Eger - hetilap, 1885
1885-11-03 / 45. szám
364 ebben hiányozni fog a láncz, mely majdan együvé, és mely nélkül a társadalom egy nemes czélért működő egészszé soha sem tömörülhet. Tehát épen a társadalmi czélok követelik, hogy az anya egészen a családé legyen, mert midőn szerény körben szeretet által összefűzött társaságot nevelt, a társadalom biztos alapjának megalkotásában fáradozott, mely üdvös intézkedése által a társadalom háláját kiérdemelte. Igen, de aki adni akar, kell, hogy először magának legyen. Ha tehát akarjuk, hogy az anya nemes érzelmekben gazdag honpolgárokat neveljen, ha azt akarjuk, hogy a felköltött szellemet a hasznos ismeretek felfogására képesítse, és ily ismeretekbe be is vezesse: legyünk azon, hogy mindenekelőtt az anya bírjon e képességgel. Mert miként fogja az anya gyermeke szivébe a valódi jót beoltani, ha ő e jónak ismeretével vagy érzetével sem bir; ha az ő keble is üres, vagy ott épen a társadalmi élet ezeroldalú behatása által képzett érzelem, a chaos honos, melynek bizonytalan tömkelegében a jó akarat sem igazodhatik el; vagy keblében épen a tévesztett vagy elhanyagolt nevelés (korunk betegségei) következtében az ezer alakú csábak édes mérgei rágódnak? — miként fogja az anya gyermeke ébredő szellemét a hasznosat czélzó ismeretek iránt fogékonyuyá tenni, ha még az övén is a tudatlanság sötét éje ül, vagy a helyes nevelés, oktatás hiányában, a rátapadt, sokszor nevetséges, de legtöbbször sajnálandó félszegségek vagy babonák lidércznyomása alatt van ? Lörinczfi János. Megyei élet. Hevesvármegyének f. é. okt. hó 26 s köv. napjain, Beöthy Lajos főispán elnöklete, s nagyszámú megyebizottsági tagok részvéte mellett tartott rendes évnegyedes közgyűlésén a következő fontosabb ügyek tárgyaltattak s nyertek elintézést: 1. Az alispán és az árvaszéki elnök évnegyedes jelentései tudomásul vétettek. Ez utóbbiból kiemeljük a következő adatokat: a lefolyt évnegyedben elintézést igénylő ügydarabok száma tett 6208; ebből elintéztetett 5190. A számvevőségnél 432-ből el- intéztetett 428 ügyd. — A rendezett tanácsú városok kivételével a megye területén a lefolyt évnegyedben az árvalétszám lett ösz- szesen 16,401 ; ebből az évnegyed végén gyámság alatt maradt 16058. Ezek közt van testi fogyatkozásban szenvedő: 311; elmebeteg 76; vagyontalan: 1804. Arvavagyon készpénzben és értékekben az évnegyed végén 479,855 írt. Az „EGER“ tárczája. Mondsza kérlek. . . . Fehér kendőd még lebeg a légben, Fojtó könyűd még fel se száradott, Még hallom a szellő-lebbenésben Azt az utolsó „isten-hozzád“-ot. . . Tegnap mondád, ma már évek sora S a messze föld köztünk határt vona. Hát a holnap ? hát a szörnyű aztán ? . . . Mondsza kérdek, gondolni fogsz-e rám, Sokszoi-, híven, gondolni igazán? Csevegve fut, vígan foly a patak, Futtában őt emlék nem tartja föl; Hullhat virág, szállhatnak madarak, Nálok múlt nincs, s jövő kétség nem öl. Miért patak, madár mért nem vagyok? ügy emlék nincs, múltam nincs, mely sajog. S nincs is semmi, miért sóhajtanám: Mondsza kérlek, gondolni fogsz-e rám, Sokszor, hiven, gondolni igazán? „Szivünk feled, hogyha nem lát szemünk,“ S uj váltja fel régi kedvelt arczát. 