Eger - hetilap, 1885
1885-10-06 / 41. szám
334 lótenyész-intézeteknek jutott, a ki tudja, hogy ezek képezik lótenyésztésünk eddigi haladásának s jövő felvirágzásának alapforrását, az természetesnek fogja találni, hogy az állami lótenyész- intézetekben tenyésztett minden egyes fajtát és törzsöt méltóan kellett képviseltetni ezen országos tárlaton; mert hiszen az országos lótenyésztés teljes képét akartuk bemutatni, s a geográfus is, ki egy nagy folyam leírását tervezi, annak alapforrásait tartozik részletesen kimutatni. Minden fajtából s minden törzsből ki van állitva az illető ménesnek 1—1 törzsménje és két törzskanczája, s azonkívül a méntelepek létszámából is törzsek szerint 4—4 fedező mén. Általánosan megjegyezhető, hogy nem egyes legjobb példányok választattak ki, hanem olyanok, melyen az illető törzs általános minősége leghívebben képviseltetik. A II. sz. istállóban találjuk egyéb magasabb angol vérű magánménesünk kollektiv kiállítását, valamint néhány angol telivér versenyparipát és tenyészanyagot. A III. sz. istálló különféle fajtájú és termetű méneseink gyűjteményes kiállítását tárja elénk. Ezen két utóbbi istállóban összesen 33 ménes 256 lóval van képviselve. Magyarországban összesen mintegy 100 oly magán-ménes létezik, mely a „ménes“ nevet a benne tenyésztett nemesebb és constansabb vérnél fogva valóban megérdemli. Tehát harmadrésze van képviselve szám szerint, de minőség szerint — kevés kivétellel — méneseink legjavát fogjuk e tárlaton képviselve látni. A második csoport lókiállitása azon kisebb tenyésztőknek, kik néhány kancza után, nem ménesben, hanem gazdaságilag tenyésztenek. Ide soroltattak egyes lótulajdonosoknak nem saját nevelésű lovai is. Ezen csoport a legkisebb, amennyiben csupán száztíz lovat foglal magában. Képviselve vannak benne a legkülönbözőbb fajták és keresztezések, kezdve az angol télivér lótól egészen a nehéz, nyugoti nóri, ardenni, Suffolk és clydesdalei munkás-fajtáig. Külön alosztályát képezi ezen csoportnak a nyugati nóri jel* legű nehéz igás lovak osztálya, melybe negyvennégy ló van so* rolva: még pedig részint magyarországi uradalmak, részint bel* és külföldi kisebb tenyésztők istállóiból. A nóri vér nemesebb, könnyebb fajtával keverve majdnem kivétel nélkül használ!)atlan korcsokat ád, de homogén vénei tenyésztve s megfelelő természeti és gazdasági viszonyok között megbecsüllietlen, s jelenleg világszerte aránylag legdrágábban fizetett munkás lovat ád. Bizonyítja ezt az általános csoport mellett egyöntetűség kedvéért ugyanazon istállóban elhelyezett zala- megyei, muraközi és muramelléki népies collectiv kiállítás huszonnégy lova. A Muraközben ugyanis öt év óta csupán nóri jellegű (pinczgaui, percheron félvér és ardenni) állami és magán mének — Ezen örömet neje életéért áldozza fel. — Felőlem ugyan nem bánom, ha marad is gróf ur, de akkor én nem felelek semmiről. (Folyt, köv.) Az orr. (humoristiko anatomiko-psycho-physiognomikai essay.) irta: Orrondy Orrbán. (Folytatás.) Hosszú orr — Carus szerint — értelmes, búvárkodó, termékeny és finom lélekre, s kedélyességre mutat. Ilyennel bírt Sterne Lóránt, a hires angol humorista, s ilyen van Pulszky Ferencz hírneves hazánkfiának. Mások szerint a hosszú orr hosszú életnek, nagy szellemi fensőségnek és hatalmas férfi-erőnek a jele, s épen e „ple ni tudó potestatis“ az oka, miért hogy sok férfi nagyon szeretné, ha orrát meghosszabbíthatná, mig ellenben némely jámbor férjek épen abban lelik legfőbb vigasztalásukat, hogy a sok ránczigálásban nem nyúlik meg az orruk, s igy legelább nem lehet rajtok észrevenni, hogy nejeik orruknál fogva vezetik őket. A hosszú orr az oka sok embernél, hogy nem lát tovább az orránál. Mindeme jelességeinek daczára a hosszú orr gyakran igen alkalmatlan a társas életben, — kivált a barátság és szerelem alkalmaztatnak apalovakként: minek eredménye az, hogy a muraközi földmives tenyésztő, ki azelőtt a sokkal nemesebb és jobb- vérű, de nóri kanczáira nem alkalmas angol, arab, nonius és nor- folki apalovak után származott éves