Eger - hetilap, 1885

1885-08-11 / 33. szám

268

Megyei élet.

Hevesmegye f. é. júl. hó végén tartott évnegyedes rend. közgyűlésén, folytatólag, következő fontosabb ügyek nyertek elintézést :

X. A megyei árvaszék jelentése, mely szerint a megyei ár- vavagyonnak a hevesmegyei gazd. egyesület közvetítésével egy bizonyos biztositó intézetnél leendő biztosítása iránti kötelező intézkedésre magát jogosítottnak nem tartja, mert az árvavagyo- nok biztosítása, az árvaszék felügyelete mellett, a gyámok feladata, kik ezt személyes felelősség mellett teljesitik, — tudomásul vétetik, s erről a hevesmegyei gazd. egyesület értesittetni rendeltetik.

XI. Az Aranyos község képviselő-testűlete, s az ottani rom. kath. lelkész között a „visitatio canonicá“-n alapuló némely szol- gálmányok czéljából a rom. kath. hívek érdekében f. é. jan. 15-én hat évre kötött, s a szolgabiró jelentése szerint a községre nézve is előnyös szerződést a megyebizottság jóváhagyta.

XII. Kisköre községnek a hevesi kir. járásbírósághoz való visszacsatolását kieszközöltetni kérő folyamodványa nem teljesíthető. Ugyanis a m. kir. belügyminister rendelete szerint a megye újjászervezése, illetőleg szolgabirói járásokra való uj felosztása oly módon volt végrehajtandó, hogy a szolgabirói járások területe és székhelye a kir. járásbíróságok területével és székhelyével lehetőleg megegyezzék. Ennek alapján történt, hogy némely járás megnagyobbodott, más járás pedig megkisebbedett; továbbá, hogy több járás székhelye más községbe tétetett át, s ennek következtében most néhány község távolabb esik a szolgabirói székhelytől, mint előbb. De az ily egyes községekre háruló kényelmetlenségek majdnem minden újabb szervezkedés alkalmával kikerülhe- tetlenek, s magasabb érdekek szempontjából a közjó iránti megadással fogadandók.

A m. kir. belügyminist. rendeletétől csak annyiban történt eltérés, hogy törvénykezésileg a hevesi kir. járásbírósághoz tartozott tiszafüredi szolgabirói járás a helyett, hogy a hevesi szolgabirói járáshoz csatoltatott volna, továbbra is meghagyatott külön szolgabirói járásnak, részint azért, mert ezt a tiszántúli hat község közigazgatási érdeke föltétlenül követelte, részint pedig azért, mert már akkor kilátásba volt helyezve, hogy Tisza-Füre- den kir. járásbíróság fog felállittatni. E remény és várakozás f. é. juu. hó 29-én kelt igazságügyministeri rendelettel végre teljesedésbe ment. Természetes, hogy ennek következtében némely, — a hevesi járásbíróság székhelyéhez közelebb fekvő — község, milyen Kisköre is, törvénykezési tekintetben némileg hátrányosabb helyzetbe jut. De ez a dolog természetében fekszik. Ezen változtatni nem lehet.

XIII. A megyei közegészségügyi bizottságnak a Budapesten

Az „EGER“ tárczája.

Jégvirágok.

i.

Rengetegbe fut sebével a vad,

Üldözői zaja hová nem hat;

Ott vérzik el, ott talál nyugalmat.

A madár, ha fészke szertedulva,

Indul messze, bizonytalan útra;

Vihar tör rá, — s boldog, hogy lesújtja. . .

S a hajótört, ha minden elveszve,

Czéltalanul tovább mért evezne?

Jó a tenger . . . nincs a halál messze!

Megsebeztek — kaczagnak felettem;

Üdvöm romján itt kell elepednem. . .

S küzdők örök meddő küzdelemben. . .

A sors átka ugyan miért lettem ?! . . .

K. I.

f. é. szept. hó 3—5. napjain tartandó orsz. orvosi és közegészségügyi congressus tárgyában kelt jelentése folytán, azon czélból, hogy e congressuson megyénk közegészségügyi érdekei méltóan képviselve legyenek, a megyei közegészségügyi bizottság elnökének — Zsendovics József apát-kanonoknak elnöklete alatt Frantz Alajos megyei tiszti főorvos, Danilovich Pál Eger, és Schönfeld Lipót Gyöngyös város főorvosai, továbbá Koller János, Fiizesy Józset, Blau Henrik, Brünauer Ambró,

V. Kovács Imre, Szigety Soma, Andrássy Ferencz, Zsiga Pál és Kurz Máté járási, illetve körorvosok, s még azok, kik az ügy iránti érdekeltségből hozzájok csatlakozni kívánnak, azzal küldetnek ki, hogy a congressuson — megyénk közegészségügyi érdekeit képviselve, — résztvenni szíveskedjenek, s a tanácskozások eredményéről annak idején jelentést tegyenek. Az alispán pedig utasittatik, hogy ez intézkedésről a congressus elnökségét értesítse, egyszersmind pedig a congressust, fontos és az általános közegészségügyre áldásosán kiható feladatára való tekintetből a megye nevében üdvözölje.

(Vége köv.)

Különfélék.

— Dr. Samassa József érsek ő exja a közelebbi napokban, néhány heti üdülés végett, a gasteini fürdőkbe utazik.

— Horánszky Nándor, orsz. képviselőházunk egyik legkiválóbb tagja, érsekünk ő exja látogatására tegnapelőtt városunkba érkezett, s a tegnap délutáni vonattal Bpestre visszautazott.

— Személyzeti. Szemes Kálmán apátfalvi káplán Szirák- ra, a beteg lelkész Tressza István mellé ideiglenesen kisegítőül, B a b i k József solymosi káplán Apátfalvára, Szakács Viktor ujmisés Sólymosra helyeztetett.

— Sz. István ünnepén, f. hó 20-án Bécsben, a kapuczinus atyák templomában, a magyar egyházi szónoklatot Bárddossy Mihály, egri főegyházmegyei áldozár, tardi plébános fogja tartani.

— Dr. Erődi Béla-, jeles nyelvtudósunkat, a fiumei áll. főgymn. igazgatóját, — mint magától a t. igazgatótól személyesen értesültem, — itt tartózkodása alatt a legkellemetlenebbül érintette ama minden tapintat és meggondoltság nélkül világgá bocsátott álhir, mintha t. tudósunk az egriek, s különösen a vendégszeretetéről ismert ci s t.-r end h áz feledékenysége miatt kényszerült volna vendéglőbe szállni. Dr. Erődi B. t. igazgatóm meghagyása folytán ezennel kijelentem: hogy Szabó Ign. főgymn. tanár Erődít, — kivel évtizedek óta benső baráti viszonyban áll, — nyomban megérkezésekor szívesen meghitta

A kerlazi szegfűk.

Theuriet Andrétöl. (Franczia eredetiből ford. B. F.)

Ploudaniel Annának hitták s ott lakott atyjával a kerlazi udvarházban, Bretagne egyik legzordonabb szegletében, Douarne- nez és a Raz-i hegyfok között. Az udvarház a XVI. század vége felé épült s háttal áll az óceánnak; köztök mértfóldnyi széles róna s fenyőerdő van, mely a lakot megvédi a tenger szélviharaitól. Hosszú bükkfasor, mely felül összehajlik s boltozatot képez a pázsitos út felett, nyúlik Poullan falutól az udvar nagy kapujáig. A háznak két, egymással szögletet képező szürke homlokzata rácsos ablakaival ódonszerü kertre néz, mely tele van évelő virágokkal. Ez oldalról a szűk szemhatárt sűrű ágasbogas gyertyánfasor zárja el, mely a sövényfal mentén terül el; az elején csúcsos tornyu galambducz áll, hol a galambok naphosszat tur- békolnak, a végén pajtává átalakított kápolna gyámfalai látszanak, félig befalazott csúcsíves ablakokkal, melyeket kúszófű és vadretek nőtt be.

E komor, de egyúttal meghitt magányban született Ploudaniel Anna. Miután anyját korán vesztette el, Ploudaniel úr, kit egészen a vadászat, halászat és mezőgazdaság foglalt el, Annát, mihelyt azon korba lépett, melyben az első szent áldozást végezni szokták, a Pont-Croix-i zárdába küldte, hol 18 éves koráig maradt. Mikor mindazt megtanulta, a mire a nővérek megtaníthatták : kissé írni, olvasni, ismerni a szent történetet és jól varrni, — hazatért. Anna tudvágyó és élénk képzelődésü volt; kezdetleges ismeretkörét azzal egészítette ki, hogy elolvasta a könyveket, melyek a padláson egy ládába temetve a lak egész könyvtárát