2. Dr. Frantz Alajos-, megyei tiszti főorvosnak az alispán által bejelentett halála mély megilletődéssel vétetik tudomásul. — A megyei tisztikarnak oly tagja volt ő, kiben nemcsak a megye egyik kitűnő tisztviselőjét, hanem a gyógy segélyre szoruló nagy közönség is méltán nagy, sőt föltétien bizalommal környezett orvosi barátját vesztette el; kinek hire és szakférfiúi tekintélye, — különösen mint kiváló és majdnem csalhatatlanul biztos diagnos- táé, — a megye határain is messze túl teijedett, s még az ország központján működő orvosi nevezetességek, sőt az egyetem tudós tanárai előtt is ismerve és elismerve volt. Élte munkabíró szakában, midőn még annyi szolgálatot tehetett volna a szenvedő emberiségnek, egy váratlanul gyoi's lefolyású betegségnek esett áldozatul. E betegség akadályozta, hogy az orvosok országos congressusán, megyénk képviseletében megjelenhessen, hová a köz- egészségügy érdekében annyi buzgalommal, sőt ambitióval készült. Már csak betegen juthatott a fővárosba. l)a baján a tudomány már nem segíthetett. Rövid idő múlva vissza is tért onnan, — de már csak mint halott, — sokunknak, mindnyájunknak, sőt az egész megyének fájdalmára. Méltó rá, hogy őrizzük emlékezetét. 3. A jövő rendes évnegyedes megyebizottsági közgyűlés az 1886. é. jan. hó 18, és köv. napjaira tűzetik ki. 4. A megüresedett [főorvosi állomás betöltése tekintetéből a kijelölő bizottságba megválasztatnak: id. Puky Miklós, Csiky Sándor, Isaak István; a főispán által meghivatnak: Babies János, id. Samassa János, Szerelem Alfréd. 5. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagoknak az 1886. évre kiigazított névjegyzéke megerősítés végett bemutattatik, azon megjegyzéssel, hogy a névjegyzékbe, kívánsága folytán fölvett Remenyik József egyszersmind választott tagja a bizottságnak. A névjegyzék megerősittetik, s a m. kir. belügyminisztériumhoz tudomás végett fölterjesztetik, kinyomatni, s az összes bizotts. tagoknak s szomszéd törvényhatóságoknak megküldetni rendeltetik. 6. Dúza Antal, a hatvani v.-kerületből megválasztott biz. tag meghalálozván, Remenyik József, a hevesi v.-kerületben megválasztott biz. tag a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe fölvétetvén, Pellett Lajos domoszlói, és Roósz Lajos pásztói kér. vál. bizotts. tagok a megyéből elköltözvén, az ekként megürült tagsági helyek választás utján való betöltésére határnapul f. é. nov. 24-ike tűzetik ki. — A hatvani vál. kerületbe választási elnökül Scheidl Ágoston, helyettesül Sperlaagh József; a hevesi v. kei’ü- letbe elnökül Makay Félix, helyettesül Dobóczky Dezső; a domoszlói kerületbe elnökül Perlaky Zeno, helyettesül Dobos István; — a pásztói kerületbe elnökül Paczek Zsigmond, helyettesül Nagy Miklós azzal küldetnek ki, hogy ha netalán e megbízatásukban eljárni akadályozva lennének, erről az alispánhoz tegyenek jelentést, hogy helyettesitésökről idejekorán gondoskodni lehessen. A választási elnökök utasittatnak, hogy a választást az arra kitüÁllandóság ? oly szó, mit nem hiszünk, Az időknek vevén tanítását: Tavaszra nyár, őszre a tél borul, S ember legyen állandó, botorúl ? Hogyha igy van — miért susogja szám: Mondsza kérlek, gondolni fogsz-e rám, Sokszor, hiven, gondolni igazán? De nem, bocsáss! többé nem kétkedek. Hiszek neked, utolsó szavadnak: — Előttem állsz . . . hangod mily reszketeg. . Szemeidben könyüid csillognak — Rokon-lelked egész melegével Uj honomba te hiven kisérsz el. így szólottái. Halld szivem mit kíván: Mondjad újra: gondolni fogsz reám, Sokszor, hiven, gondolni igazán! —ntgl-----zs—. E gy fecske sorsa. — Svéd novella. — (Vége.) Végtére, nagy habozás után, egy uj dalt koczkáztatott, oly élénk és harsogó dalt, hogy az egész mező visszahangzott tőle, és villámgyorsasággal, megállapodás nélkül, kedves fecskéje la-
