Eger - hetilap, 1885
1885-10-06 / 41. szám
XXIV. ev-toiyam. 4i. szám. i8bö. Oktober 6-an. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGEK, Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőseg (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük e f. szept. hó végével lejár, megrendeléseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadályozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt. Félévre . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . 1 „ 30 „ Egy hóra . — » 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Vasúti összeköttetésünk Piispök-Ladány-, Eger-, Balassa-Gyarmat-, Léva-, Nyitra-. Galgócz- és Szeniczen át az ország határáig. A fönebbi czim alatt a „Ny i tram e gyei Közlöny“, a kérdéses vasut-vonal ügyében, a következő érdekes és szakavatott közleményt hozza: „Nyitramegyének szept. hó 28-án tartott közgyűlésén vala- hára szőnyegre került a vasút kérdése. Évek előtt mi vetettük fel eszméjét egy oly vasat tervének, mely nem csupán megyénk helyi érdekeit elégítené ki, hanem az ország felvidékének közlekedési hálózatában nagyon is érezhető hézagok közül sokat betöltene. Az óta sok mindenféle terv jött szóba más és más kiindulási és végpontokkal a szerint, a mint egyesek saját álláspontjukból törekedtek czélhoz jutni. Mi bizonyára örömmel fogadtunk minden tervet, mely a köz- gazdasági érdekeinket régtől fogva érzékenyen sújtó közlekedési bajok javítására irányult. Örömmel fogadtuk azon terveket is, melyek csakis helyi érdekeket mozdítanának elő; de feltétlenül előnyt kell adnunk azoknak, melyek helyi érdekek mellett országos érdekeket is fejlesztenének, s mert ennek a tervnek eszméje a mienk, azt hiszszük, hogy most, midőn sok vajúdás után eljutottunk a kérdéshez, t. i. odáig, hogy megyénk tervünkkel hivatalosan fog foglalkozni: — kötelességünkben áll azt részletesebben is megismertetni. Ma már azt mindenki belátja, bogy közlekedés nélkül nem fejlődhetik sem az ipar és kereskedelem, sem a mezőgazdaság. Azt is befogja látni mindenki, aki az ország vasúti hálózatának térképét figyelmére méltatja, hogy úgy megyénkre, mint Bars-, Hont-, Nógrád- és Hevesmegyére nézve egy oly pálya létesítése, mely terményeiknek a világpiaczokhoz egyenes csatornát nyit — életkérdés. Ezekről tehát ez alkalommal bővebben szólanunk azért is felesleges, mert csak ismételnünk lehetne azokat az érveket, miket lapunk hasábjain már amúgy is eléggé ismertettünk. A miről szólani akarunk, az csak az a kérdés lehet, hogy miként kellene és miként lehetne legbiztosabban létesíteni egy oly pályát, mely megyénkre, de az ország egész felsővidékére nézve is a közgazdaság valamennyi ágában egyaránt szükséges és halaszthatlan is. Két terv fekszik előttünk. Az egyik rövid összekötő vonalok létesítését czélozza: Nyitra és Galgócz; azután Nagyszombatit, Szenicz, Gőding; végre Léva és Nyitra közt. A másik egy nagy kiviteli pálya terve, mely Egerből, vagy helyesebben Püspökladányból indulva ki, Heves-, Nógrád-, Hont-, Bars- és Nyitra- megyék területein át Morvaországban Gődingnél, esetleg Lunden- burgnál csatlakoznék az osztrák éjszaki pályával. Ezen tervek közül az előbbi rövid összekötő vonalaival egy- átalában nem elégítene ki egyetlen közgazdasági érdeket sem, mivel a sok rövid összekötő vonal szögletes elhajlásaival a vonalat felette meghosszabbítja; más részről pedig az áruszállítás gyorsaságát a különböző vasúti vállalatok közt szükséges átvételeknek és átadásnak időfecsérléssel járó munkája is nagyon lassúja. De ezeken felül tény az, hogy rövid s dráua vonalaknak épitési költségeit a pénzpiacz legkedvezőbb esélyei közt sem lehet beszerezni; mert az ily rövid, korlátozott üzemmel biró vonalakról az átviteli forgalom teljesen elmarad; kis területre korlátozott vasúti üzem pedig elviselhető tariffák mellett soha sem biztosíthat annyi jövedelmet, amennyit főleg a mi, több vízválasztók átmetszése s folyók áthidalása következtében aránylag költségesebb vasúti vonalunknál a befektetett épitési tőke gyümöl- csöztetése követel. Ezt a tervet tehát kivihetlennek tartjuk; azért nem is foglalkozunk vele. Maradna tehát a más:k terv, mely egy nagy kiviteli pálya létesítésére irányul. Mi ezt a tervet olyannak tartjuk, mely magában hordja mindazon előnyöket és feltételeket, melyek a vasutak létesítésének szülő okai; amennyiben nem lehet kétségünk az iránt, hogy ez a pálya közgazdasági érdekeink felvirágzásával az üzlethálózatába eső egész Felvidéknek élet-erét fogná képezni; és mert az is kétségtelen, hogy kiépítésére, bizton remélhető üzleti jövedelmezőségénél fogva, a pénzpiaczon uralgó kedvező áramlat folytán elhelyezésre váró tőkék önként fognának jelentkezni. De tekintsük a pályának tervezett s földrajzilag kiválóan előnyös elhelyezését. A pálya vonala Püspökladánytól Morvaország határáig 342 kilometer hosszú, s átszeli Hajdumegyét Püspökladánytól Tiszafüredig; Hevesmegyét egész hosszában, Nógrád-, Hont-, Bars- és Nyitramegyéket pedig derék szélességükben. Ez öt megye területe : 22,600 kilometer. Népessége 1.213.000. Termelése az 1882. évi statisztikai közlemények HL füzete szerint közel 25 miliő métermázsára van téve a mezőgazdasági termények valamennyi válfajában, melyből a leginkább kivitelre termelt gabonanemek, jelesül: a búza, árpa és repce, meghaladják a 7 miliő hektoliter mennyiséget. E számok határozottan azt bizonyítják, hogy tervezett pályánknak egész vonala az ország nagytermelő vidékeihez sorolható területbe esik, és hogy ekként legalább is oly teherforgalomra számíthat teljes bizonyossággal, mint a milyennel az országnak bármelyik elsőrangú vasútvonala tényleg bir. Hogy számokban fejezhessük ki azt a teher és személyforgalmat, melyre tervezett pályánk üzeme a legnagyobb valószínűség szerint számíthat — kivonatoztuk: 1. Az 1882. évi statisztikai közlemények VII. füzetében közzétett teher és személy forgalmát a) az osztrák-magyar pálya Budapest-bécsi és b) a magyar állam Budapest-ruttkai vonalának, minthogy e két pálya — bizonyos határig — pályánk versenytársa és velük párhuzamos lenne. 2. Az 1882. évi statisztikai közlemények V. füzetét az ország kereskedelmi forgalmáról.
