Eger - hetilap, 1885
1885-08-03 / 32. szám
XXIV. év-folyam. 32. szám. 1885. augusztus 3-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 trfc — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőseg (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi báz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az egri iparos-iskola. (II. közlemény.) Az egri ipar-iskola értesítőjének további fejezeteiben e zsenge intézetünk beléletére nézve már több érdekes és tanulságos adatokkal találkozunk. Ezekből tudjuk meg, hogy a felügyelő bizottság a minist, biztosokkal együtt 17 tagból áll, kik között közoktatásügyünk iránt kiválólag érdeklődő derék polgárokkal, értelmes és müveit iparosokkal, s több szakférfiúval is találkozunk. A tanítói kar, az igazgatóval, s 4 hitoktatóval együtt, 12 tagot számlál, s legnagyobb részük elemi isk. tanító, kiknek képessége, és buzgalma ismeretes. A rajzolási, az értesítő szerint, két „akadémiai festő“ tanítja. Mi, — bár nem ismerjük az illető t. urak e részbeli qualifikáczióját, — úgy tudjuk, hogy „akad. festő“ czim csak olyan festő művészt illet meg, aki egy festészeti akadémiai pálya teljes és jó siikerü befejezéséről oklevéllel bir. Az illető t. urak ismert szerénységéről meg vagyunk győződve, hogy az igazgatói tulbuzgalom által rájok rótt e czimet magok sem arrogálják magoknak. Maga az iskola egy előkészítő s három fokozatos osztályból áll. Az előkészítő osztályban írni, olvasni tanulnak, § a számvetés alapelemeivel ismerkednek meg a tanulók. A többi osztályok tárgyai: vallástan; értelmi olvasás, nyelvtani elemek gyakorlatilag ; apróbb, s az iparos életben különösebben előforduló ügyiratok fogalmazása; számtani s mértani alapismeretek; megfelelő rajzoktatással; a III. osztályban némi physikai s chémiai ismeretek az iparos tanulók szükségleteihez képest. Voila tout. Hát biz azt hiszszük, hogy az iparos-növendékekre nézve, kiknél szakbéli kiképzettségök magasabb fokát főképen az utazás, a világlátás adja majd meg, egy kis geográfia mindenek fölött nagy fontossággal bírna, s ha a tantervbe alkalmas módon, s cum gra- u o salis, ezt a tantárgyat is beszőnék, nem képzeljük, hogy valami halálos vétket követnének el a ministeri rendelet ellen. A további fejezetekben a tanulók kötelességeiről, az iskolai fegyelemről, a vizsgálatokról, a tanitó-testület teendői- s kötelességeiről, a felügyelő bizottság hivatásáról szól az értesítő bőven s kimerítőn. Az intézeti növendékekre vonatkozó statist, kimutatások szintén érdekes adatokat tárnak elénk. Ezek szerint az iskola bejegyzett iparos-tanulóinak összes száma volt 402, és pedig az előkészítő osztályban 73; az I. oszt. A. B. csoportjában 150; a II. o. A—B. csoportjában 133; a III. osztban 46. Iparágak szerint legtöbb volt czipész (70), csizmadia (64), szabó (50), asztalos (35), lakatos (22), kovács (17) stb. Kor szerint: 12—14 éves: 216; 15—20 éves: 185; 20 éven felül: 1. Születésre nézve, egri: 226; vidéki: 176. Vallásra nézve, rom. kath. 354. reform. 11, izr. 37. Előmenetelük szerint, jeles: 20; jó: 162; elégséges: 174; elégtelen: 46. Az év folytán mulasztott órák száma: 1821; ezek közöl igazolt: 722; nem igazolt: 1099. Az időközben felszabadultak vagy kimaradtak száma: 87. Az iskola bevétele volt -a 2%-es pótadóból: 1763 írt; 18 kr. állami segély 550 frt; összeg: 2313 irt 18 kr. Kiadás: igazgató s tanítók fizetése 1850 frt; szolga fizetése 60 frt; fűtés 75 frt; világítás 64 frt 80 kr. tanszerek: 84 frt; könyvek: 60 frt; rajzeszközök, s Írószerek: 195 frt; összeg 2388 frt 80 kr. Hiány 75 frt 62 kr. Sajnos körülményként említi fel az értesítő, hogy az iparos mesterek közt sokan találkoztak olyanok, kik az iparos iskola czéljait tanulóik előtt becsmérelték, mi által azokra rósz hatást gyakoroltak. Egyébiránt erkölcsi viselet tekintetében az intézet körén belül a növendékek aránylag kevés fegyelmi eljárásra szolgáltattak okot, mely körülmény, tekintve a kezdet nehézségeit, s az iparos tanulóknak általán elhanyagolt erkölcsi növelését, örvendetes jelenségül constatálható, s a derék tanitók páratlan türelméről, s szép paedagogiai tapintatáról teszen tanúságot. Az intézet körén kívül azonban, fájdalom, az iparos tanulók egyes csoportjai által gyakrabban elkövetett, és sok panaszra okot szolgáltatott csoportos rakonczátlanságok több izbeli rendőri beavatkozást, s erélyesebb rendőrhatósági intézkedéseket tettek szükségesekké. Szintén szigorúbb eljárás vált szükségessé az iskolai év kéz - detén azon iparos-mesterekkel szemben, kik tanulóikat az iskola pontos látogatására kellőkép szorítani elmulasztották, vagy azokat az iskolától önként visszatartóztatták. Az ily hanyag mesterek ellenében az iparos testület által kiszabott, (de utóbb az iparhatóság által, többé-kevésbbé elfogadható indokok alapján, elengedett) pénzbírság azonban, valamint a megválasztott iskolalátogatók ügybuzgalma csakhamar megfelelő rendet eredményezett a növendékek pontosabb megjelenésében. Hát bizony — nézetünk szerint — nagy gyöngeség volt az iparhatóság részéről azokat a pénzbírságokat elengedni; mert azt hiszszük, hogy a törvény világos rendelete s szigora ellenében épen e lasciv eljárás az oka az 1821 óramulasztásnak. A törvényben való járatlanság nem elfogadható mentség; mert minden jóravaló s tisztességes iparosnak ismernie kell az ő érdekeit védő, jogait s kötelességeit szabályozó törvényeket. Ugyan melyik tolvajnak szokás elengedni a büntetését azon okból, mert nem ismerte azt a törvényt, mely a lopást tiltja? Az iparos tanulót nem azért adják a mesterhez, hogy azt szolgálónak, pesz- tonkának használja, hogy azzal fát vágasson, kapáltasson stb. Az iparos-mesternek magának is erős érdekében áll, hogy tanulója minél értelmesebb, ügyesebb, s alkalmasabb legyen; hogy tudja legalább is az újságot folyékonyan elolvasni a májszt’ uramnak, kinek szemei előtt immár összefolynak a hetük; hogy tudjon legalább tisztességes számlát írni a májszt’ uram nevében, akinek a munkában elnehezedett keze rég elfelejtette (talán soha sem is tudta) az irás mesterségét stb. Amelyik mester pedig nem bir ezeknek tudatával s belátásával, nem érdemel kíméletet, hanem igen is a törvény betűjének szigorú s kérlelhetetlen alkalmazását. Záradékul az értesítő hálás kegyelettel emlékszik meg a felügyelő bizottság egyik, időközben elhunyt, s az ipar-iskola fejlődése körül is kiváló érdemeket szerzett tagjáról: Babies Istvánról. Az ipar-iskola jelen évfolyamát az év végével, az intézet helyiségeiben rajz- és műnk a kiállítás fejezte be, mely jun. 29-től jul. 4-eig a szép szánni látogató közönség részéről folytonos érdeklődés és elismerés tárgya volt. Az iparos-tanulók által ez alkalomból kiállított munkák értéke 410 írtra volt becsülve. A jövő iskolai évre az iparos-iskolánál a beiratások f. é. szept. 6—13. napjain eszközöltetnek, s a tanítás ugyancsak szept. hó 15-én veendi kezdetét. Értesittetnek az iparos mesterek, hogy a kitűzött napokon tanulóikat bejegyeztetni el ne mulaszszák, nehogy a törvény által rájok szabott büntetésben marasztaltas- sanak el. Szikszói.
