Eger - hetilap, 1884

1884-04-24 / 17. szám

149

k) a szabad közlekedés akadályozásának tilalmáról. (1883. julius 24. 280. sz.)

l) a szemét kihordás s a pöczegödrök tisztításáról. (1883. julius 24. 280. sz.)

m) az elhullott állatok testeinek elásatásáról. (1883. julius 24. 280. sz.)

n) az építkezéseknél a közbiztonság és szépészeti tekintetekből követendő eljárásról. (1883. október 23. 365. sz.)

o) a gyöngyösi közkórház alapszabályai tárgyában. (1883. október 23. 370. sz.)

p) a községjegyzői vizsgálatra vonatkozó szabály módosíttatott. (1883. október 24. 375. sz.)

r) az izraelita anyakönyvvezetésről szóló szabályrendelet módosíttatott. (1883. október 24. 376. sz.)

s) a községek szervezéséről alkotott minta szabályrendeletnek további fenntartása, és a ménvizsgálatról szóló szabálynak a szabályrendeletek sorába leendő újra felvétele elhatároztatott (1883. október 24. 377. sz.)

t) a megyei utak mellé ültetett fák oltalmáról készített szabályrendelet megalkottatott. (1883. október 24. 384. sz.)

u) a megyei tiszti, segéd s kezelő személyzet létszámáról, azok fizetéséről ; a megyének szolgabirói járásokra osztásáról és a szolgabirói székhelyet megállapításáról szóló szabályrendelet. (1883. april 23. 142. és október 24. 387. sz.)

Külön feliratok intézteitek részint az országgyűlés képviselőházához, részint a kormány-hatóságokhoz a következő közérdekű ügyekben:

a) hogy a tanügy terén az állami ellenőrzés szigorittassék s kiterjeszttessék. (1883. január 23. 42. sz. a. a képviselőházhoz.)

b) hogy a Slavia biztositó bank magyar országbani működése betilttassék. (1883. január 23. 43. sz. a belügyministerhez.)

c) hogy a Bukovina, Moldva és Oláhországban lakó magyarok betelepítése iránt intézkedés tétessék. (1883. január 23. 44. sz. a. a képviselőházhoz.)

d) hogy a csángó magyarok hazatelepitése államilag előmoz- dittassék. (1883. april. 23. 131. sz. a. a képviselőházhoz.)

e) hogy Budapesten történeti arczkép-csarnok létesittessék. (1883. april 25. 154. sz. a. a képviselőházhoz.)

f) hogy a marhasó lehető olcsó áron megszerezhetővé tétessék. (1883. julius 23. sz. a. a pénzügyminiszterhez.)

g) hogy a szolgabirói székhelyeken közigazgatási fogházak felállíthassanak. (1883. julius 25. 295. sz. a. a képviselőházhoz.)

h) hogy a zsidó zugiskolák betilthassanak, s intézkedés tétessék arra nézve, hogy a zsidóknál lelkészekül csak kellőleg minősített egyének alkalmaztassanak. (1883. julius 24. 372. sz. a. a képviselőházhoz.)

A megyei törvényhatósági közgyűlés működéséről az 1883. évben még a következőket kell felemlítenem:

1) Kossuth Lajos nagy hazánkfiának 80-ik életév fordulása alkalmával, örömmel ragadta meg a megye közönsége a kínálkozó alkalmat, hogy a haza legnagyobb fia iránt mindig érzett, soha el nem enyészhető tiszteletének és kegyeletének kifejezést adva azt jegyzőkönyvébe iktassa s erről értesíthesse. (1883. január 22. 4. sz.)

2) A gyilkos kéz merénylete folytán kimúlt Mailáth György országbíró özvegyéhez részvét nyilatkozatot intézett. (1883. april 23. 130. sz.)

3. Rudolf trónörökös fóherczeg ő Fenségéhez — a családjában bekövetkezett örvendetes esemény alkalmából — üdvözlő felirat intézi etett. (1883. október 22. 343. sz.)

A közérdek, jelesen a közművelődés és a kegyeletes megemlékezés körül is hozott készségesen áldozatot Hevesmegye közönsége ugyanis:

az Arany János koszorús költőnk emlékére emelendő szobor költségeihez 100 forinttal járult; (1883. január 22. 3. sz.)

a berlini magyar egylet alapjához adott 50 frtot; (1883. január 24. 105. sz.)

a Budapesten felállítandó „szabadság szoborra“ adományozott 200 frtot; (1883. april 25. 189. sz.)

a magyar szinész-nyugdij intézetbe 40 írttal az alapítók sorába lépett; (1883. október 25. 404. sz.)

a felvidéki magyar közművelődési egylet ezéljaira 100 frtot adományozott. (1883. október 25. 405. sz.)

a m. kir. Ludovica academiában megürült két rendbeli, Hevesmegye ajánlatától függő alapítványra, az 1883. évi juliushó 23-iki közgyűlésből 267. szám alatt ajánlhatott s felterjeszthetett Subich Ferencz és Klasánszky János, kik az alapítványi helyeket el is nyerték.

