Eger - hetilap, 1885
1885-12-01 / 49. szám
XXIV. év-folyam. 49. szám. 1885. deczember l-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 irt — kr Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre. 1 „ 30 Egy hónapra — 45 11 Egyes szám — 12 EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), $ szerkesztőség (Széclienyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alaidtvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Uralmi alkat Európa államaiban. Monarchiák. (Folytatás.) Több állam alaptörvénye szerint, az uralkodónak bizonyos meghatározott vallásfelekezethez kell tartoznia; igy az oszt.-magy. birodalom, Spanyol-, Olaszországban és Portugálban római katholikusnak, Nagybritannia- és Irlandban anglikán vállásunak, Orosz-, Görög- s Szerbországban, Montenegro- és Bulgáriában görög- nem egyesült vallásbelinek, a 3 Skandináv államban ágostai vallásimat kell a fejedelemnek lennie, a török szultánnak pedig Mahomed vallását követnie. A mennyiben az államfő uralkodói teendőiben akár kiskorúság, akár más oknál (betegség, távoliét stb) fogva gátoltatnék, a legtöbb állam törvényeiben gondoskodva találunk a gyámkormányzóság és helyettesítés gyakorlásáról. — Hazánkban a nádornak volna hivatása a zsenge korban levő örököst „országában megtartani és híven védeni“ kinek, mig a király serdült korát (aetas legitima) eléri, minden polgár, mint a királynak, engedelmeskedni tartozik. - Ha pedig a király az ország határain kívül tartózkodnék, a nádor, mint kir. helytartó, gyakorolja a királyi jogokat, a kegyelmezés, és a koronára háromlott jószágok adományozásának kivételével. (1485: II. t. ez.) ') Mivel azonban a nádori méltóság jelenleg szabályozva nincs, előadandó esetben, a törvény- hozásnak külön kell intézkednie. — A kor, melyben a magyar király nagykorú lesz, s az uralkodást gyámkormányzó nélkül viheti, törvényeinkben meghatározva nem találtatik, s hazai történetünk tanúsága szerint, zsenge korú királyaink igen különböző korban álltak önállóan a kormányzás élére. így Salamon, II. István, II. Lajos kir. 15, — I. Lajos, V. László, I. Lipót 16, —Mátyás király 19 éves korában vette át az önálló uralkodást. Jelenleg uralkodó I. Ferencz József ő felsége 19 éves korában vette át az uralkodás terheit, mit azonban nagykorusittatása előzött meg.2) Ausztriában az uralkodóház házszabályai szerint a kiskorúság a 18-ik évvel szűnik meg.3) S igy van ez a legtöbb európai államban. Kivételt képez e tekintetben Törökország, hol a 15, — Orosz- s Spanyol or sz. hol a 16, — Mecklenburg nhség, hol a 19, — Montenegrób-an 20, s néhány német országi kisebb államban a 21-ik évnél kezdődik az uralkodó nagykorúsága. Az uralkodó kiskorúsága esetérei intézkedés több államban közvetlenül a törvényhozásnak van fentartva ; igy: B e 1 g u m b an, Német-Alföldön, Svéd- Norvégiában, — az esetre, ha az utolsó uralkodó a kormányzásról végrendeletileg nem intézkednék : N a g y-B r it a n n i á b a n, — végül Porosz-, Olasz-, Spanyol-, Görögországban és Portugallban akkor, ha a gyámkormányzásra a törvény által kijelölt egyének hiányoznának.4)5) ') V. ö. dr. Kiss István. Magyar közjog 494. 1. Korb uly M. közjog. s) L. dr. Kiss István i. m. 496. s Korbuly 419. 1. 