Eger - hetilap, 1885

1885-01-15 / 3. szám

24

Ott, a hol a közigazgatási hatóság, tekintettel a helyi viszonyokra, a hetivásáron kívüli napokon is, a mindennapi szükségletet képező élelmi czikkek mindennapi vagy bizonyos időben való elárusitását megengedni jónak találja, — a helypénz szedése is mindazon napokon indokolt; részben azért, mert a helypénznek czélja, hogy a vásártér jókarban és tisztán tartathassák, részben pedig azért, mert ha a vásári napokon helypénz szedetnék, más napokon pedig a czikkek elárusitása helypénzmentesen eszközöltetnék, minden elárusító a helypénzmentes napokon iparkodnék a piaczra jutni, mi által a vásári helypénzre vonatkozó jog teljesen kijátszatnék. Ebből kifolyólag kimondatott, hogy, — a hányszor a közigazgatási hatóság a hetivásáron kívüli piaczi eladást megengedni jónak látja, mindannyiszor a helypénz rendszeres szedését is következetesen meg kell engednie. Magától értetik, hogy a hetivásáron kívül, a helypénzszedés ily esetben azt illeti, a ki szabadalom vagy szerződés alapján a hetivásáron helypénz- szedésre van jogosítva, t. i. csak a vásár tulajdonost vagy annak bérlőjét.

— Munkakönyvek női munkások számára. Aföld- mivelés és kereskedelmi ministerium elrendelte, hogy mindama nők, kik szakbavágó munkával akár mint iparossegédek, akár mint gyári munkások foglalkoznak, munkakönyvekkel láttassanak el. Ugyanezt rendelte el a dohánygyárakban alkalmazott-szivar- készitő nőkre is.-— A gyolcsos tótok ügyében a földia,- ipar- és keresk. minisztérium 49,328. sz. a. a következő újabb rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz:

Az árva-, turócz- és zólyommegyei házaló gyolcsosoknak heti vásárlátogatási joga tárgyában f. évi szeptemberhó 29-én 42,458. sz. a. kelt rendeletemet, értesülésem szerint, számos hatóság helytelenül értelmezi, a mennyiben már most megkívánja azt, hogy az ezen házalók által a heti vásárokra hozott árúk, az idézett rendeletemnek megfelelően bélyegezve legyenek és ennek hiánya folytán azután a nevezett házalókat a heti vásárról, sőt igen sok esetben az illető község területéről kitiltja. Kellő miheztartás végett értesítem tehát a törvényhatóságot, hogy a bélyegzés módja csak ezután lévén megállapítandó: mindaddig mig az ez iránti tárgyalások az érdekelt törvényhatóságokkal folynak és a törvényhatóság e tekintetben tőlem utasítást nem nyert, a szóban forgó felső-magyarországi házalók bélyegzetlen áruikkal is háboritlanul megjelenthetnek az ország minden heti vásárjain.

Budapesten, 1884. évi októberhó 25-én.

A miniszter helyett: Matlekovits s. k.

politikai heti szemle.

Berlin, jan. 10. A Wezer Ztg. értesülése szerint a jövendőbeli Kongó-állam fejeül Coburg Fülöp herczeg, magyar honvéd- ezredes, a belga király veje s Rudolf trónörökös sógora van kiszemelve. E hírre nézve azonban megjegyzendő, hogy a Kongóügyben kiküldött konferenczia tagjai még nem veszik egészen komolyan a „monarchikus államfő“ eszméjét.

Berlin, jan. 10. A birodalmi gyűlés ülésében a belügyminisztérium költségvetését tárgyalta. A kivándorlási ügyről szóló czimnél Bötticher államtitkár kijelenté, hogy a kivándorlásra vonatkozó törvényjavaslat előmunkálatai még nem fejeztettek be. Dirichlet azt állítja, hogy az uj vámtarifa a kivándorlás oka. Bismarck hg birodalmi kanczellár válaszában kijelenti, hogy az uj vámtarifa emelte a közjóllétet és ez viszont szaporította a kivándorlások számát, mit a nagy községi adók is szaporítanak. Richter különösen a dohánytermesztéssel foglalkozó munkások és a szegényebb vidékek lakosságának kivándorlására hívja föl a figyelmet. Bismarck hg'. azt válaszolja, hogy a kivándorlás csak azt bizonyítja, hogy az illető vidékeken nincs jóllét és hogy a munkát még nagyobb oltalomban kell részesíteni. A kisbirtokosok azért vándorolnak ki, mert munkájokat többé nem fizetik meg. Richter ama kérdésére, hogy mily módon akarja a terheket csökkenteni, Bismarck hg. azt válaszolta, hogy ezt a gabonavám emelése által óhajtaná elérni és hogy e tekintetben véleménye valamennyi mezőgazdáéval megegyezik.

Berlin, jan. 12. A birodalmi gyűlés folytatta a költségvetés tárgyalását. A Közép-Afrikában eszközlendő kutatásokra járulékként előirányzott 150,000 márka tételénél — melyre nézve a költségvetési bizottság 50,000 márka törlését hozta javaslatba — Bismarck herczeg birodalmi kanczellár a következőleg nyilatkozott : Más nemzetek nem fognak a gyarmatosítással addig várni,

a mig mi a vidékeket kikutattuk és beutaztuk; tehát sietnünk kell. Németországnak gyarmatositási törekvései a nép körében két év óta élénk visszhangra találtak, úgy hogy elvárhatjuk, hogy a birodalmi gyűlés, mint a közvélemény képviselője, állásunkat a kért csekély többlet megszavazása által meg fogja szilárdítani. Itt búváratokról van szó. Gyarmatpolitikát csak úgy Űzhetünk, ha lelkesült és nemzeti érzelmű birodalmi gyűlési többség áll a kormány háta mögött ; e nélkül a kormány meg fog elégedni azzal, hogy neki meg volt a jó szándéka.

Páris, jan. 12. A Temps-nek egy londoni távirata szerint a iranczia ellenjavaslatok az egyiptomi kérdésben igen engeszte- lékeny irányúak. Eltérések a következő pontok iránt forognak fenn,

u. m. Francziaország nem öt, hanem kilencz millió sterlingnyi kölcsönt javasol, miután minden kiadást fedeztetni kíván és azon nézetből indult ki, hogy oly kölcsön, mely az összes hatalmak kezessége mellett köttetik, előnyösebb feltételek alatt lesz szerezhető ; Francziaország végre nem fogadja el Angolországnak a fenálló adóságok után fizetendő kamatokra vonatkozó javaslatait és a helyett külön adót javasol a szelvényekre kiróni.

London, január 12. Wolseley tábornok Kortiból tegnapról a következőket táviratozza : Hírnök érkezett ide, ki deczembér 28-án indult el Khartumból s hírül hozta, hogy Gordon tábornoknak és csapatainak semmi bajuk sincs. A Gordon tábornok rendelkezésére álló gőzhajók a város élelmezése czéljából az északi vidékekről barmokat és gabonát szereztek.

Országgyűlés.

A képviselőház az uj évben e hó 10-én kezdte meg ismét üléseit. Ez alkalommal több interpellatio jelentetett be; ezek egyikében Szederkényi Nándor, egri képviselő figyel mezte- ti a minisztert, hogy az eger-füzesabonyi vasútvonalon a waggo- nok nem füttetnek. — mely mulasztás ellen orvoslást kér.

A képviselőház jan. 12-én a kereskedelmi minisztérium költségvetésének tárgyalását kezdte meg. A vitát Horváth Gyula nyitotta meg. Behatóan foglalkozott a közgazdasági kérdéssel, és ennek különböző ágaival, szólott a közgazdasági válságról, s az elegendő tőke hiányából eredő bajok orvoslására a hitelszövetkezetek felállítását ajánlotta. Beszédének végén a magyar társadalom tevékenységének kérdését vetette fel. Végül kijelentette, hogy elfogadja a költségvetést. Utána Károlyi Sándor gr. szólalt fel, s hosszabb beszédben fejtette ki nézeteit az átalános európai közgazdasági válságról, s a baj orvoslására alkalmas intézkedésekről. Nagy figyelemmel hallgatott beszédében Károlyi gr., mint a mérsékelt ellenzék vezérszónoka, részletesen szólott a bajok nemzetközi orvoslási módjairól, s a hitelszövetkezetek szervezetéről. A hitelszövetkezeteknek sokszor emlegetett ideája volna szerinte az, mely radikálisan meggyógyíthatná a bajokat, nem egyszerre, hanem lassú átalakulás folytán. A szónok több más kérdésre is kiterjeszkedett beszédében, melynek végén kijelentette, hogy a létező bajoknak az általa elmondott irányban való orvoslását a kormány részéről bevárni nem tudta, s ezért lépett ki a kormánypártból. A következő szónok Ullmann Sándor volt a kormánypárt uj tagja. Részletesen foglalkozott a közgazdasági válsággal, az amerikai versenynyel, majd az agrár-mozgalom ellen érvelt, s azt különösen a mostani viszonyok közt nem tartja czél- irányosnak és időszerűnek. Enyedi Lukács a fúggetlenségi és 48-as párt nevében polemizált Horváth Gyulával, majd a szésőbaloldal gyakori élénk helyeslései közt kritizálta a közgazdasági politikát, melyet nemzeti alapra kivánt fektetni, s hangsúlyozza a külön vámterület szükségét. Simonyi Iván a követendő agrár-politika főbb irányelveit fejtegeti, s végül azt indítványozza, hogy küldjön ki a ház egy bizottságot, melynek az lenne feladata, hogy az agrár-politika főirányelveit tanulmányozza és arról a háznak majd jelentést tegyen.

TÁR CZ A.

Egri jogász-bál.

F. hó lü-én tartatott meg a törzs-kaszinó nagy-termében az egri jogász-bál, mely mindenkor találkozó helyét képezi városunk fényes elite-közönségének. Ez a szép közönség és a buzgó rendezőség teljesen meg lehetnek elégedve egymással. A rendezőség, élén a bál-elnökkel ifjabb Majzik Victorral, kitüntető figyelemben részesité vendégeit.