Eger - hetilap, 1885
1885-09-29 / 40. szám
XXIV. év-folyam. 40. szám. 1885. szeptember 29-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 trt — kr. Félévre . .2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda). $ szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük e f. szept. hó végével lejár, megrendeléseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadályozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt. Félévre . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . ......................................... 1 „ 30 „ E gy hóra . .........................................— * 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Vasutunk ügye. Az Eger-nádasdi vasút kiépítésének ügyében, Eger város képviselőtestülete által a ninlgú in. kir. közmunka- és közlekedési minisztériumhoz intézett kérvényre, nevezett minisztérium Eger város közönségéhez a közelebbi napokban a következő két rendbeli leiratot küldötte : Közmunka és közlekedési m. kir. ministerium ad 27,637, sz. Folyó évi május 18-án és julius 19-én hozzám benyújtott kérvénye folytán az Egertől Nádasdig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre ezennel megadom, s erről oly hozzáadással értesítem, mikép egyúttal az iránt is intézkedtem, hogy megbízottjai e részbeni működéseiknél a netán szükséges hatósági támogatásban részesüljenek, Kijelentem azonban, hogy a kormány ezen előmunkálati engedély kiadása által s eme pálya létrejövetele iránt kötelezettséget nem vállal, sem pedig létesítése esetére a város közönségének a kivitelre nézve előjogot nem biztosit, miért is az előmunkálatokra fordított költségei fejében kárpótlásra igényt nem tarthat. Amint tehát egyrészt a mondottakból kifolyólag az elhatározást az iránt, vájjon általában, és ha igen, ki által legyen a pálya létesítése eszközleu- dő, magamnak fentartom, s kijelentem végre, hogy esetleg érvé- nyesitendem a jogot a város közönsége által készített műszaki és kiszámítási műveletet a vállalat kivitelét czélzó netáui verseny- tárgyalás alapjául felhasználni, s csakis azon esetben, ha ennek folytán a vállalat kivitele a város közönsége által készített művelet átengedése mellett, másra ruliáztatnék, fognék az iránt intézkedni, hogy az által, ki az ekkép átengedett művelet birtokába jut, az előmunkálatokra tettleg fordított költségeiért kárpó- toltassék. Budapest 1885. szeptember 19-én B. Kemény s. k. Közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium az 19691. sz. F. év május 26-án hozzám benyújtott kérvénye folytán egyidejűleg utasítottam a magyar kir. államvasutak igazgatóságát, hogy a tervezett Eger-nádasdi vasút előmunkálatainak teljesítésére egy alkalmas szakközegét bocsássa e város közönsége rendelkezésére. Midőn erről a város közönségét oly megjegyzéssel értesíteném, hogy a kiküldendő államvasúti közeg működései pótléka, úti és napi dijai s egyéb időleges illetményei, e város közönsége által lesznek megtérítendők, felhívom egyszermind: hogy úgy ezen illetmények, mint a kiküldetés módozatainak megállapítása czéljából, közvetlenül a m. kir. állam-vasutak igazgatóságához forduljon. Budapest, 1885. szept. 19-én. B. Kemény, s. k. A műborgyártás ellen. Bortermelésünk s borkereskedésünk legveszélyesebb ellenségei, a műborgyáitók ellen, Borsodmegye, s Miskolcz város közönsége közelebbről igen erélyesen lépett föl. Ez ügyben ugyanis egy hatalmas emlékiratot szerkesztett, melyben az ottani műbőrgyártók üzelmeit, a főbbek névszerinti megjelölésével, éles vonásokban állítja pellengérre, hatalmas példát adva, miként kell és szükség e lelketlen üzérek ellen, kik égjük legfőbb hazai terménykereskedésünket aggasztó mérvben fenyegetik, országszerte eljárni. — Az emlékirat, mely pártolás és hasonló eljárás végett az ország valamennyi törvényhatóságához, s erélyes, siikeres és gyors intézkedés végett, közelebbről az orsz. képviselőházhoz is be fog terjesztetni, — egész terjedelmében következőleg hangzik: Emlékirat. A műborgyártás Miskolczon oly mérveket öltött már ez idő szerint, hogy a bortermelők pinczéiben több évi borkészlet felhalmozva fekszik, anélkül, hogy vevő csak jelentkeznék is. 1879. évre vihető vissza a műborgyártás kezdete Miskolczon. Egy Lengyelországból idetelepedett Klein József nevű, akkor még teljesen vagyontalan egyén vállalkozott reá először. Működése, mint a vakondé, földalatti, titkos, és mind hatóság, mind közönség előtt sok ideig ismeretlen volt. A figyelmet lassanként azonban magára vonta különösen azzal, hogy a vasutakon mind nagyobb-nagyobb szállításokat eszközölt, holott köztudomásúlag ily arányban termelőktől bort nem vásárolt. De az is kiszivárgott a közönség közé, hogy időről időre sok vizet és szeszt szállít a pinczéjébe. Majd megtörtént az is, hogy titkába beavatott működő segédjével, bizonyos, szintén lengyelországi Hoffstetterrel összezördült a munkabér felett. Ez a hatóság elé járult 126 forint visszatartott bérének kifizettetése végett, és igazsága kiderülvén, követelését meg is kapta. A most említett Hoffstetter most már ezen kis összeggel önálló üzlethez fogott, és 3 évi munkálkodásának ma már az az eredménye, hogy két pinczéje is van neki is; és napról napra folyvást szállítja müborait a vasutakon minden irányban. Hogy mily mérvű üzletet folytat a két említett egyén, némi halvány képet nyújt arról a múlt 1884-iki adó-tárgyalás. Ugyanis a helybeli adófelügyelőség fáradságot vett magának a vasútnál a feladásról vezetett könyvekből kipuhatolni, mit szállított Klein József és Hoffstetter Gruttmann? és noha mások neve alatt is adogattak fel, mégis Kleinra 2400, Hoffstetterre pedig 1200 hordó bor feladása derült ki, akkor, mikor Hoffstetter pinczéjében még 500 hordó volt készletben, pénzen vett bort pedig többet 200 hordónál igazolni nem tudott. Klein pedig se vásárlását, se borkészletét nem vallotta be. Ezen embereknek mesés gazdagodása kísérteibe hozott másokat is s rajtok kívül műbőr-gyártással köztudomással foglalkoznak a Hegyaljáról idevándorolt Kulin P. R. s több helybeliek. Valószínűleg ismeretlenül többen is. Azon kivűl, hogy műbőr-gyártással a fentemlitettek nagjdban foglalkoznak, még nagyobb kárt tesznek a miskolczi közönségnek azzal, hogy sükerült nekik a felsőbb megyékben, Galicziában s itt a vidéken nem csak a korcsmárosokat, — kik fajukbeliek, — hanem más vevőket is, kik magok szükségére vásárolnak, csinált boraiknak olcsósága által elhódítani. Ezen körülmény annyira aggasztó, hogy a bortermelőket okvetlenül végpusztulásra fogja juttatni, ha idejében és pedig drasztikus szerekkel gát nem vettetik.