3) V. ö. Bonez F. Allamjog 53 §. *) Belgiumban trónváltozáskor, addig, mig az uj király az előszabott esküt leteszi, a minisztertanács, felelősségére gyakorolja a királyi jogokat A trón rálép és rendszerint kiváló ünnepélyességgel szokott végbemenni. — így hazánkban, Nagy brittaniában, S4v é d-N or végiában az uj király ü nnepélyesen megkoronázta- tik, mely alkalommal egyúttal magát az alkotmány megtartására esküvel kötelezi; — koronázás van még szokásban Orosz-, Poroszországban és Romániában.6) — Ausztria és Európa legtöbb államában az uralkodó trónra lépése alkalmából fejedelmi szavát adja, vagy esküt tesz az alkotmány épségben tartására, viszont alattvalói hűséget szoktak az uj uralkodónak fogadni. Bulgária fejedelmének trónra lépéséhez a török szultán megerősítése szükségeltetik. Az államfőt, mint az államfenség képviselőjét, méltósága mintegy kellékei és attribútumaiul különféle tiszteleti jog illeti meg, — ezekhez tartozik, hogy 1. az államfő rendszerint kitűnő czimet visel, — igy a császárok v. királyok csász. v. kir. felségnek, az uralkodó nagyherczegek kir. fenségnek, az uralkodó herczegek fenségnek, a fejedelmek magasságnak (Durchlaucht) czimeztetnek.7) 8) 2. Az államfő személye szent és sérthetlen. 3. Végzései s határozatai ellen nincs tovább felebbe- zésnek helye. 4. Ezekért felelősséggel nem tartozik (a felelősség alkotmányos államban a rendeletet ellenjegyző ministerre hárul). 5. Gyakorolja a belső felségjogokat u. m. a törvényhozó és végrehajtó hatalmat, még pedig autokratákban korlátlanul, alkotmányos államokban azonban a törvényhozást a választott népképviselettel olyformán, hogy csak az tekinthető törvénynek, mit e két factor kölcsönös egyetértéssel ilyennek kijelent. — Az államfő jogai különben a képviselet irányában: a) hogy a képviseletet összehívja, elnapolja s feloszlathatja, (alkotmányos államokban különben e tekintetben jogköre bizonyos tekintetekben korlátolva szokott lenni9); — bl hogy törvénykezdeményezési joggal élhet kormánya utján; c) hogy a törvényszentesitést kizárólagosan gyakorolja, jogában állván a neki nem tetsző törvényjavaslattól hozzájárulását megvonni. Még pedig monarchiákban az ugyn. abso5) Gyám- és kormánytár snak rendszerint az anya, vagy valamely legközelebbi firokon jelöltetik ki, a helyettesítést többnyire az uralkodó hitvestársa is gyakorolhatja. 6) A török szultánt irónralépésekor a seik-iilizlam Ozmán kardjával díszíti föl, a szultán pedig a Mahomed-vallás fenntartását fogadja meg. 7) Bulgária és Montengro fejedelmeit kivétel nélkül a fenség ezim illeti meg. 8) Némely állam fejedelmének még különös czime is van, igy pl. a magyar király „apostoli," a spanyol „katholikus," a brit király egyúttal „India császárja" és „a hit védője“ az orosz császár „minden oroszok czárja," a török uralkodó szultán-, padisah-, magyarnak nagyúrnak stb. czimeztetik. (V. ö. dr. Kiss István Európai Nemzetközi jog. Eger, 1876. 113 s. k. 1.) 9) Köztársaságokban rendszerint a nap is megvan határozva, melyen a képviselet államfői egybehivás nélkül összegyűl. — A feloszlatást pedig maga a népképviselet mondja ki. — Német országban a bírod, gyűlés feloszlatásához a szövetségi tanácsnak császári helyesléssel ellátott határozata szükséges. Norvégia storthing- ját pedig csak 3. havi ülésezés után oszlathatja fel a király, az országgyűlés rendszerint évenkint hivatik egybe, kivételt a német kisebb államok képeznek, hol 2. évenkint (pl. Szászorsz. Badenben) vagy pedig évenkint (pl. Württembergben) történik az egybehivatás.