Eger - hetilap, 1885
1885-10-20 / 43. szám
348 Hogy ezen oktatás mely napokon történjék, az csak az iskolák tan- és órarendjének tüzetes átvizsgálása s újra beosztása alkalmával lesz megállapítható. Természetesen az elméletnek mindig lépést kellvén haladni a gyakorlattal, a tanító belátása szerint, az elméleti előadásokat a szükséghez képest gyakorlati magyarázatoknak, s esetleg kirándulásoknak kell felváltaniok, és pedig úgy az elemi iskolai növendékek, mint a felnőttek szőlőszeti s s kertészeti oktatásánál; sőt erre egyenest különös gond lesz fordítandó. A téli tanfolyamok nov. hó 1-től jövő évi márcz. hó 1-ig lennének tartandók, mikor a külső munkák szünetelése miatt a felnőttek az előadások hallgatására leginkább ráérnek. S a kir. borászati kormánybiztos véleménye szerint oly formán lesznek rendezeudők, hogy minden heti előadás egy, lehetőleg független munkálatról szóljon, s mintegy befejezett egészet képezzen, hogy az is hasznát vehesse, ki az előadásokat talán csak egy hétig hallgathatná; miáltal azok közkedvelttégüekké tétele minden esetre igen elésegittetnék. Az ismétlő iskolai s elemi iskolai szőlőszeti s kertészeti előadások, a rendes iskolai szünidők kivételével, az egész évben tartandók lesznek, s mig az elemi iskolának csak két utolsó osztályában levő növendékek lennének a kérdéses oktatásban részesi- tendők, s hogy tehát az elemi iskolai tanfolyamnak csak két évesnek kellene lennie, addig az ismétlő-iskola-kötelesek tanításának legalább három évig kellene tartani, oly tanbeosztással, hogy mig az elemi iskolában a szölőszet- borászat- s kertészettel kapcsolatos kérdések s az említett művelési ágazatra vonatkozó tudnivalók, mintegy az alap letétele végett inkább általános irányban, s természetesen kevésbbé kiterjedetten, addig a vasárnapi ismétlő iskolai előadások inkább az alkalmazott tanítási irány követése mellett tartatnának meg oly formán: hogy az első évben kizárólag a szőlőművelés, másodikban a borászat és méhészet, s a harmadikban, a megelőző években előadottaknak — különösen a gyakorlat terén — a lehetőségig ismétlése mellett, a kertészet adatnék elő. Ily beosztás mellett az időrabló s unalmas ismétlésekbe bo- csátkozások egészen elejthetők lennének, s az egész tanfolyam egy kerekded egészet képezne, mely körülmény úgy a tanítás érdekességét, mint a tanításra fordított időnek kellő kihasználását, s igy az egész tanítás sükerét illetőleg kétségen kívül igen fontos, s végeredményében az intézmény értékére nézve fölötte nagy horderővel bir. A felállítandó iskola részletes programmjának a fent kijelölt irányelvek szigorú figyelemben tartásával leendő elkészítésével, kormánybiztos ő nsga véleménye szerint, az iskola kinevezendő vezetője lesz megbízandó, ugyszinte az előadandók terjedelmének s az előadási időnek közelebbi megállapítása is nevezettnek ügykörébe s kötelességei közé tartozik. Az „EGER“ tárczája. A csoda-orvos. — Beszély. — (Vége.) — Ez volt menyasszonyi öltözéke, — mondták Eudornak az öltöztetők. — Nagyon szép volt, — viszonzá Endor; — menyegzőhöz ilyen öltözék kell. — Mikor a grófnét a koporsóba akarták tenni, a nagynéni egy ollóval hozzá ment, hogy szép fekete haját levágja, ellteendő azt, mint drága emléket. Az orvos nem engedte s odalépve elvette az ollót. — Mit gondol nagyságod? — mondá. A hajszálakat meg- nedvesitette a halálverejték, s magokban hordják a ragályos betegség csiráit. Átalában el kell égetni rögtön ágyat, ruhát s mindent, mit a beteg érintett. E szavak után Endor kiemelte a halottat az ágyból s beletette a koporsóba. Négy szolga vállára vette azt s a templomba vitte. Ott az orvos rendeletére rögtönzött gyászszertartás után lététéit a templom alatt levő sírboltba. * * * Hórom óra telt el a temetés után. A templom ismét homályos és csöndes volt. A hold halvány sugára átrezgett a festett ablaküvegeken, különös képeket ábrázolva a széles, fehér oszloBorászati kormánybiztos ő nsga végül ajánlatba hozza, hogy a vasárnapi tanfolyamok hallgatására csak azon 12—15 éves serdülő fiatal emberek lennének kötelezendők, kik atyjuk foglalkozása és bevallott szándéka alapján előreláthatólag a mezőgazda- sági foglalkozások valamelyik ága, s főleg a bortermelés s kezelés vagy a kertészet után fognak élni, s keresik boldogulásuk alapját. Ezekre nézve azonban a kérdéses tanfolyamok szorgalmas látogatásának kötelezettsége törvényesen lenne elrendelendő. — Az iparos tanulók, s általában, kik a vasárnapi ismétlő iskolák kötelező hallgatásától különben is mentek, a kérdéses vasárnapi tanfolyam kötelező hallgatásától fólmentendők lennének ugyan, de ha azt mégis látogatni óhajtanák, mint bárki más is, tetszés szerint megtehetik, föltéve, hogy a rendszabályokat tiszteletben tartják, s a fegyelmi szabályok ellen nem vétenek. Végül, miután kívánatos, hogy a szőlőszeti tanfolyamot hallgató ifjúságra nézve a tanfolyam látogatása kötelezővé tétessék: erre nézve a nmlgu m. kir. vall. és közokt. minisztérium jóváhagyása s intézkedése lenne mielébb kikérendő. Irodalom. „Adatok, az egri egyházmegye történelméhez. Az egri egyházmegyei irodalmi egylet választmányának megbízásából szerkeszti Kandra Kabos. I. Fűz. Eger. Az egri érs.-lyc. nyomda. 1885. Szolcsányi Gy. bizománya.“ „Alig van nemzet a világon, mondja egy német tudós, hol egyesek oly nagy mérvben s oly teljes odaadással csüggnének a történeti nemzeti eszmén, mint Magyarországon. Ami csak az emberi munka legkülönfélébb mezején nagyobb és nemesebb véghez- megy, vagy a tudomány és művészet, az ipar és kézmű, a főld- mivelés és gazdaság egyéb terén, a béke és liarcz, az egyház és politika müveiben történik, azt jórészben ezen történeti nemzeti eszmény lelkesíti. A hideg közöny az állam és nemzet eszméjével szemben, mely a világ többi népeinél uralkodik, s mely az anyagi előnyök bálványozásába merül, Magyarországon még nem emelkedett túlsúlyra.“ A történeti nemzeti eszme kipróbált és uj munkásaival találkozunk a fentjelzett mű lapjain. Legyenek üdvözölve! A szerény czim alatt oly munka indul meg ez első füzettel, mely hivatva van, ha példáját más egyházmegyék is követik, a magy. kath. egyh. colossalis épülete szétszórt darabjainak összehordásával, a magy. kath. egyh. történeti irodalmát oly fokra emelni, hogy a politikai tört. irodalommal sükerrel versenyezhet. Nagy szolgálatot tett az egri egyh. megyei irodalmi egylet, midőn az egyházmegye minden papjának megküldött 27 kérdésben (6—8 11.) figyelmét mindenre kiterjesztő. Akik azt hitték, pokra, s az árny és fény sajátos vegyűléke mintegy megelevenité a szentek szobrait. A templom hajója még fektével volt bevonva, közepén ott emelkedett még a gyászravatal s az oszlopokon ott pompáztak a grófi család czimerei. Az égve hagyott két gyertya lobogó fénye az oszlopok egyikéhez támaszkodott fiatal embert láttatott, ki mozdulatlanul, mereven függesztette szemeit a földre, mig halvány homlokát jobb kezére támasztotta. Most hirtelen ajtócsikorgás zavarta meg a siri csöndet. Léptek kongtak a márvány talajon s egy férfi jelent meg lámpával s hosszú bottal kezében. Mikor az érkező az oszlophoz támaszkodó fiatal embert megpillantotta, a rémület hangján kiáltott fel, botját messze ejtette s imát mormogott. Azt hitte, hogy valami tulvilági tünemény áll előtte. Csak midőn közelebb lépett s lámpáját odavilágitotta, látta, hogy előkelő öltözetű fiatal emberrel van dolga, ki annyira gyöngültnek látszott, hogy valószínűleg nem tudott eltávozni. — Mit csinál ön itt, uram? Az imádkozás ideje letelt, a templom ajtaja zárva van. — Uram, Istenem légy velem! — kiáltott fel az egyházfi nagy aggodalommal, Ez az ember félig halva van, mit csináljak vele? A víztartó medenczéből meglocsolta az elgyengülőnek halántékát s erősen rázta azt, mire a fiatal ember magához térni látszott, s felnyitotta szemeit. — Oh jaj, de gyenge vagyok, — szólt megtört hangon — jó ember, nem tudna egy kevés bort adni, az jót tenne velem. . . — Jöjjön szobámba, — mondá az emberséges egyházfi — mert itt csak még sem szabad bort adnom.