Eger - hetilap, 1885

1885-02-24 / 9. szám

72 vasy Antal polgármester elnöklete alatt, dr. Danilovich Pál, Gás- párdy Géza, Luga László, Vavrik Endre képv. Babócsay Sándor főügyész, és Dusárdy József főjegyzőből álló küldöttség bíza­tott meg. II. A jogügyi szakosztály azon véleménye, mely szerint a közlegelőre kijáró állatok után, az eddig gyakorlatban lévő, úgy­nevezett, „rekesztés-béren“ kívül, még legeltetési dij megállapi- tását. is javaslatba hozza, azon indokból, mert a legelők után kivetve lévő adót az összes városi közönség fizeti, mig ellenben a legelők hasznát kizárólag azon városi lakosok élvezik, kiknek marháik a közlegelőre járnak; következve: nemcsak méltányos, de igazságos is, hogy ezek a legelő használatúért a városi köz- pénztárba bizonyos dijt fizessenek; elfogadtatott, s az e czi- men szedendő dijak következőleg állapíttattak meg: a) egy db. szarvas-marha után 2 frt, b) egy ló, borjú, öszvér, szamár és kecske után 1 fit, c) sertés után, beleértve a malaczokat is, dbja 30 kr. III. A közvágóhíd átalakítására vonatkozó terv és költség- vetés, melyszerint tervezett építkezés 3983 írtban van előirányozva, elfogadtatott, és végrehajtásával, úgy a vágóhídi szabály kidolgo­zásával a városi tanács megbizatott. IV. A szépészeti bizottság véleménye, a hatvan I-ső negyed­ben lévő 9-ik számú háznál Ruzsbaczky Ignácz által czélba vett építkezésre vonatkozólag, a bemutatott tervek alapján — elfo­gadtatott. V. Ugyancsak a szépészeti bizottság javaslata folytán, el­rendeltetett, hogy a tűzoltó-őrtanya telkénél elvonuló fedett csa­torna egészben kiépíttessék, és egy, a kocsi-közlekedésre alkalmas hid létesittessék, melynek költsége összesen: 1358 frt 72 krban vau előirányozva. VI. A városi mérnök kérelme folytán: tekintettel arra, hogy a mérnöki munkálatok gyorsabb és sükeresebb eszközölhetése czéljából, egy oly egyénre, kit útkaparóul használhasson, s ezen­kívül a felmérési és lejtmérezési műveleteknél is mint jelzőt al­kalmazhasson, feltétlen szüksége van ; egy útkaparónak 20 forint havi fizetéssel leendő alkalmazása megszavaztatott. VII. A föleim, ipar és keresk. minister azon értesítése, mely szerint egy, városunkban felállítandó szőllőmives iskolában al­kalmazandó tanító évi állandó díjazását, és az oktatással egybe­kötött egyéb költségeket is elvállalni szives volt, örvendetes tu­domásul vétetett, s egyszersmind az egri szolíőszeti és borászati egylet a további teendők végrehajtásával megbizatott. Egyleti élet. A hevesmegyei honvédegylet f. é. febr. 22-én, Csiky Sán­dor elnöklete alatt tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a f. évi marc. 9-én Budapesten tartandó orsz. honvédgyülésen négy kül­döttje által meg fog jelenni, különösen azért is, hogy ott a Görgey- féle rehabilitationalis ügyben elfoglalt álláspontját kijelentse. Uta- sitásúl adatik a kiküldötteknek az is, miszerint a honvédség segé­lyezése iránt fennálló elvek és eljárás szigorát enyhíteni igyekez­zenek uj szabályok alkotása által. Egyleti pénztáros az 1884. évi számadásaira nézve, amelyek a számvevői vizsgálat szerint teljesen rendben találtattak, a fe­lelősség alól a szokott óvások fentartásával felmentetett. A folyó évi marc. 15-ki ünnepélyt az egylet a jogakademiai polgársággal karöltve megtartja, s az ünnepély rendezésével Csernyim Kálmán alelnököt bízta meg. Az egri önk. tűzoltó egyletnek f. hó 22-én, a városház ter­mében tartott tisztújító közgyűlésén: Az 1884. évi számadás. 