“ „Ugyan ne okoskodjék, én is szivarozom az ön kedvéért.“ „A-a-ah!“ szólt a fiatal ember, és e felkiáltás hangsúlyozásában nem kis csodálkozás rejlett. „Kérem, adjon ide egy szivart.“ „A legnagyobb örömmel.“ „És vegyen magának is egyet.“ „Még nagyobb örömmel.“ „Szép, — köszönöm. Ott van a tüzkészlet is. Kérek egy kis tüzet.“ Stollberg úr szivart nyújtott a szép hölgynek és egy égő gyufát; aztán nézte, mily kecsesen kezelte azt a kis ollót, melylyel a szivarvéget levágta. Nem mulasztott el e közben egy hosszú pillantást vetni a szép arczra, mely most, midőn a szivarra gyújtott a gyufa lángjától oly különös vöröses fény által volt körülfolyva. A hölgy is Stollberg úrra vetette lángoló szemeit, és oly nyájasan nézett rá, hogy ez akaratlanul kénytelen volt mélyen felsohajtani. — A városi kisdedovodában folyó hó 5-én tartatott meg az örömünnepély (vizsga) mely alkalommal a kisdedek rendes napi foglalkozásaikat ünnepélyesen bemutatták; a siker feltűnő volt s a jelenvoltak igazi megelégedéssel távoztak. Jelenvoltak: Györ- gyényi Ignácz kanonok úr, az ovodát gondozó választmány s számos érdeklődő szülők s ügybarátok. — Az egri rom. kath. hitközségi iskolákban, az 1884—5-iki isk. év folyamán, a növendékek száma volt, és pedig a belv. 4 oszt. fiu-iskolákban 362; az angolkisasszonyok vezetése alatt álló 6 oszt. belv. leányiskolákban: 332; a külvárosokban elhelyezett, szám szerint 8 vegyes, és 1 leány iskolában, az ismétlő iskolásokkal együtt fiunövendék: 567; leánynövendék 605. E szerint volt az összes iskolákban fiunövendék: 929, leánynövendék 927, összesen: 1856. — A belv. fiúiskolákban a Rajnerféle alapítványból, ns. Kozma Károly kanonok (1 db. ar.), ns. Szele Gábor prépost (1 db. ar.), Porubszky Istvánná őnsga (1 db. ar.) dr. Frantz Alajos megyei főorvos (1 db. ar.), és több nemes ifjúságbarátnak 56 frt 10 krt tevő szives adományából számosabb bel- és külvárosi tanulók részesítettek jutalomdijakban. — A nevezett iskolákban az ifjak tanításával 7 hitoktató, 12 tanító és 11 tanítónő, összesen 30 tanerő foglalkozott. — A jövő 1885/6-iki isk. évvel, érsekünk ő exja, s a mélt. főkáptalan újabb áldozat- készsége folytán, az eddigi 4 oszt. belv. elemi iskolánál, egyelőre egyesítve, az 5—6 osztály is meg fog nyittatni. — Az egri rom. kath. hitf. elemi s népiskoláknál a jövő isk. évre a beiratások határidejéül aug. 29—31 napjai tűzettek ki. — Az 1848—49-iki honvédek egyletének Egerben, jun. hó 21-én az érsekkertben tartott nyári mulatsága alkalmával fölülfizetni kegyeskedtek: id. Fekete Ferencz 20 kr. Párvy Sándor 1 frt. Dombay Tádé 1 frt. Kovács József 80 kr. Pap Emil 1 frt. Hickman Károly 80 kr. Grónay Sándor 1 frt. Luga László 1 frt. ifj. Fekete Ferencz 60 kr. Éliásy Ferencz 1 frt. 80 kr. Bodnár Ferencz 50 kr. Horváth József 80 kr. Zsendovics József 5 frt. Ra- paics Dániel 1 frt. 40 kr. Tavassy Antal 80 kr. Lőrinczfy János 80 kr. Glósz Károly 80 kr. Kaszap Bertalan 80 kr. Vürth Lajos 60 kr. Szederkényi Nándor 80 kr. Zalái- József 80 kr. N. N. 20 kr. Imre Miklós 80 kr. Imre Miklósné 80 kr. Sztupka János 30 kr. Gariup Péter 20 kr. Sajósy Alajos 1 frt. Zander Sándor 30 kr. dr. Alföldi Dávid 1 frt. Kapácsy Dezső 1 frt. Burik István 1 frt. Pozsgay Antal 50 kr. Gröber Ferenczné 1 frt. Poncsák Lajos 20 kr. Tordy N. 1 frt. Összesen 31 frt. 60 kr. — A hevesmegyei 1848—49-iki honvédek egyesülete f. hó 12-én (jövő vasárnap) délutáni 4 órakor a városház nagy termében rendkívüli közgyűlést tartaud, melyre az egylet tagjait s a szives érdeklődőket tisztelettel meghívja. Eger, 1885-iki julius 5-én. Csihy Sándor, egyleti elnök. — A 49-ik (hevesi) honvédzászlóalj az őszi gyakorlatokra „így, és most gyújtson rá ön is, és aztán folytassa félben- szakadt elbeszélését, vagy ha akarja, majd én folytatom. Midőn én a függönyt leeresztettem, ön hasonlóan cselekedett, és én e harczi cselen igen jót nevettem, mert jól láttam, hogyan néz Ön engem folytonosan a fenhagyott, kissé nagy nyíláson; ez nagyon mulattatott engem, és most már nem akartam önt tovább megfosztani a boldogságtól, hogy engem láthasson.“ „Ah igen, az valóban boldogság, — ki tagadhatná azt? Szabad-e most már ismét folytatnom?“ „Ez tulajdonképen fölösleges, mert ami ezután történt, azt mindketten tudjuk.“ „Kegyed boldoggá tett engem, midőn igy beszél, és sejtenem engedi, hogy engem meg is értett.“ „Hogy megértettem-e önt, azt nem tudom bizonyosan,“ felelt a szép grófnő közönyös hangon, „azt hiszem, ön engem, mint vis- á-vis-ját, néha a vidék szépségére figyelmeztetett.“ „Igen, — és —“ „Rendkívül festői várakra. Emlékszik ön ezek egyikére, mely balra, főn, egy hegyen feküdt? valóban kedves, a legnagyobb mértékben festői épület!“ „Burgau?“ „Ah, — az Burgau, — laknak-e benne?“ „Azt hiszem, laknak,“ válaszolt a fiatal ember oly feltünőleg sóhajtva, hogy a szép nő kénytelen volt annak jelentéséről kérdezősködni. „Ez a Burgau,“ felelt Stollberg úr, „valahányszor nézem, mindig úgy tűnik föl előttem, mint a boldogság székhelye, mint csendesen elrejtőző, csodálatos szerelem menedéke, — nem tudom