csikait legfeljebb 80—100 írtért adta el, most a nóri mének után származó választott csikait 5 — 6 hónapos korukban 150—200, sőt egyes esetekben még drágábban is eladhatja. A harmadik csoport a lótenyészbizottmányok által rendezett megyei collectiv kiállítások csoportja. Ezen csoportban 22 vármegye lótenyésztése van képviselve összesen háromszáz nyolczvan lóval, mely szám egytől-egyig csupán földmives tenyésztők istállóiból került ki. A megyei collectiv kiállítások rendezésének fő czélja az volt, hogy az országnak kiválóbb tenyésztéssel biró vidékei különböző jellegük szerint jó példányokkal képviselve legyenek e tárlaton ; mely e szerint hivatva van az országos lótenyésztésnek oly nagyszabású és hű képét mutatni, a minő még soha sehol egy keretben nem volt. A legkülönbözőbb tényezők ügybuzgó s összevágó közreműködésére, és jelentékeny anyagi áldozatokra volt szükség, hogy ezen a maga nemében uj és páratlan csoportos kiállítás tényleg megalkottassék; de szükség volt reá azért, hogy úgy magunk is megösmerjük, valamint a külföldi közönséggel is megismertessük országos lótenyésztésük jelen állapotát, s ezzel törekedjünk arra, hogy lovaink jobb értékesítésének mérveit szaporítsuk. Az országos lótenyésztés ügye ugyanis nemcsak honvédelmi szempontból felette fontos nálunk, hanem a magyar mezőgazdaságnak jelenleg egyik legjelentékenyebb és legjövedelmezőbb tényezőjét képezi. Az egyes megyék collectiv kiállításánál nem az volt a czél, miszerint a vidékenként egyes gazdáknál található nemesebb vérű, szebb, de a vidék átlagos lóminőségétől eltérő példányok küldessenek fel: hanem azon czél tartatott szem előtt, miszerint minden egyes vidék lólétszámának átlagos minősége e csoportban néhány jobb ló által képviselve legyen. A minő lovat tehát az egyes vármegyék kiállításában szemlélünk, olyat nem találunk ugyan minden pillanatban százankint eladásra készen az illető vidéken, de igen is megtaláljuk az illető vidék tenyésztőinek istállóiban százankint, sőt ezrenkint is az oly vérű anyagot, melyből oly lovakat lehet nevelni és megfelelő gondozás mellett oly conditióban a vásárra állítani, mint a minő példányokat a kiállításon szemlélhetünk. Számos tényesztő remélhetőleg meg fogja tanulni e népies kiállításon azt, hogy a megfelelő tartás és felnevelés nélkülözliet- len kiegészítő részét képezi azon jó vérnek, mely Magyarország lótenyésztésének megbecsüllietlen kincsét képezi, s ha ezen elv általános elterjedést nyer tenyésztőink körében, akkor meg fogjuk érni országos lótenyésztésünk aranykorát. egyik érzéki nyilatkozásánál, a — csókolózásnál. Egy, különben csinos menyecske kívánságát, ki férje csókja után vágyott, az udvariatlan hitves társ azzal utasította vissza, hogy nem férhet hozzá neje hosszú orra miatt. „No hát csókold meg azt az arczomat, amelyiken nincs orrom,“ — mondá a nőcske boszúsan. A va s tag, húsos orr, különben szerencsés koponya-alkat és élénk természet mellett, életeleven kedélyességre mutat. Gyakorlati éles elméjű emberek többnyire széles és egy kissé hasított hegyű orral bírnak. Ilyen orral festi Shakespeare hires komikus alakját: Falstaffot. Sovány, hegyes orr hideg kimértséget, kedélytelensé- get, méla temperamentumot, — vastag, tömpe orr, férfiaknál gyöngeséget, bárgyúságot, és erős érzékiséget jellemez. De hölgyeknél a lapos orr nem ritkán vidám, gyermeteg kerületnek a jele. A fitos orr, tág orrlyukakkal, majdnem csalhatatlan jele az üresfejüségnek, s hiú felfuvalkodottságnak. Ilyen orra volt különösen a hírhedt orosz nő: Roxelanának, II. Szulejman szultán hatalmas kegyencznőjének. Fitos orr á la Roxelane. A pisze orr, vagy, mint az angol nevezi: „hering- o r r“ (flat nose), hamisság, ravaszság jelzője. A régiek a satyro- kat és faunokat rajzolták pisze orral, s „fitos“-aknak (nacrii) nevezték őket. Manapság kivált a szobacziczusoknál divatos az orr eme fajtája. Egy pisze orrútól alamizsnát kérvén egy koldusnő, igy há- lálkozlék adakozójának: „Ugyan az isten áldja, ha megöregszik, hová fogja tenni a — pápaszemét?“
