Eger - hetilap, 1885

1885-12-15 / 51. szám

413 Végül, — mit legeiül kell vala megemlítenünk, — e félszá­zados társulati ünnep alkalmából, — ft. S z v o r é n y i József fógym. igazgató már főn eb b említett 100 frtnyi adományán kívül, — Szele Gábor prépost kanonok ő nsga 6 db. aranynyal, ft. dr. P á r v y Sándor 1 db. arannyal járultak a társulat czéljainak elémozditásához. Sz. Közgyűlési tanácskozmányi szabályok. Eger város közigazgatási tanácsa e napokban elkészítette a városi képviseleti közgyűlések tanácskozásaira vonatkozó alap­szabályok tervezetét, mely közelebbről megvitatás és elfogadás végett a képviseleti közgyűlés elé fog terjesztetni. — Hogy vá­rosunk t. képviselőinek alkalmuk legyen e szabálytervezettel, mi­előtt az tanácskozás tárgyává tétetnék, kellőkép megismerkedni, azzal behatóbban foglalkozni: a következőkben a szabálytervezetet egész terjedelmében közöljük: 1) A közgyűlések r e n d e s e k és rendkívüliek. Rendes közgyűlések, ha elintézendő tárgyak vannak, minden hóban tar­tandók. A múlt évi számadások megvizsgálása, minden év april havában, — a jövő évi költségvetés megállapítása minden év ok­tóber havában tartandó közgyűlésen tárgyalandó. Ha a polgármester szükségesnek látja, annyiszor tartathatik rendkívüli közgyűlés, a hányszor a körülmények igénylik. Ezen kívül, ha a képviselőtestület tagjainak V4-ed része jónak látja, a polgármesterhez Írásban beadott kívánatéra rendkívüli közgyűlés bármikor tartathatik, a kihirdetési határidő megtartásával. 2) A polgármester a közgyűlés határnapját, s a felveendő tárgyak sorozatát legalább 24 órával a gyűlés előtt szabálysze- rűleg kihirdetni köteles. — A meghívás a közgyűlésbe a tárgyak sorozatának valamennyi képv. tag részére leendő megküldése ál­tal történik. — A kézbesítést a fertálymesterek eszközük. — 3) A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be; a tanácskoz- mányt az elnök vezeti, a rend fentartása felett őrködik, és a kérdést szavazásra az elnök tűzi ki. 4) Rendszerint legelőbb a felsőbb helyről érkezett ügyek, azután a sürgős természetű tárgyak soron kivűl vétetnek fel ; a többi beadványok sorrend szerint tárgyaltatnak. A sürgős tár­gyak sorrendjét a polgármester állapítja meg. 5) Minden a közgyűlési tárgyalás alá kerülendő ügyet a ta­nács, illetőleg a szakosztály késziti elő, s ezek véleményével el­látva terjesztendő a közgyűlés elé. 6) A napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő önálló indítványt, mely 24 órával előbb a közgyűlésen, vagy pedig az elnökségnél be nem jelentetett, és a polgármester által közszem­lére ki nem tétetett, a közgyűlésen tárgyalni nem lehet. Ez ok­kevésbbé volt a vándormüvészek rendszerint üres tárczája által igénybe véve. A tervet tett követte, s a két, már ekkor világhírű művész elindult. Azonban, daczára európai nagy hírnevüknek, nem mu­lasztották el az ily esetekben szokásos, sőt szükséges előintéz- kedéseket, — szóval: a kellő recláme-ot. Az illető vidék új­ságai, a helyi lapok, valamint az országos nagy lapok is hetek óta nagy hangú magasztalásokban hirdették a két hírneves művész megérkeztét, s föllármázták a közönséget. Az illető városokba, hol hangversenyeket voltak rendezendők, előre megjelent a „to- tum fac,“ az — imp re ss ar io, s gondoskodott róla, hogy a nagyszerű hangversenyt a falakon óriási tulipiros falragaszok hirdessék. Meg is volt az eredmény. A vidék közönsége zsúfolá­sig megtöltő a hangversenytermeket, s a két művésznek mind­egyre jobbban domborult az erszénye. Sőt helyenkint az ünne­pélyes, díszes fogadtatásoknak, üdvözlő verseményeknek, s pom­pás banketteknek sem voltak híjával. Szóval a művészi körútnak alig remélt pompás síikére lön. Egyszer egy határszéli, kisebb városba érkeztek. Itt is meg volt minden intézkedés téve, hogy a város és vidék közön­sége a fényes, és soha nem hallott hangversenyről kellőképen értesítve legyen. A hangverseny órája elérkezett. A terem fényesen ki volt világítva. A két művész türelmetlenül várt, — várt; — de a kö­zönség nem igen akart szaporodni. Lassankint szállingózott a te­rembe egy-két férfi. Végül, nagy sokára érkezett egyetlen egy — nő is. Ezzel együtt felszaporodott a nemes publikum összesen — 17-re. ból ily indítványok az előirt közzététel után a tanács által sür­gősen letárgyalandók, és a tanács határozati javaslatával ellátva napi rendre kitűzendők. 