Eger - hetilap, 1885

1885-09-29 / 40. szám

XXIV. év-folyam. 40. szám. 1885. szeptember 29-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 trt — kr. Félévre . .2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda). $ szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek elő­fizetésük e f. szept. hó végével lejár, megrendeléseik ideje­korán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadá­lyozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt. Félévre . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . ......................................... 1 „ 30 „ E gy hóra . .........................................— * 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Vasutunk ügye. Az Eger-nádasdi vasút kiépítésének ügyében, Eger város képviselőtestülete által a ninlgú in. kir. közmunka- és közleke­dési minisztériumhoz intézett kérvényre, nevezett minisztérium Eger város közönségéhez a közelebbi napokban a következő két rendbeli leiratot küldötte : Közmunka és közlekedési m. kir. ministerium ad 27,637, sz. Folyó évi május 18-án és julius 19-én hozzám benyújtott kérvé­nye folytán az Egertől Nádasdig vezetendő helyi érdekű vasút­vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre ezennel megadom, s erről oly hozzáadással értesítem, mikép egyúttal az iránt is in­tézkedtem, hogy megbízottjai e részbeni működéseiknél a netán szükséges hatósági támogatásban részesüljenek, Kijelentem azon­ban, hogy a kormány ezen előmunkálati engedély kiadása által s eme pálya létrejövetele iránt kötelezettséget nem vállal, sem pedig létesítése esetére a város közönségének a kivitelre nézve előjogot nem biztosit, miért is az előmunkálatokra fordított költ­ségei fejében kárpótlásra igényt nem tarthat. Amint tehát egy­részt a mondottakból kifolyólag az elhatározást az iránt, vájjon általában, és ha igen, ki által legyen a pálya létesítése eszközleu- dő, magamnak fentartom, s kijelentem végre, hogy esetleg érvé- nyesitendem a jogot a város közönsége által készített műszaki és kiszámítási műveletet a vállalat kivitelét czélzó netáui verseny- tárgyalás alapjául felhasználni, s csakis azon esetben, ha ennek folytán a vállalat kivitele a város közönsége által készített mű­velet átengedése mellett, másra ruliáztatnék, fognék az iránt in­tézkedni, hogy az által, ki az ekkép átengedett művelet birtoká­ba jut, az előmunkálatokra tettleg fordított költségeiért kárpó- toltassék. Budapest 1885. szeptember 19-én B. Kemény s. k. Közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium az 19691. sz. F. év május 26-án hozzám benyújtott kérvénye folytán egy­idejűleg utasítottam a magyar kir. államvasutak igazgatóságát, hogy a tervezett Eger-nádasdi vasút előmunkálatainak teljesí­tésére egy alkalmas szakközegét bocsássa e város közönsége ren­delkezésére. Midőn erről a város közönségét oly megjegyzéssel értesíteném, hogy a kiküldendő államvasúti közeg működései pót­léka, úti és napi dijai s egyéb időleges illetményei, e város kö­zönsége által lesznek megtérítendők, felhívom egyszermind: hogy úgy ezen illetmények, mint a kiküldetés módozatainak megállapí­tása czéljából, közvetlenül a m. kir. állam-vasutak igazgatóságá­hoz forduljon. Budapest, 1885. szept. 19-én. B. Kemény, s. k. A műborgyártás ellen. Bortermelésünk s borkereskedésünk legveszélyesebb ellensé­gei, a műborgyáitók ellen, Borsodmegye, s Miskolcz város közön­sége közelebbről igen erélyesen lépett föl. Ez ügyben ugyanis egy hatalmas emlékiratot szerkesztett, melyben az ottani műbőr­gyártók üzelmeit, a főbbek névszerinti megjelölésével, éles voná­sokban állítja pellengérre, hatalmas példát adva, miként kell és szükség e lelketlen üzérek ellen, kik égjük legfőbb hazai ter­ménykereskedésünket aggasztó mérvben fenyegetik, országszerte eljárni. — Az emlékirat, mely pártolás és hasonló eljárás végett az ország valamennyi törvényhatóságához, s erélyes, siikeres és gyors intézkedés végett, közelebbről az orsz. képviselőházhoz is be fog terjesztetni, — egész terjedelmében következőleg hangzik: Emlékirat. A műborgyártás Miskolczon oly mérveket öl­tött már ez idő szerint, hogy a bortermelők pinczéiben több évi borkészlet felhalmozva fekszik, anélkül, hogy vevő csak jelent­keznék is. 1879. évre vihető vissza a műborgyártás kezdete Miskol­czon. Egy Lengyelországból idetelepedett Klein József nevű, ak­kor még teljesen vagyontalan egyén vállalkozott reá először. Mű­ködése, mint a vakondé, földalatti, titkos, és mind hatóság, mind közönség előtt sok ideig ismeretlen volt. A figyelmet lassanként azonban magára vonta különösen azzal, hogy a vasutakon mind nagyobb-nagyobb szállításokat eszközölt, holott köztudomásúlag ily arányban termelőktől bort nem vásárolt. De az is kiszivárgott a közönség közé, hogy időről időre sok vizet és szeszt szállít a pinczéjébe. Majd megtörtént az is, hogy titkába beavatott műkö­dő segédjével, bizonyos, szintén lengyelországi Hoffstetterrel össze­zördült a munkabér felett. Ez a hatóság elé járult 126 forint visszatartott bérének kifizettetése végett, és igazsága kiderülvén, követelését meg is kapta. A most említett Hoffstetter most már ezen kis összeggel ön­álló üzlethez fogott, és 3 évi munkálkodásának ma már az az eredménye, hogy két pinczéje is van neki is; és napról napra folyvást szállítja müborait a vasutakon minden irányban. Hogy mily mérvű üzletet folytat a két említett egyén, némi halvány képet nyújt arról a múlt 1884-iki adó-tárgyalás. Ugyan­is a helybeli adófelügyelőség fáradságot vett magának a vasútnál a feladásról vezetett könyvekből kipuhatolni, mit szállított Klein József és Hoffstetter Gruttmann? és noha mások neve alatt is ado­gattak fel, mégis Kleinra 2400, Hoffstetterre pedig 1200 hordó bor feladása derült ki, akkor, mikor Hoffstetter pinczéjében még 500 hordó volt készletben, pénzen vett bort pedig többet 200 hordónál igazolni nem tudott. Klein pedig se vásárlását, se bor­készletét nem vallotta be. Ezen embereknek mesés gazdagodása kísérteibe hozott má­sokat is s rajtok kívül műbőr-gyártással köztudomással foglal­koznak a Hegyaljáról idevándorolt Kulin P. R. s több helybeliek. Valószínűleg ismeretlenül többen is. Azon kivűl, hogy műbőr-gyártással a fentemlitettek nagjdban foglalkoznak, még nagyobb kárt tesznek a miskolczi közönségnek azzal, hogy sükerült nekik a felsőbb megyékben, Galicziában s itt a vidéken nem csak a korcsmárosokat, — kik fajukbeliek, — hanem más vevőket is, kik magok szükségére vásárolnak, csinált boraiknak olcsósága által elhódítani. Ezen körülmény annyira aggasztó, hogy a bortermelőket okvetlenül végpusztulásra fogja juttatni, ha idejében és pedig drasztikus szerekkel gát nem vettetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom