Eger - hetilap, 1885
1885-03-10 / 11. szám
XXIV. év-folyam. II. szám. 1885. márczius IO-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 ,. EGER, Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (tyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányl Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Eger, márcz. 10. 1885. A hevesmegyei gazdasági egyesületnek f. é. febr. 1-én. Gyöngyösön tartott évi rendes közgyűlésén, melynek lefolyásáról annak idején lapunkban tüzetes tudósítást hoztunk. — az egyesület egyik buzgó alelnöke, Is a ak István, egy oly fontos és megye- közönségünk gazdászati érdekeire nézve oly nagy horderejű indítványt terjesztett elé, hogy annak egész terjedelmében való megismertetését úgy meg 3rei községeink, valamint gazdaközönségünk érdekében annál szükségesebbnek látjuk, minthogy a gazdasági egyesület, a nagy lelkesedéssel fogadott indítvány folytán elhatározta, hogy annak értelmében Hevesmegye hatóságához, az indítvány pártolása s az abban ajánlott üdvös intézmény keresztülvitele tárgyában föliratot intéz, mely fölirat a megye közelebbi év- negyedes közgyűlésén igen hihetőleg tárgyalás alá fog vétetni, s annak elfogadása, s a keresztülvitelére vonatkozó'módozatok helyes megállapítása kétségkívül nevezetes lendületet fog előidézni megyénk gazdászati viszonyaiban. — Az indítvány következőleg hangzik : „A biztosítás iránti fogékonyság hazánkban sokkal elterje- dettebb. semhogy annak ébresztésére e helyütt a figyelmet fölhívnom szükségesnek mutatkoznék. — De a biztosítás, e kulturális intézmény, a mezőgazdasággal oly szoros összefüggésben áll. hogy a müveit külföld példáján okulva, hazánkban is a legtöbb gazdasági egyesület belátta azt, s egyidejűleg a biztosítással behatón foglalkozik is. miként ezt Bars, Békés. Bihar, Borsod, — melynek gazd. egylete ez ügyet szintén jelen évi programmjába vette föl. — Csanád, Esztergom, Gömör, Győr, Hont, Nógrád, Nyitni. Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Vas stb. megyék gazd. egyesületeinek példája mutatja, hogy a biztosítás, külterjességében mind nagyobb tért hódit. Ez pedig onnan van. mert a biztositó társulatok, és a biztositó közönség között a gazd. egyesi!letek eszközük a közvetítést. A csoportosulás az egyedüli biztos alap, melyen mind a két faktor: úgy a bizt. társulat, mint a biztositó közönség csalhatatlan. számszerű előnyt nyer; miért is a gazd. egyesület, egyéb kedvező eredmények mellett, tagjainak e téren is nagy mértékben szolgálhat javukra, mi által míg egyrészt tagjainak számát szaporítván, a mezőgazdaság fejlesztésénél a czélba vett anyagi jólét előmozdítására hathatósan közreműködhetik : másrészt a biztosító társulatok is, a tömeges biztosítás által, — habár jutányo- nyosabb dijak mellett. — mégis a végeredményben nagyobb haszonra biztosan tarthatnak számot, miért is a dijak leszállításánál a lehető méltányosság határáig menni készségeseknek mutatkoznak. miként erről a fönebb idézett megyék gazd. egyesületeinek kimutatásaiból mindenki megyőződhetik. — Ezek szerint az említett gazd. egyesületek területén, — miként ezt alább számadatokkal is fel fogjuk tüntetni, — óriási megtakarítások csak úgy voltak elérhetők, hogy az illető megyék területén levő erkölcsi testületek (községek, árvaszékek, stb.) a hatáskörükbe tartozó, s kezelésük alatt álló vagyonok- csoportos biztosítására a megyehatóság által utasittattak. Ehhez járult, hogy az egyházi s népnevelési alapok kezelői is belátván ez intézmény szembetűnő anyagi hasznait, s méltányolván a gazd. egyesületek ez irányban való törekvéseit, csatlakozásuk által jelentékenyen támogatták azokat. íme a példa. A vasmegyei gazd. egyesület részéről a in. 1884. évben csoportos biztosítási díjul 54084 frt fizettetett ki az egyesülettel szerződési viszonyban álló bizt. intézetnek, mely ösz- szegből a nevezett gazd. egyesület, jutalék czimén, 1638 fr tot kapott. Ez összeg felett a gazd. egyesület hivatásszerüleg rendelkezvén, saját körében, oly hasznos intézményeket léptethetett életbe, melyek mezőgazdasági viszonyaik fejlesztésére már is szembetűnő hatással voltak, miket azonban, csupán a tagsági dijak szerény összegére szorítva, soha nem létesíthetett volna. Már e példából könnyű meggyőződni, hogy úgy erkölcsileg, mint anyagilag, mily hasznára válik a gazd. egyesületnek, ha a csoportos biztosítás intézményének keresztülvitelét feladatául tűzi ki magának. De hogy az egyesekre nézve is, mily előnyökkel jár ez intézmény, ha a gazd. egyesület tagjai közé lépvén, a csoportos biztosításban részt vesznek : a következő számadatok szolgáljanak bizonyítékul: Vegyük fel. hogy valamely erkölcsi testület, péld. község a tulajdonát képező községháza (jegyző-lak), s melléképületeinek átlag 2000 fiira tett. — továbbá a községi iskola (tanítói lak) átlag 1500 írtra tett tetőzeti becsértéke, tehát összesen 3500 frt becs- érték után magánúton eddigelé fizetett : zsindely-tetőzet után 36 frtot, nád- vagy zsup-fedél után 67 frt 50 krt. A csoportosulási díjtételek szerint pedig fizetni fog zsindelytető után 27 frt, nádvagy zsupfödél után 45 frtot. A pénztár javára eső évi különbözet teliát 9. — illetve 22 frt 50 krt teszen, melyből ha a gazd. egyesület részére tagsági díjul évente fizetendő 5 frtot levonjuk, még mindig 4 frt. illetve 17 frt 50 ki nyi megtakarítás mutatkozik. Már most tekintve, hogy a megye területén 116 község fekszik. ezek javára, csoportos biztosítás esetén, csak a fönebbi legegyszerűbb számítás szerint is, 1044 frt, illetve 2610 frt brutto, — a gazd. egyesületet illető tagsági dijak, s 5°/0-os illetékek levonása után pedig netto 464 frt s illetve 2030 frtnyi megtakarított ös:-zeg esnék, mig a közvetítő gazd. egyesület ez által tagsági dijakban 580 frt, közvetítési % fejében pedig 156 frt 60 kr., illetve 261 frtnyi összeget nyerne. — Már maga ezen számszerű bizonyíték eléggé szól a tek. vármegye hatósága által elrendelendő csoportositási biztosítás hasznossága mellett. Az árvák vagyonát illetőleg, nem állván az indítványozó Isaak T. rendelkezésére a megyebeli árva-vagyon kimutatása, csupán aira szorítkozik, hogy zsúptetőzetnél minden 100 frt érték után 5o kr.. zsindely-födélzetnél pedig 20 kr megtakarításon' felül a biztosító társulatok, csoportos biztosításnál, az árvák javára még 10'Vu leengedést ajánlanak. Mezőgazdasági biztosításoknál, egy telek föld tartozékait véve alapul, a következő számítás áll elő: Egy teleknek megfelelő lak és gazd. épületek tető-értéke zsindelylyel 2000 frt.. zsúppal 1000 frt.; közép-érték tehát 1500 frt, mely után, Zsindely tető
