Eger - hetilap, 1885

1885-08-11 / 33. szám

268 Megyei élet. Hevesmegye f. é. júl. hó végén tartott évnegyedes rend. közgyűlésén, folytatólag, következő fontosabb ügyek nyertek el­intézést : X. A megyei árvaszék jelentése, mely szerint a megyei ár- vavagyonnak a hevesmegyei gazd. egyesület közvetítésével egy bizonyos biztositó intézetnél leendő biztosítása iránti kötelező in­tézkedésre magát jogosítottnak nem tartja, mert az árvavagyo- nok biztosítása, az árvaszék felügyelete mellett, a gyámok felada­ta, kik ezt személyes felelősség mellett teljesitik, — tudomásul vétetik, s erről a hevesmegyei gazd. egyesület értesittetni ren­deltetik. XI. Az Aranyos község képviselő-testűlete, s az ottani rom. kath. lelkész között a „visitatio canonicá“-n alapuló némely szol- gálmányok czéljából a rom. kath. hívek érdekében f. é. jan. 15-én hat évre kötött, s a szolgabiró jelentése szerint a községre nézve is előnyös szerződést a megyebizottság jóváhagyta. XII. Kisköre községnek a hevesi kir. járásbírósághoz való visszacsatolását kieszközöltetni kérő folyamodványa nem teljesít­hető. Ugyanis a m. kir. belügyminister rendelete szerint a megye újjászervezése, illetőleg szolgabirói járásokra való uj felosztása oly módon volt végrehajtandó, hogy a szolgabirói járások területe és székhelye a kir. járásbíróságok területével és székhelyével lehe­tőleg megegyezzék. Ennek alapján történt, hogy némely járás megnagyobbodott, más járás pedig megkisebbedett; továbbá, hogy több járás székhelye más községbe tétetett át, s ennek következ­tében most néhány község távolabb esik a szolgabirói székhely­től, mint előbb. De az ily egyes községekre háruló kényelmetlen­ségek majdnem minden újabb szervezkedés alkalmával kikerülhe- tetlenek, s magasabb érdekek szempontjából a közjó iránti meg­adással fogadandók. A m. kir. belügyminist. rendeletétől csak annyiban történt eltérés, hogy törvénykezésileg a hevesi kir. járásbírósághoz tar­tozott tiszafüredi szolgabirói járás a helyett, hogy a hevesi szol­gabirói járáshoz csatoltatott volna, továbbra is meghagyatott kü­lön szolgabirói járásnak, részint azért, mert ezt a tiszántúli hat község közigazgatási érdeke föltétlenül követelte, részint pedig azért, mert már akkor kilátásba volt helyezve, hogy Tisza-Füre- den kir. járásbíróság fog felállittatni. E remény és várakozás f. é. juu. hó 29-én kelt igazságügyministeri rendelettel végre telje­sedésbe ment. Természetes, hogy ennek következtében némely, — a hevesi járásbíróság székhelyéhez közelebb fekvő — község, milyen Kisköre is, törvénykezési tekintetben némileg hátrányo­sabb helyzetbe jut. De ez a dolog természetében fekszik. Ezen változtatni nem lehet. XIII. A megyei közegészségügyi bizottságnak a Budapesten Az „EGER“ tárczája. Jégvirágok. i. Rengetegbe fut sebével a vad, Üldözői zaja hová nem hat; Ott vérzik el, ott talál nyugalmat. A madár, ha fészke szertedulva, Indul messze, bizonytalan útra; Vihar tör rá, — s boldog, hogy lesújtja. . . S a hajótört, ha minden elveszve, Czéltalanul tovább mért evezne? Jó a tenger . . . nincs a halál messze! Megsebeztek — kaczagnak felettem; Üdvöm romján itt kell elepednem. . . S küzdők örök meddő küzdelemben. . . A sors átka ugyan miért lettem ?! . . . K. I. f. é. szept. hó 3—5. napjain tartandó orsz. orvosi és közegész­ségügyi congressus tárgyában kelt jelentése folytán, azon czélból, hogy e congressuson megyénk közegészségügyi érdekei méltóan képviselve legyenek, a megyei közegészségügyi bizottság elnöké­nek — Zsendovics József apát-kanonoknak elnöklete alatt Frantz Alajos megyei tiszti főorvos, Danilovich Pál Eger, és Schönfeld Lipót Gyöngyös város