Eger - hetilap, 1885
1885-10-20 / 43. szám
349 hogy a feltett kérdésekre adott feleletekből talán száraz adathalmaz fog előállni, azok olvassák el „Az egerszalóki plébánia tört. vázlatát“ Kandra Kabostól (85 — 71. 1.) s kellemesen fognak csalódni s gyönyörködve tanulni. A szikalmi egyház (71 — 130.1.) sa szendrői parockia (130— 148. 1.) kerekded, története követi az elsőt Bóta Ernő s Walla Károly uraktól. 0 excellentiája érsek atyánk bizonyosan mással cserélteti fel a szihalmi ,Ecce homo‘-t, amint annak furcsaságáról értesül. Okmányok, regesták, vegyesek s tárcza-rovat zárják be a 11 ives derék füzetet, melyet Balássy és Bunyitay jeles történészek müvei díszítenek még. A füzet 160. sköv. 1. 1. 1697-ből „Eger városának beadandó punctumok tempore Restaurationis Magistratus“ czim alatt oly panaszok vannak felsorolva, melyek csekély kivétellel ma is punctumok. Ne nehezteljen rám jeles tört.-tudósunk Balássy F. uram- bátyám, hogy értékezését, melylyel a füzetet bevezeti: „A magy. egyh. s egyes püspökségek történelme s annak fontossága (11— 34. 1.) utoljára említem, azért teszem, mert nem a punctumokkal akartam soraimat befejezni, hanem oly müvei, mely a magy. kath. egyh. történetét bibliograpliiailag teljesen kimeríti. Köszönet az egri egyh. megyei irodalmi egyesületnek, mely lehetővé tette e kútfő-jelleggel biró munka megjelenését! Adja Isten, hogy a következő füzetek gyorsan kövessék egymást. Ut aedificentur muri Jerusalem. Historicus. Az utolsó gyümölcskiállitás. Midőn a budapesti általános kiállítás országos bizottsága az őszi gyümölcs- és zöldségkiállitást nemzetközivé nyilvánitá, leginkább azon czél lebegett szemei előtt, hogy hazánk gyümölcstermelői megismerkedjenek azon gyakorlati iránynyal, melyet a külföld a jelesebb és nagyban termelésre alkalmas fajok megválasztása által megállapított s másrészt azon eljárásokkal, a melyekkel a gyümölcs feldolgozása s legjobb értékesítése lehető leggyorsabban s legolcsóbban eszközölhető. Egyebekben — mint előrelátható volt — a legközelebb megnyitandó kiállításon a hazai gyümölcs és konyhakerti termény a túlnyomó s az idei kiválóan kedvező gyümölcstermés a kiállítást oly széles keretre fektette, miszerint az időleges csarnoktól eltekintve, az országos bizottság még idejekorán indíttatva érezte magát sokkal tágasabb helyiségről gondoskodni, s e miatt a kiállítás megnyitásának határideje is október 15-ről, 18-ig halaszta- tott el. Azzal karon fogta a fiatal embert s egy kis mellékajtóhoz vezette, honnan a csiga-lépcsőn lementek az egyházfi szerény lakába. Ez azonnal egy pohár borral szolgált az ismeretlennek. Miután Endor -- mert az ismeretlen ő volt — a poharat kiürítette, ereje ismét visszatérni látszott. — Nagyon jó bor, kitűnő hatása van, — mondá. — Elhiszem azt, a legjobb fajtából való, — viszonzá az egyházfi, ki magának sem sajnált egy pohárral önteni, melyet aztán egy hajtókára ki is ürített. Azután újra megtöltötte a poharat s kínálta Endort, ki nem fogadta el, mondván, hogy meg fog ártani gyönge egészségének. De az egyházfi, nagy barátja lévén a nemes nedvnek, ismét kiürítette poharát ; még azzal nem is akarta abbahagyni s Endortól készakarva vidámságra s mindenféle kedélyes, tréfás beszélgetésre ingereltetve, nem nyugodott előbb, inig egy jókora palaczk tartalmát az utolsó cseppig ki nem ürítette. Ennek aztán csakhamar az lett következése, hogy elmámorosodott s elaludt. Ez volt az, amit Endor, ismerve az egyházfi eme gyönge oldalát, várt. Nem késedelmezett, hanem levette a mámorban alvónak övéről a kulcscsomót, kezébe vette a lámpát s visszasietett a templomba. Csakhamar a nedves sírboltban volt, melyben a grófné koporsója ideiglenesen elhelyeztetett. A magával hozott műszer segélyével felvette hamar a koporsó-fedelet, s az elhunyt most ismét szemei előtt volt. A toronyóra ép ekkor verte a tizet. „Épen jókor, — mond Endor — ideje volt.