7) Kérdésezések (interpellálok) az elnöknél még az ülés kezdése előtt írásban adandók be. Minden ily kérdésre a polgármester felelni tartozik, és a felvilágosítást vagy személye­sen, vagy az illető szaktisztviselő által adja meg. Ha a válasz azonnal meg nem adathatnék, az interpellátióra a legközelebbi közgyűlésben köteles válaszolni. 8) A közgyűlés minden tagja jogosítva van azon rendben, amint a szólásra a jegyzőségnél jelentkezett, a tárgyhoz szólni, s őt közbeszólások által akadályozni nem szabad; ha ez mégis megtörténnék, az elnök által az illető rendre utasítandó. — Azon­ban egy közgyűlési tag sem vehet részt oly tanácskozmányban, melyben érdekelve van. — Ha szóló a tárgyalás alatt lévő tárgy­tól eltér, az elnök köteles őt a tárgyra utasítani, és ha ismételt felszólítása sikertelen marad, az illetőtől a szót megvonhatja. A tárgyalás alatt lévő tárgyhoz minden közgyűlési tag — az előadón és a felvilágosításra felhívott tisztviselőn kivűl — csak egyszer szólhat, az indítványozónak azonban jogában áll, a vita berekesztése után indítványa mellett még egyszer felszólalni. Szóló szavainak nyilván félre magyarázása esetében és szorosan személyes kérdésben mindig helye van a felszólalásnak. 9) A vita végével az elnök a tárgyalást befejezettnek je­lenti ki, és a szavazás alá boesájtandó kérdést felteszi. — Sza­vazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak joguk­ban áll. — Szavazás felállás és ülve maradás által történik; tiz tag kivánatára azonban az elnök a névszerinti szavazást el­rendelni köteles. — Ha fegyelmi eljárás elrendelése, vagy vala­mely tisztviselő hivatal-vesztése forog szóban, a szavazás szava­zatlapok által egy küldöttség előtt foganatosittatik, mely kül­döttséget az 1871 év 18. t. ez. 81. §-a értelmében a közgyűlés elnöke nevezi ki. — A határozatok a jelenlevő közgyűlési tagok általános szótöbbségével hozatnak. 10) A képviselőtagokon kivűl a polgármester, fő- és alka- pitány, a mezei rendőri kapitány, a tanácsnokok, jegyzők, tiszti ügyészek, pénztárosok, fő- és alorvos, mérnök, számvevők, levél­tárnok. árvaszéki ülnökök, közgyám, és községi biró, a közgyű­lésen üléssel és szavazattal bírnak, habár nem volnának is tag­jai a képviselő testületnek. 11) Azon tisztviselők, kik nem tagjai a közgyűlésnek, és általában tiszteletbeli tisztviselők, a közgyűléseken felszólalhatnak, és ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is; de szavazattal csak azon esetben bírnak, ha a képviselőtestületnek különben is tagjai. 12) A határozatokat az elnök mondja ki, s a jegyzői kar feljegyzi. —- A jegyzőkönyvek rendszeresen a jövő ülésben hite- lesitendők. — A hozott határozat csak hitelesítés után nyer vég­A hangverseny kitűzött kezdetének határidején túl már egy félóra is elmúlt, s a közönség hangosan adott kifejezést türel­metlenségének. Tovább várni nem lehetett, s vagy meg kellett a hangversenyt tartani, vagy abbahagyni, — miután a bevétel a kiadások negyedrészét sem fódözte. Yieuxtemps boszus volt, káromkodott, s kijelentette, hogy ő ily gyatra publikum kedvéért még a hegedűjét sem hangolja fel. De Liszt csillapitotta. „Barátom, — úgymond, — sőt épen itt kell játszanunk, még pedig művészetünk legnagyobb virtuozi­tásával ; mert ide most az egész környék összes zeneértő közönsége egybegyült, s ennek minden egyes tagja egy-egy nagy krit ik us.“ Végre Yieuxtemps engedett, s miután a programra első száma az övé volt, hóna alá csapta a hegedűt, kilépett a pódi­umra, s meglehetős kedvetlenül nyi szálfa le az első darabot. Utána Liszt lépett az emelvényre. Szokott méltóságos magatartásával foglalt helyet a zongora előtt, s művészi ihlete és technikája minden bámulatos eszközeivel fogott egy remek da­rab eljátszásához. De mikor játékának a közönséget is elbűvölő legnagyobb hevében volt, egyszerre abba hagyva a zongorázást, felugrott, s udvarias bókok közt lépett a 17 szál publikum elé. „Madame, et messieurs ... . Asszonyom, és Ura­im, — szólt nyájas mosolylyal.— Azt hiszem, ennyi untig elég volt a muzsikából. Bátor vagyok ezennel az összes tisztelt közönséget estebédre vendégemül meghívni.“ És az egész publikumot magyar szívességgel s pompával megtraktálta. Arnóthi. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom