Eger - hetilap, 1884
1884-11-13 / 46. szám
424 kai kényszereszközökkel ne vallassák s hogy egyátalán ne is vallassanak, miután ez hatáskörükön kívül esik. Egyúttal a kúria elnöke utal ama számos esetre, melyben végtárgyalások alkalmával vádlottak visszavonják vagy módosítják vallomásukat s indokul csendőrök által rájuk gyakorolt kényszert emlegetnek, sőt igazolnak is nem egyszer. — Trefort Ágost közoktatási miniszter tiszteletére Kolozsvárt fáklyászenét adott az egyetemi ifjúság és bankettet rendezett az egyetem tanári kara. A minisztert a rektor köszöntötte fel meleg szavakkal. Beszédére Trefort hosszabban válaszolt. Megérintette, hogy miután a budapesti egyetem közel van a felszerelés teljességéhez, most a kolozsvárira kerül a sor. Ezután hangsúlyozta, hogy a harmadik egyetem fölállítását szükségesnek tartja. — A hivatalos lap a következő királyi kéziratot közli: Val lás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, a vallás- és tanulmányi alapi felügyelő és ellenőrző időleges bizottság működési tartamát f. évi novemberhó 1-jétől számítandó két évre meghosszabbítom és ezen bizottság elnökének, társ-elnökének, elő- előadójának s összes tagjainak megbízatását ugyanazon időre kiterjesztem. Kelt Gödöllőn. 1884. évi októberhó 27-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. — Az épitö-iparosok téli tanfolyamára az állami közép ipartanodában (Budapest, Vili. kerület. Bodzafa-utcza 28. szám.) a tanulók még novemberhó 16-ig felvétetnek. — Törvény a korhelyek és pazarlók ellen. A gondnoksági és gyámsági ügyekről szóló törvény módosítása iránt az igazságügyminiszter által a képviselőházhoz mostanában benyújtott törvény- javaslat a községeknek uj jogot ad. Ugyanis a javaslat egyik szakasza azt mondja, hogy ha a kicsapongó élet vagy esztelen pazarlás folytán valakire nézve teljes elszegényedéstől és ennélfogva attól lehet tartani, hogy az illetékes község a tartás által való jövendőbeli megterlieltetésnek leend kitéve, a gondnokság alá helyezés lesz kérelmezhető. így tehát a községeknek joga, lesz a korhelyeket és pazarlókat gondnokság alá helyeztetni. — Gyászjelentés. Braun Károly és neje Bereczky Matild s ezek gyermekei Károly, Mária és Viktor, — továbbá Braun Mária és férje Máry Gyula budapesti kir. törvényszéki biró s ezek gyermekei Jolán, Klementin, Gyula és Dezső, a saját és számos rokon nevében is fájdalmas szívvel jelentik szeretett édes atyjok, illetőleg apósuk és nagyatyjoknak Braun Keresztélynek f. hó 5-én, életének 79-ik évében történt eihúnytát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 7-én a Kisasszonyról nevezett temetőbe tétettek nyugalomra. Béke poraira! — Királyi táblák. A magyar képviselőház pénzügyi bizottsága az igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmából kimondotta, hogy a kir. tábla deczentralizácziójának ideje eljött, s a budapesti kir. táblát az ország különböző vidékein képzendő igazságügyi csoportok szerint 5 éven belül fel kell osztani. — Thaisz Elek budapesti rendőri főkapitány hosszabb tartamú szabadságot kapott s mint félhivatalos oldalról is konstatálják, több hónapra elutazik s a hivatali teendőktől félrevonul. Ama botrányok s ezek folytán ama vizsgálatok folyamának történetében, melyek a fővárosi rendőrség visszaéléseiből származtak, a főkapitány szabadságolása a legfontosabb momentumok egyike, melynek következményei egyelőre alig láthatók be. A szabadságolás hivatalos indokai egészségi tekintetekre vonatkoznak s any- nyi valóságban is igaz, hogy Thaisz Elek főkapitány egészsége meg van rendülve s a hivatalos foglalkozástól való tartózkodás csak előnyére válik. — Áz „Eger és Vidéke“ czimü. Egerben megjelenő lap újévkor előfizetőinek kedveskedésül egy művészi kivitelű fali naptárt ad. A kedvezményben részesülni fognak azon előfizetők is, kik e hóban még megteszik rendelésüket a lapra. (B—tt.) — A kir. főügyész átiratot intézett a kir. kúria elnökéhez, melyben felkéri, hogy amaz esetekről, melyekben az ügyész a kúria nézete szerint nem jár el törvényesen vagy szabályosan, őt az ügy számának és a szabálytalan passzusnak megjelölésével értesítse a czélból, hogy ha valamely kérdésben téves felfogás uralkodnék az ügyészek közt, a bajon esetleg körrendelet által segíthessen. A kir. kúria elnöke a kérelemnek helyt adott s az esetek feljegyzésével egyik tanácsjegyzőt bízta meg. — A munkakönyvek tárgyában a földm.-, ipar- és keresk. minister 48.665. sz. a. következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz: Értesültem arról, hogy könyvnyomdászok az 1884: XVII. t.-cz. 99. §-a által előirt munkakönyveket készítenek és ajánlanak a hatóságoknak beszerzésre, miért is megfelelő alkalmazkodás végett szükségesnek tartom a törvényhatóság figyelmét a következőkre felhívni: Hogy az ipartörvény kellő végrehajtásával nagy számban szükséges münkakönyvek biztosan és a mint azt a törvény 99. §-a és 39,266. sz. a. kelt rendeletem 29. §-a előírja, rendelkezésre álljanak, — e munkakönyvek elkészítésével a m. kir. egyetemi nyomdát bíztam meg kizárólagos joggal, a mely is e munkakönyveket szabályszerű kiállításban és nagy számban elkészíttetvén, a hatóságok rendelkezésére készletben tartja. Szabálytalanságok és lehető visszaélések csakis az által kerülhetők ki, ha a munkakönyvek abból a nyomdából jönnek forgalomba, a mely e könyveket az ipartörvény végrehajtásával megbízott ministerium ellenőizése alatt készítette. Mindezek folytán utasítom a törvényhatóságot, hogy a munkakönyveket csakis azon nyomdából szabad megszerezni, mely ezek elkészítésére tőlem engedélyt nyert. Ily engedélyt egyelőre kizárólag a m. kir. egyetemi nyomdának adtam.“ — Értesítés. Az I. magy. ált. nyugdíj-egyesület pénztárát 1884. november 16-án (Budapesten, IV. kér.. Ferencziek hazára, Il-ik lépcső, 6. sz. a.) nyitja meg, hol a tagsági befizetések minden vasárnap déli 12—1-ig, kedden és pénteken pedig esti 5—7 óráig fogadtatnak el. Figyelmeztetnek tehát különösen az eddig beiratkozott tagok, hogy befizetéseiket a fenti időben minél előbb eszközölni siessenek. A befizetés különben postautalványnyal is történhetik, az utalványon azonban a nyugdíjra igényt tartónak minden vezeték: és keresztneve, születésének év. hó. nap és helye, foglalkozása és lakása pontosan kiteendő ; a befizetési összegen kívül (mely egyszersmindenkorra egy forinttól felfelé korlátlan) még a befizetési könyvecskéért járó 10 kr., valamint a könyv kézhez küldéséért járó (ajánlási) postadíj is előre megküldendő. Az elnökség. — Illetőségi ügy. Pálffy herczegnő és Pallavicini ‘ örgróf csehországi választói jogosultsága ellen felszólamlás adatott be a bécsi birodalmi fótörvényszéknél, melyben az van vitatva, hogy nevezettek, mint magyarországi állampolgárok, osztrák állampolgári jogukat elvesztették. Az osztrák birodalmi főtörvényszék a reklamácziót, a következő indokolással elvetette: „Nincs osztrák törvény, amely kimondaná, hogy a magyar állampolgárság megszerzése maga után vonja az osztrák állampolgárság elvesztését s azt sem szabta meg soha egy törvény sem. hogy valaki nem lehet egyidejűleg osztrák és magyar állampolgár; ellenkezőleg elismertetett a birodalom mindkét felében az egyidejű két állampolgárság jogi lehetősége az úgynevezett kiegyezési törvényeknek életbe lépése után is.“ — A Felsö-Duna szabályozása. A közlekedésügyi miniszter a Felső-Duna szabályozására az 1885. évi budgetbe 600.000 frtot irányoz elő; a munkálatok csak azon év augusztus havában fognak megkezdetni s csak a partok megerősítésére, a folyammeder szabályozására és néhány átvágásra fognak helyenkint szorítkozni. A szabályozási munkálatok tulajdonképen 1886. évben fognak megkezdetni, mely időtől kezdve évenkint 1.800.000 fit fog e czélra fordittatni. Az összes szabályozási költségek 17 millió forinttal irányoztattak elő és a munkálat keresztülvitele 12 évet fog igénybe venni. — A nagyszebeni orsz. tébolydát Kolozsvárra helyezik át, mert az egyetemen elmegyógyászi és törvényszéki lélektani tanszék állítása van tervben. — Az orsz. honvédegyletek központi választmánya gyűlést tartott Tisza László elnöklete alatt. Tisza László a gyűlés czélja- képen azt adja elő, hogy értesült róla. miszerint egy budapasti honvédegylet országos átalános honvédgyülést hivott egybe; miután pedig erről a központi választmányt nem értesítették, szükségesnek tartotta, hogy e gyűlésben intézkedés történjék e tárgyban, mivel országos gyűlést egybehini csakis a központi választmány kompetens. Jekelfalussy Lajos min. tanácsos szükségesnek tartja az intézkedést és indítványozza, hogy a honvédegyleteket a sajtó utján értesíteni kell. miszerint a központi választmány tiltakozik a honvédgyülés összehívása ellen. Csolnaky választmányi tag, miután ez évben a köteles országos ülést még meg nem tartották, szükségesnek tartja a gyűlés egybehivását, de csakis a törvényes utón, a közp. választmány utján. Az elnök nem tartja lehetetlennek a gyűlés egybehivását; de be kell várni, mig a kiküldött albizottságok a honvédmenház és a honvédsegélyzés ügyével elkészülnek. Indítványozza, hogy e tárgyban f. hó 29-én közp. választmányi ülés tartassák és hogy az országos gyűlés deczember 15-ére hivassák egybe. E közben V. Kovács László megfogalmazta a kibocsátandó nyilatkozatot, mely egyhangúlag elfogadtatván, a napilapoknak és az orsz. honvédegyesülnek meg fog küldetni. A nyilatkozat igy szól: „Nyilatkozat. Az 1848-49- iki honvédegyletek orsz. egyesülének központi választmánya ér