“ Nagy gonddal emelte ki a grófnét a koposóból, Mintha csak egy alvót tartana karjaiban, kit nem szabad felkölteni, s azután A jelenleg megnyílt kiállítás fényes tanúságot tesz arról, miszerint Magyarország úgy éghajlati, mint különböző talajviszonyainál fogva is a gyümölcstermelésre és a konyhakertészetre felette alkalmas. E gazdag kiállításban képviselve vannak úgy a hazai, mint külföldi asztali és gazdasági gyümölcsfajok; ezeken kívül a kertészet összes őszi terményei. Egyes vidékek kevés, de nagyban termelt s máris a külföldre importált gyümölcsfajaikat mutatják be, megjelölve a helyes és gyakorlati utat, melyen valamennyi vidék termelőinek haladniok kell, ha a gyümölcstermelést s egyáltalában a kertészetet nem kedvtelésből, de jövedelme- zési szempontból kívánják a jövőben folytatni. Miután kedvezőbb gyümölcsévekben a termelt felesleg feldolgozása s értékesítése egyike a legfőbb gyümölcs-termelési czé- loknak, gondoskodva van arról is, hogy a már eddig némely vidék házi iparát képező aszalvány, gyümölcsíz és befőtt gyümölcs is bemutattassék; de arról is gondoskodott az országos bizottság, hogy a gyümölcs-értékesítésre szolgáló aszalók, gépek és egyéb eszközök is gyakorlati működésben mutattassanak be. A beállt gazdasági válság — valamint a számos helyen constatált phylloxera pusztításával szemben — a hazai gyümölcsös kertészeti termelésnek mindinkább nagyobb szerepe lesz. A gyakorlati alapra fektetett kertészeti termelés igen fontos forrása lehet nálunk is, mint a nyugoti államokban, úgy az egyesek jólétének, mint az ország gazdasági fejlődésének. A jelenleg megnyílt impozáns gyümölcs- és zöldségkiállitás tanulmányozásának termelőink nem kis hasznát vehetik, főleg ha üzleti álláspontra helyezkedve, igyekeznek a nagyban termelést és értékesítést gazdaságaikba behozni. Mint a kiállítók névsorából látható, e kiállításon a nagyszámú hazai gyümölcs- és zöldségtermelőkön kívül résztvettek a kiállításban Ausztriának majdnem összes tartományai; Németország és Belgium is érdekes terményeikkel, úgy, hogy a kiállítás méltán nevezhető nemzetközinek. E kiállítás a nagyobb városi és külföldi gyümölcsfogyasztó közönséget jó és biztos eladási forrásra fogja vezetni, mire annál is inkább szükség van, miután nálunk a gyümölcseladás még nincsen rendszeresen szervezve. A kiállított tárgyak 4 osztályra osztatnak, melyek közül az I. osztály a fris gyümölcsöt, a II. zöldségféléket, a III. feldolgozott gyümölcs- és zöldségféléket és végül a IY. az aszaló ke- menczéket, kertészeti eszközöket és irodalmi termékeket foglalja magában. A jury-szabályzat értelmében ezen kiállításon a következő kitüntetések Ítélhetők meg. 1. Öt nagy díszoklevél tekintet nélkül a hazai vagy külföldi kiállítókra. 2. Három nagy díszoklevél, csupán hazai kiállítók részére. ......- ----------.. ........ ... ...- ^i l eteritett köpenyére fektette, s hogy a koporsó üressége a család sírboltba leendő áthelyezéskor el ne árulja a halottrablást (melyet akkor elevenen megégetéssel büntettek), egy pár kőlépcső-darabot tett abba, s ismét lezárta gondosan a tetejét. Mikor ezzel készen volt, köpenyébe takarta a holttestet, vállára vette, kinyitotta a templomajtót, melyben a kulcscsomót benne is hagyta, s zsákmányával a néptelen utczákon lakására sietett. * Tizenhét év telt el az esemény után, s történt, hogy az „Órához“ czimzett kőparton Comminges lovag s az ifjú S. Jakab őrgróf párbajt vívtak. Utóbbi nehéz sebett kapott s elvitték a Párisban csodagyógyitásairól nagy hírre emelkedett orvoshoz — Endorhoz, kinek lakása a közelben volt. Ennek sikerűit az őrgrófot a haláltól megmenteni s majd teljesen meggyógyitani. Az orvosnál tartózkodása alatt nagyon feltűnt a betegnek a nagy hasonlóság, mely az orvos neje s az ő nagynénikéje közt volt, ki 17 év előtt fiatalon elhalt s kire még igen jól emlékezett. E feletti csodálkozását ki is jelentette a házaspár előtt, ami ezeket kissé zavarba hozta. Az olvasó könnyen eltalálja: miért ? De hát azt csak a csoda-orvosnak szabad tudnia, hogy mit tett hatalmas altatószerével! . . . Szelim. Történelmi kalászatok. K. K.-tól. I. Paraszti és nemes Vármegye. Nos Universitas Dominorum Magnatum et nobilium Cottuum Hevesiens et Exter. Szolnok damus pro memoria per praesentes: *
