Eger - hetilap, 1885
1885-02-24 / 9. szám
72 vasy Antal polgármester elnöklete alatt, dr. Danilovich Pál, Gás- párdy Géza, Luga László, Vavrik Endre képv. Babócsay Sándor főügyész, és Dusárdy József főjegyzőből álló küldöttség bízatott meg. II. A jogügyi szakosztály azon véleménye, mely szerint a közlegelőre kijáró állatok után, az eddig gyakorlatban lévő, úgynevezett, „rekesztés-béren“ kívül, még legeltetési dij megállapi- tását. is javaslatba hozza, azon indokból, mert a legelők után kivetve lévő adót az összes városi közönség fizeti, mig ellenben a legelők hasznát kizárólag azon városi lakosok élvezik, kiknek marháik a közlegelőre járnak; következve: nemcsak méltányos, de igazságos is, hogy ezek a legelő használatúért a városi köz- pénztárba bizonyos dijt fizessenek; elfogadtatott, s az e czi- men szedendő dijak következőleg állapíttattak meg: a) egy db. szarvas-marha után 2 frt, b) egy ló, borjú, öszvér, szamár és kecske után 1 fit, c) sertés után, beleértve a malaczokat is, dbja 30 kr. III. A közvágóhíd átalakítására vonatkozó terv és költség- vetés, melyszerint tervezett építkezés 3983 írtban van előirányozva, elfogadtatott, és végrehajtásával, úgy a vágóhídi szabály kidolgozásával a városi tanács megbizatott. IV. A szépészeti bizottság véleménye, a hatvan I-ső negyedben lévő 9-ik számú háznál Ruzsbaczky Ignácz által czélba vett építkezésre vonatkozólag, a bemutatott tervek alapján — elfogadtatott. V. Ugyancsak a szépészeti bizottság javaslata folytán, elrendeltetett, hogy a tűzoltó-őrtanya telkénél elvonuló fedett csatorna egészben kiépíttessék, és egy, a kocsi-közlekedésre alkalmas hid létesittessék, melynek költsége összesen: 1358 frt 72 krban vau előirányozva. VI. A városi mérnök kérelme folytán: tekintettel arra, hogy a mérnöki munkálatok gyorsabb és sükeresebb eszközölhetése czéljából, egy oly egyénre, kit útkaparóul használhasson, s ezenkívül a felmérési és lejtmérezési műveleteknél is mint jelzőt alkalmazhasson, feltétlen szüksége van ; egy útkaparónak 20 forint havi fizetéssel leendő alkalmazása megszavaztatott. VII. A föleim, ipar és keresk. minister azon értesítése, mely szerint egy, városunkban felállítandó szőllőmives iskolában alkalmazandó tanító évi állandó díjazását, és az oktatással egybekötött egyéb költségeket is elvállalni szives volt, örvendetes tudomásul vétetett, s egyszersmind az egri szolíőszeti és borászati egylet a további teendők végrehajtásával megbizatott. Egyleti élet. A hevesmegyei honvédegylet f. é. febr. 22-én, Csiky Sándor elnöklete alatt tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a f. évi marc. 9-én Budapesten tartandó orsz. honvédgyülésen négy küldöttje által meg fog jelenni, különösen azért is, hogy ott a Görgey- féle rehabilitationalis ügyben elfoglalt álláspontját kijelentse. Uta- sitásúl adatik a kiküldötteknek az is, miszerint a honvédség segélyezése iránt fennálló elvek és eljárás szigorát enyhíteni igyekezzenek uj szabályok alkotása által. Egyleti pénztáros az 1884. évi számadásaira nézve, amelyek a számvevői vizsgálat szerint teljesen rendben találtattak, a felelősség alól a szokott óvások fentartásával felmentetett. A folyó évi marc. 15-ki ünnepélyt az egylet a jogakademiai polgársággal karöltve megtartja, s az ünnepély rendezésével Csernyim Kálmán alelnököt bízta meg. Az egri önk. tűzoltó egyletnek f. hó 22-én, a városház termében tartott tisztújító közgyűlésén: Az 1884. évi számadás. 