Az állami közép-ipartanodánál alapitott megyei évi 200 frt ösztöndíjra a pályázat az 1883 julius 25-én tartott közgyűlésből 300. szám alatt kihirdettetett.

A megyetörvényhatósági bizottságnak választás alá eső fele az 1883. évben kilépendő lévén, a kilépettek helyébe az 1883. julius 23-án 359. sz. a. kelt határozattal megállapított napon, azon év november hó 12-én választattak meg az új tagok; ennek folytán a választmányok s küldöttségek is újra lettek megválasztva, kiknek névsora alább közöltetik.

Az igazoló választmány az 1883 év folytán hat ülést tartott. kettőt a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, és négyet a választott bizottsági tagok igazolása végett.

A központi választmány tiz ülést tartott, mely ülésekben az elrendelt és végrehajtott új összeírás alapján, először az országgyűlési képviselő választók ideiglenes névjegyzéke állitatott össze, azután a felszólamlások és felebbezések elintézése után, az állandó névjegyzék; mely három példányban letisztáztatván, ezekből egy a m. k. belügyministeriumhoz terjeszthetett fel, egy a megyei levéltárba tétetett, egy pedig községenkint szét oszttatott.

Az országgyűlési képviselő választók összeírása a következő eredménynyel eszközöltetett:

a poroszlói kerületben

összeiratott .

2201

a kápolnai „

11

2136

a gyöngyös-patai

11

2005

a nagyfügedi „

1549

a pétervásári „

11

2207

összesen: 10098

Község jegyzői vizsgáló választmányi ülés, a szabályrendelet értelmében, minden évnegyedben, a közgyűlés utáni hétfőn és kedden tarthatott. — Községi és körjegyzői szigorlatra jelentkezett és vizsgára bocsájtatott 8, ezek közűi 7 képesítettnek nyilváníttatott, 1 pedig visszautasíthatott, s ekként 7 képesitvényi okirat lett kiadva. Vizsgadij czimén befolyt 40 frt, mely a megyebeli községi s körjegyzők nyugdij-intézeti pénzalaphoz csatolhatott.

Ezen kivűl a vizsgálati választmánynál kör-közgyámi vizsgára jelentkezett s bocsájtatott egy, ez képesítettnek nyilváníttatott s részére a képesitvényi okirat kiadatott.

A megyei számadások kivétel nélkül rendben vannak.

A községi számadások csekély kivétellel mind beterjeszthettek.

IV. Népnevelés.

I.

Tanköteles gyermek volt összesen 33876, ezek közöl volt lóm. kát. 29,509, gör. kel. 1, helvét és ágostai 2438, és Mózes vallásu 1928. A tankötelesek összes számában volt tehát róm. kát.: 87.n helvét és ágostai: 7.2o és végre Mózes vallásu: 5.6fi százalék.

Nemzetiségüket tekintve a tankötelesek mind magyarok voltak.

Életkorra nézve volt 6—12 éves 23,743; 13—15 éves 10,133, vagyis a megyei összes lakosság 16.02 százaléka; tehát minden 100 lakosra esett 16 tanköteles.

II.

Tényleg iskolába járt összesen 26,175, vagyis a tankötelesek összes számának 77.26 százaléka. Vallás tekintetében a tanulók összes számából volt róm. kát. 23,273; helvét és ágostai 1598; és 1304 Mózes vallásu. Százalékban kifejezve volt a tényleg iskolába járók közül róm. kát. 88.91, helvét és ágostai 6.u, és Mózes vallásu 4.98 százalék.

III.

A nemi különbséget tekintve volt a tényleg iskolába járók összes számában 13,659 vagyis 52.18 százalék fiú, 12,516 vagyis 47.82 százalék leány.

IV.

Iskolába nem járt összesen 7701 gyermek, vagyis a tankötelesek 22.74 százaléka.

V.

Népiskola volt a megyében 190, ez tartalmazott 254 osztályt; az iskolák közöl volt 7 községi. 157 róm. kát., 15 helvét, 8 Mózes hitf. és 3 engedélyezett magán. — Az iskolák közűi volt tisztán fi-iskola 33, leányiskola 34, és vegyes 123. Az iskolákból 169 saját, 11 pedig bérhelyiségben volt elhelyezve.

VI.

Taneszközökből volt a megyében 295 iskolai irótábla. 28 szemléltetési képgyűjtemény, 195 fali olvasó-tábla, 187 számoló*