főorvosai, továbbá Kol­ler János, Fiizesy Józset, Blau Henrik, Brünauer Ambró, V. Kovács Imre, Szigety Soma, Andrássy Ferencz, Zsi­ga Pál és Kurz Máté járási, illetve körorvosok, s még azok, kik az ügy iránti érdekeltségből hozzájok csatlakozni kívánnak, azzal küldetnek ki, hogy a congressuson — megyénk közegész­ségügyi érdekeit képviselve, — résztvenni szíveskedjenek, s a ta­nácskozások eredményéről annak idején jelentést tegyenek. Az alispán pedig utasittatik, hogy ez intézkedésről a congressus el­nökségét értesítse, egyszersmind pedig a congressust, fontos és az általános közegészségügyre áldásosán kiható feladatára való tekintetből a megye nevében üdvözölje. (Vége köv.) Különfélék. — Dr. Samassa József érsek ő exja a közelebbi napokban, néhány heti üdülés végett, a gasteini fürdőkbe utazik. — Horánszky Nándor, orsz. képviselőházunk egyik legkivá­lóbb tagja, érsekünk ő exja látogatására tegnapelőtt városunkba érkezett, s a tegnap délutáni vonattal Bpestre visszautazott. — Személyzeti. Szemes Kálmán apátfalvi káplán Szirák- ra, a beteg lelkész Tressza István mellé ideiglenesen kisegítőül, B a b i k József solymosi káplán Apátfalvára, Szakács Viktor ujmisés Sólymosra helyeztetett. — Sz. István ünnepén, f. hó 20-án Bécsben, a kapuczinus atyák templomában, a magyar egyházi szónoklatot Bárddossy Mihály, egri főegyházmegyei áldozár, tardi plébános fogja tartani. — Dr. Erődi Béla-, jeles nyelvtudósunkat, a fiumei áll. főgymn. igazgatóját, — mint magától a t. igazgatótól személyesen értesültem, — itt tartózkodása alatt a legkellemetlenebbül érintette ama minden tapintat és meggondoltság nélkül világgá bocsátott álhir, mintha t. tudósunk az egriek, s különösen a vendégszeretetéről ismert ci s t.-r end h áz feledékenysége miatt kényszerült volna vendéglőbe szállni. Dr. Erődi B. t. igazgatóm meghagyása folytán ezennel kijelentem: hogy Szabó Ign. főgymn. tanár Erődít, — kivel évtizedek óta benső baráti viszonyban áll, — nyomban megérkezésekor szívesen meghitta A kerlazi szegfűk. Theuriet Andrétöl. (Franczia eredetiből ford. B. F.) Ploudaniel Annának hitták s ott lakott atyjával a kerlazi udvarházban, Bretagne egyik legzordonabb szegletében, Douarne- nez és a Raz-i hegyfok között. Az udvarház a XVI. század vége felé épült s háttal áll az óceánnak; köztök mértfóldnyi széles róna s fenyőerdő van, mely a lakot megvédi a tenger szélvihara­itól. Hosszú bükkfasor, mely felül összehajlik s boltozatot képez a pázsitos út felett, nyúlik Poullan falutól az udvar nagy kapu­jáig. A háznak két, egymással szögletet képező szürke homlok­zata rácsos ablakaival ódonszerü kertre néz, mely tele van évelő virágokkal. Ez oldalról a szűk szemhatárt sűrű ágasbogas gyer­tyánfasor zárja el, mely a sövényfal mentén terül el; az elején csúcsos tornyu galambducz áll, hol a galambok naphosszat tur- békolnak, a végén pajtává átalakított kápolna gyámfalai látsza­nak, félig befalazott csúcsíves ablakokkal, melyeket kúszófű és vadretek nőtt be. E komor, de egyúttal meghitt magányban született Plouda­niel Anna. Miután anyját korán vesztette el, Ploudaniel úr, kit egészen a vadászat, halászat és mezőgazdaság foglalt el, Annát, mihelyt azon korba lépett, melyben az első szent áldozást végezni szokták, a Pont-Croix-i zárdába küldte, hol 18 éves koráig ma­radt. Mikor mindazt megtanulta, a mire a nővérek megtaníthat­ták : kissé írni, olvasni, ismerni a szent történetet és jól varrni, — hazatért. Anna tudvágyó és élénk képzelődésü volt; kezdetleges ismeretkörét azzal egészítette ki, hogy elolvasta a könyveket, melyek a padláson egy ládába temetve a lak egész könyvtárát

Next

/
Oldalképek
Tartalom