2813 frt 49 kr bevétel, 2B68 írt 47 kr. kiadás, és igy 145 írt 02 kr. készpénz-maradványnyal helyesnek találtatott, s számadó egyleti pénztáros a számadási kötelezettség alól felmentetett. A tisztikar és választmány pedig 1885-ik évre, felkiáltás utján, egyhangúlag következőleg alakíttatott meg: Elnök: Tavi s y Antal; alelnök: Fülöp József; főparancsnok : Altorjay Sándor: alparancsnokok: Sebestény István, és Bukovits Lajos, titkár : Du s á r d y József; pénztáros : Beruekk e r Ferenez ; Az „EGER“ tárczája. V jz’-'U f Csiky Sándor. ií* Jövő szombaton, febr. hó 28-án, az egri törzs-kaszinó, s vele Egervárosa, kegyeletes polgári ünnepet tart. Ekkor lép városunk egyik, érdemekben megőszült polgára, Csiky Sándor, munkás élete 80-ik évébe, s ez alkalmat kívánja Eger közönsége felhasználni arra, hogy e derék polgártársunk, városunknak évek során át országos képviselője, ügyeink s érdekeinknek, még a leg- válságosabb időkben is mindenkor táutorithatlanul bátor harezosa iránt, elismerésének, határtalali szeretete- s tiszteletének, — az ünnepelt férfin arczképének a törzs-kaszinó helyiségeiben végbe menendő ünnepélyes leleplezése által, — eklatáns kifejezést adjon. Szép és nemes dolog, midőn a polgárok megörökíteni töre- kesznek emlékét oly férfiaknak, kik soraik közöl, jellemük s erényeik által kimagaslottak, hogy azok követésre méltó mintákul álljanak a jövő nemzedék előtt. S ha a mai kalmárvilágban a jellemszilárdság, a megingathatlan elvhűség, s a tántoríthatlan ha- zafiuság még erények: akkor Csiky Sándor tagadhatatlanul példakép áll előttünk. A múlt idők typikus alakjai, sajátos nemzeti vonásaikkal, lassankint kidőlnek sorainkból. Nem tudnak beilleszkedni az uj emberek, a modern szokások és erkölcsök keletébe, melyek nyomukba léptek. Csiky Sándor itt is kivételt képez. S ha a sar- kantyus csizmát, zsinóros magyar nadrágot, s a „régi módi“ elül zsebes atillát nem is cserélte föl kivágott czipővel, pantallóval, frakkal és czilinderrel: nem merült ‘fel oly hazafias irányú, nemzeti kultúránkat s társadalmi életünket elémozditó, s modern irányban fejlesztő mozgalom, melyben élénk, tevékeny részt ne vett volna. S általán elmondhatjuk, hogy a „régi gárda harezosa i“ között, kik a nagy, válságos, zivataros időket átélték. nem sok találkozik, ki, miként o, élte estvején, magasztosabb öntudattal megfutott, események és tettekben gazdagabb életpályára tekinthetne vissza. Szolgáljon ennek bizonyságául a jelen vázlatos életrajz, melyet jubiláris iiunepeltetése alkalmából, e sorokban közlünk. * Csiky Sándor 1805. febr. 28-án született Egerben. Atyja, Ferenez, az egri ájt. alapítványok ügyésze, anyja Petravich Erzsébet volt. Sándor, a gymnásiumot, — egy-két, osztály kivételével, melyeket Budapesten járt. — Egerben végezte. Ugyanitt folytatta tanulmányait a philos cursussal, s fejezte be a jogi tanfolyammal 1822-ben. Azon idő szerint városunk egyik tekintélyes családja, a Neu- mayer család, különösen három kiváló tagot számlált. Ezek egyike volt Ignácz, helytartó-tanácsi tisztviselő. A másik, János, egri vagyonos kereskedő, s háztulajdonos, mint városunknak sok éven át buzgó és tevékeny bírája tette nevét emlékezetessé. Egyetlen fia és örököse, Beökönyi Viktor neve, ma szintén egyike a legtiszteletreméltóbbaknak megyénkben. — A harmadik: Ferenez. szintén messze származott Egerből, s mintáz arad-mutinai kincstári uradalom ügyésze, Pécskán lakott, (utóbb Pécsben a magy. udv. caucellária referendáriusa lön); — de szülő városával, s itteni barátaival, ezek közt kiváltképen Csiky Ferenczczel a benső viszonyt folyvást ápolta. Meg sem száradt, tehát még a Csiky Sándor jogi testimoniumán a tinta, midőn atyja nyomban kocsira ültetve, Pécskára küldte, Neumayer Ferencz- hez, ki a megnyerő külsejű, élénk fiatal embert maga mellett azonnal rendszeres kincstári urad. Írnokul alkalmazta. Ezen tisztjében Csiky Sándor két évet töltött. De magasabbra törő lelkének itt a tér nagyon szűk vala. s azért 2 év múlva Neumayertól búcsút véve, Budapestre ment, hol ugyancsak városunk egyik jeles szülötténél: Vitkovics Mihály ügyvédnél, egy évig gyakorno- koskodott. Az 1825-iki országgyűlés megnyíltával az egri mélt. fökáptalan Csiky Sándort, mint jurátust, törvénygyakorlatra Pozsonyba küldte, írni 182t>-ban az ügyvédi censurát kitűnő eredménynyel letévén, s az orsz.-gyűlés befejeztél bevárván, 1827-ben ügyvédi gyakorlatra ismét Vitkovicshoz tért vissza. 1827-ben volt Egerben, ama rémitő tűzvész, mely csaknem az egész várost elhamvasztá. Csiky Ferenczet, ki a vészből csudaszerűn menekült, a borzasztó csapás annyira lesujtá, hogy e