2813 frt 49 kr bevétel, 2B68 írt 47 kr. kiadás, és igy 145 írt 02 kr. készpénz-maradványnyal helyes­nek találtatott, s számadó egyleti pénztáros a számadási köte­lezettség alól felmentetett. A tisztikar és választmány pedig 1885-ik évre, felkiáltás utján, egyhangúlag következőleg alakíttatott meg: Elnök: Ta­vi s y Antal; alelnök: Fülöp József; főparancsnok : Altorjay Sándor: alparancsnokok: Sebestény István, és Bukovits La­jos, titkár : Du s á r d y József; pénztáros : Beruekk e r Ferenez ; Az „EGER“ tárczája. V jz’-'U f Csiky Sándor. ií* Jövő szombaton, febr. hó 28-án, az egri törzs-kaszinó, s vele Egervárosa, kegyeletes polgári ünnepet tart. Ekkor lép városunk egyik, érdemekben megőszült polgára, Csiky Sándor, munkás élete 80-ik évébe, s ez alkalmat kívánja Eger közönsége fel­használni arra, hogy e derék polgártársunk, városunknak évek során át országos képviselője, ügyeink s érdekeinknek, még a leg- válságosabb időkben is mindenkor táutorithatlanul bátor harezosa iránt, elismerésének, határtalali szeretete- s tiszteletének, — az ünnepelt férfin arczképének a törzs-kaszinó helyiségeiben végbe menendő ünnepélyes leleplezése által, — eklatáns kifejezést adjon. Szép és nemes dolog, midőn a polgárok megörökíteni töre- kesznek emlékét oly férfiaknak, kik soraik közöl, jellemük s eré­nyeik által kimagaslottak, hogy azok követésre méltó mintákul álljanak a jövő nemzedék előtt. S ha a mai kalmárvilágban a jel­lemszilárdság, a megingathatlan elvhűség, s a tántoríthatlan ha- zafiuság még erények: akkor Csiky Sándor tagadhatatlanul példakép áll előttünk. A múlt idők typikus alakjai, sajátos nemzeti vonásaikkal, lassankint kidőlnek sorainkból. Nem tudnak beilleszkedni az uj emberek, a modern szokások és erkölcsök keletébe, melyek nyo­mukba léptek. Csiky Sándor itt is kivételt képez. S ha a sar- kantyus csizmát, zsinóros magyar nadrágot, s a „régi módi“ elül zsebes atillát nem is cserélte föl kivágott czipővel, pantallóval, frakkal és czilinderrel: nem merült ‘fel oly hazafias irányú, nem­zeti kultúránkat s társadalmi életünket elémozditó, s modern irányban fejlesztő mozgalom, melyben élénk, tevékeny részt ne vett volna. S általán elmondhatjuk, hogy a „régi gárda har­ezosa i“ között, kik a nagy, válságos, zivataros időket átélték. nem sok találkozik, ki, miként o, élte estvején, magasztosabb ön­tudattal megfutott, események és tettekben gazdagabb életpályá­ra tekinthetne vissza. Szolgáljon ennek bizonyságául a jelen vázlatos életrajz, me­lyet jubiláris iiunepeltetése alkalmából, e sorokban közlünk. * Csiky Sándor 1805. febr. 28-án született Egerben. Atyja, Ferenez, az egri ájt. alapítványok ügyésze, anyja Petravich Erzsébet volt. Sándor, a gymnásiumot, — egy-két, osztály kivéte­lével, melyeket Budapesten járt. — Egerben végezte. Ugyanitt folytatta tanulmányait a philos cursussal, s fejezte be a jogi tan­folyammal 1822-ben. Azon idő szerint városunk egyik tekintélyes családja, a Neu- mayer család, különösen három kiváló tagot számlált. Ezek egyike volt Ignácz, helytartó-tanácsi tisztviselő. A másik, Já­nos, egri vagyonos kereskedő, s háztulajdonos, mint városunk­nak sok éven át buzgó és tevékeny bírája tette nevét emlékeze­tessé. Egyetlen fia és örököse, Beökönyi Viktor neve, ma szin­tén egyike a legtiszteletreméltóbbaknak megyénkben. — A har­madik: Ferenez. szintén messze származott Egerből, s mintáz arad-mutinai kincstári uradalom ügyésze, Pécskán lakott, (utóbb Pécsben a magy. udv. caucellária referendáriusa lön); — de szülő városával, s itteni barátaival, ezek közt kiváltképen Csiky Ferenczczel a benső viszonyt folyvást ápolta. Meg sem száradt, tehát még a Csiky Sándor jogi testimoniumán a tinta, midőn atyja nyomban kocsira ültetve, Pécskára küldte, Neumayer Ferencz- hez, ki a megnyerő külsejű, élénk fiatal embert maga mellett azonnal rendszeres kincstári urad. Írnokul alkalmazta. Ezen tiszt­jében Csiky Sándor két évet töltött. De magasabbra törő lelké­nek itt a tér nagyon szűk vala. s azért 2 év múlva Neumayertól búcsút véve, Budapestre ment, hol ugyancsak városunk egyik jeles szülötténél: Vitkovics Mihály ügyvédnél, egy évig gyakorno- koskodott. Az 1825-iki országgyűlés megnyíltával az egri mélt. fökáptalan Csiky Sándort, mint jurátust, törvénygyakorlatra Pozsonyba küldte, írni 182t>-ban az ügyvédi censurát kitűnő ered­ménynyel letévén, s az orsz.-gyűlés befejeztél bevárván, 1827-ben ügyvédi gyakorlatra ismét Vitkovicshoz tért vissza. 1827-ben volt Egerben, ama rémitő tűzvész, mely csaknem az egész várost elhamvasztá. Csiky Ferenczet, ki a vészből csudaszerűn menekült, a borzasztó csapás annyira lesujtá, hogy e

Next

/
Oldalképek
Tartalom