Eger - hetilap, 1885
1885-05-19 / 21. szám
XXIV. év-folyam. 21. szám. 1885. május 19-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Eger, máj. 19. 1885. A gr. Károlyi-féle szövetkezet által tervezett „mátrai helyi érdekű vasút“ kiépítésének ügye, mint látszik, a kormány által is mintegy erőszakolva, lázas rohammal halad előre. A képviselőház máj. 11-iki ülésében, orsz. képviselőnk, Szederkényi N. előterjesztvén, hogy a közi. minister, kihez magán utón fordult azon kéréssel: mutatná meg neki, bővebb tanulmányozás végett, azon iratokat, melyeknek alapján a mátrai vasút engedélyezésére vonatkozó meghatalmazást kéri, — e kérelmét azon kijelentéssel tagadta meg, hogy ilyetén „olvasható iratok“ nem léteznek, — azon meggyőződésének ád kifejezést, hogy a képviselőház meg nem engedheti, hogy midőn ily meghatalmazás kéretik, és egy orsz. képviselő az erre vonatkozó aktákat kívánja megtekinteni, azokat a minister akár önkényből, akár más czélból az illetőtől elzárhassa. A képviselőház közlekedésügyi bizottsága f. hó 10-én, a pénzügyi bizottság pedig 11-én tárgyalta a kérdéses tjavaslatot. Az előbbi változatlanul, — a pénzügyi biz. azonban, Szederkényi N. képviselőnk alapos felszólalására, behatóbb vita után csak azon módosítással fogadta el azt, hogy a mátrai vasút kiépítésének engedélyezésére vonatkozó meghatalmazás a közi. ministernek csak egy évre adass ék meg. Eger város k é p v.-t e s t ü 1 e t e f. hő 12-én, nagy számú képv. tagok részvéte mellett, közgyűlést tartott, melyben elhatározta, hogy érdekeink megóvása tekintetéből, addig is, mig a további lépéseket haladéktalanul megteendi, — egyelőre a kép- viselőházhoz kérvényt intéz. A kérvény szövege következő: Mélyen tisztelt Képviselőház! Megdöbbenve olvastuk a közmunka és közlekedési miniszter úrnak e hó 7-én kelt törvényjavaslatát, melyben világosan, - az 1880-ik évi XXXI. t. ez. első szakasza ellenére, mely az ily természetű vicinális vasutak engedélyezését a képviselő háznak tartja fel. — a Kisujszállás-tere- nyei, — gróf Károlyi-féle vasúti tervezetre, mely szerint Egervárosa e tervezet által egészen mellőztetik, az esetleges építési engedély megadhatására felhatalmazás kivántatik. — A kérdéses vasúti tervezet egyenesen ütközik egész vidék, sőt országrész érdekébe. Ez ellen 1882-ik évben Egerben tartott vasúti érdekeltségi közgyűlésen úgy Egervárosa, mint a Mátra nagy vidéke s az alvidék egyhangúlag tiltakozott, úgy országos, mint a helyi forgalom szempontjából. E tervezet nemcsak nem közvetíti a vidék emporialis forgalmát, de a már fenálló Füzesabony-egri vasút forgalmát, ha meg nem semmisiti, tetemesen megbénitja, miután párhuzamosan haladva, midőn ezt fejlődésében akadályozza, a dolog természeténél fogva, önmaga sem fejlődhetik. — Most pár éve annak, hogy az érdekelt nagy vidék népes tanácskozmányban adott kifejezést azon óhajának, hogy Karczagtói kiindulva, Füzesabonyon át Eger felé s onnan Pétervásár-Terenyének építtessék ki a vasút, mely a forgalom s a vidék emporialis érdekének egyedül megfelel. Meg is alakult egy consortium, tiszteletteljesen járúlt a magas kormányhoz erkölcsi s anymgi támogatásért. Tudtuk, s most is tudjuk, hogy ily hosszú, száz kilométernél hosszabb vasúti tervezet keresztülvitele helyi erővel majdnem lehetetlen, kivált a mai nyomott pénzügyi helyzetben. A tervezet azonban általunk mindeddig el nem ej tetett, s kedvező viszonyok közepette reményijük sikerithetését. Legközelebb is mutatkoztak örvendeztető jelek e tekintetben, s ha a kormány támogatását oly nagy mértékben élvező gróf Károlyi Gyula-féle consortium, a vidék emporialis érdekeit inkább magán-érdekekre szorítkozó tervezettel nem alterálná, kilátásaink még kedvezőbbeké váltak volna már régen. De igy legjobb igyekezetünknek útját állja az a feltevés: hogy a másik consortium a kormány egész támogatásával dicsekedhetvén, minden költség és fáradság hiábavalóvá lesz. E feltevés csakugyan érvényesülni látszik azon törvényjavaslat folytán, melyet a kormány legközelebb a képviselő házhoz nyújtott be, daczára annak, hogy maga a hatvan- miskolezi vasút építéséről szóló tör- vényezikk jegyzőkönyve, mely 1868 évi május 26-án vétetett fel, világosan kifejezi, hogy „Eger városa s vidékének érdeke szintén számításba jöjjenek, meghatalmaztatik a közmunka miniszter Eger- városát oly módon hozni kapcsolatba, hogy ezen vonal idővel Egerből a gömöri vasipartelepek felé folytattathassék, s az indó- ház is ehhez képest helyeztessék el.“ Tehát maga az országgyűlés is kijelölő az irányt, mely folytatását kétségkívül a Füzes- abony-kisújszállási vonalrészben találja. — Sem időnk, sem alkalmunk. hogy e törvényjavaslat indokolását vidékünk vitális érdeke megvilágításával, tarthatatlannak mutassuk ki, de más részről gondolatunkban sincs azt akadályozni, hogy az alföldet a felvidékkel lehető egyenes vonalban összekötő tervezet létesüljön, s kizárólag és egyedül oda irányul törekvésünk, hogy a létesítendő vonalba Egervárosa, — mely anyagilag és szellemileg is az ország fejlettebb városainak magaslatán áll, — bevonattassék. — Azon pár nap. mely rendelkezésünkre áll, oly kevés, hogy adataink összeállítása teljes lehetetlen. De azon reményben vagyunk, hogy az indokolás tarthatatlansága, még igy is, minden figyelmes szemlélő előtt világossá lesz. Csak általánosságban fejezhettük ki ezen tervezet ellen észrevételeinket, s a vidék és városunk nevében esedezünk a mélyen tisztelt Képviselőházhoz, hogy anyagi romlásunkat elhárítani méltóztassék azzal, hogy a meghatalmazást kívánó törvényjavaslatot mellőzni, s módot, időt engedni kegyeskedjék. hogy az általunk contemplált tervezetre kérhessük majd a kormány s állam kegyes támogatását.“ A képviselőház a kérdéses tjavaslatot pénteken, f. hó 15-iki ülésében tárgyalta. Lukács B. előadó: E tjavaslat előterjesztése azért vált szükségessé, mert a tervezett vonal a magy. állam-vasutaknak három rendbeli vonalát szeli át, illetve, köti egymással össze, s az ily természetű vicinális vasutak engedélyezése a törvény értelmében a törvényhozásnak van fentartva, különben a kormánysaját hatáskörében intézkedett volna az engedélyezésről. — A ^javaslatban e vasút kiépítésére semminemű állami segély nem kivántatik. Magánvállalkozók az érdekeltek, ezek tárgyaltak a kormánynyal s kérték az engedélyt. Pénzügyi szempontok tehát nem szerepelnek a törvényjavaslatnál. Van azonban egy tekintet, melyet a pénzügyi bizottságnak figyelembe kellett vennie, s ez az: nem lesz-e e vonal hátrányos az ország közlekedési érdekeire, s a magy. államvasutak pénzügyi eredményeire, amennyiben a mátrai vasútvonal tulajdonképen a magy. állomvasutak két vonala közé ékeltetnék be. — E kérdéssel mindkét bizottság tüzetesen foglalkozván, azon meggyőződésre jutott, hogy a mátrai vasút az említett orsz. érdekek egyik szempontjából sem akadályozható, sőt ellenkezőleg mind a közlekedési, mind a pénzügyi érdekek tanácsolják, hogy e vasút kiépítése megengedtessék; mert ha e vonal tisztán az érdekelt vidékek terhére, a magyar kormány minden megterhelt etése nélkül kiépül, a magyar államvasutak igazgatóságának kezelése alatt hatalmas eszköz lesz azon forgalmi politika kifejezésére és támogatására, melynek fejlesztésére első sorban a kormány, illetve az állam van hivatva. — Fölmerült azon észrevétel, hogy nem lett volna-e helyesebb figyelembe venni a füzesabony-egri szárnyvonalat is ; hogy nevezetesen e vonal Eger városának érintésével létesít-
