Eger - hetilap, 1884
1884-04-24 / 17. szám
150 gép, 214 Magyarország, 4L Osztrák-Magyar monarchia, 129 Európa, 41 a föld öt része térképe, 145 földgömb, 160 terményrajzi, 68 természettani, 7 szépírás és rajzi fali tábla gyűjtemény, 52 iskolai és népkönyvtár, és 23 iskolában testgyakorló eszköz; 246 tanító természetben lakást, 37 pedig lakbért kapott; 147 iskolánál volt faiskola, 101 iskolánál pedig iskolakert, 65 iskolánál volt tornatér is. Továbbá volt Egerben két iskolai takarékpénztár, egyik a községi iskolában Bánhidy Gyula, másik az angolok iskolájában Krenedics Mária vezetése alatt. VII. A 190 népiskola közöl 175-ben legalább 8, és 15-ben pedig 8 hónál rövidebb ideig tartott a tanév azért, mert a gyermekek a mezei munkák kezdetével az iskolából elmaradtak, vagy őszszel a mezei munkák teljes befejezése után jelentek meg az iskolában. VIII. A legnélkülözhetlenebb tankönyvekkel 22,329 tanuló, vagyis a tényleg iskolába járók számának 85.31 százaléka volt ellátva ; 3846 tanuló pedig vagy is az összes szám 14.69 százaléka minden tankönyvet nélkülözött. IX. Elkövetett félnapi mulasztás volt összesen 1.162,937, ebből felmenttetett 709,380, büntettetett dorgálással 446,575, pénzbírsággal 6982. Mulasztási bírságolásból befolyt 177 frt 90 kr, mely összegből 10 frt az iskolai vagy népkönyvtárra, 162 frt 90 kr taneszközök beszerzésére fordittatott, 5 frt pedig iskolai czélra tő- késittetett. X. Tizenkét éves tanuló összesen 3175 lépett ki az iskolából, vagyis a ténjdeg iskolába járók 12.13 százaléka. Ezekből 106 csak olvasni, 3069 pedig Írni és olvasni is jól tudott. XI. Tanítással foglalkozott a megye népiskoláiban 283 egyén, közülök 256 tanító és 28 tanítónő. Képesített volt 264, nem képesített 20. — A 284 tanító közül rendes volt 234, segéd 50. XII. Az iskolák fenntartására fordittatott készpénzben 92,272 frt, terményekben 61,210 frt, összesen 153,482 frt; származott az: 38,413 frt ingatlanok utáni jövedelemből, 11,746 frt tandíjból, 100 frt állami. 41,245 frt községi, 37,719 frt egyházi segélyből és 21,775 frt egyéb vegyes forrásokból. A 153,482 frt bevételből fordittatott 111,145 frt a rendes tanítók, 7131 frt a segédtanítók fizetésére, 9492 frt fűtés, tisztogatás és kisebb javításokra, 1341 frt taneszközökre, 564 frt szegény tanulók segélyezésére, 6543 frt vásárlás, építkezés és tőkésítésre, és végre 17,266 frt vegyes kiadásokra. A mindennapi tankötelesek számát a tantermek számához arányosítva azon eredmény mutatkozik, hogy minden tanteremre 93 tanköteles jut. Ezen arány kedvező lenne az esetben, ha a tantermek az igényekhez mérten volnának elhelyezve, mi azonban a valóságban nem úgy áll, mert míg több helyen a tanhelyiségek a szükségleteknek nemcsak hogy megfelelnek, de még felesleges helyt is nyújtanak, több helyen azonban nem elegendők a tankötelesek befogadására. Ez eset áll a tanítókra nézve is; mert mig az összes tankötelesek számát összeegyeztetve a tanítók számához kitűnik, hogy egy-egy tanítóra jut 83 tanköteles, de miután különösen a városi és zárdái iskolákban a tanítók száma a tankötelesek számához arányosítva a törvény követelményeit túlhaladja — több helyen azonban ki nem elégítő. A tantermek és tanítói állomások szaporítását czélzó intézkedések folyamatban vaunak, és remélhető, hogy néhány év alatt e tekintetben a népoktatási törvénynek elég lesz téve. Az iskolalátogatásról a lefolyt évben kimerítő jelentés nem tehető, mert a tanfelügyelői személyzetben aug. havában változás történvén, az elhalt tanfelügyelő által teljesített iskolalátogatási jegyzék az irattárban nem volt feltalálható. Végre a tanfelügyelőségi ügyforgalom: az 1883. évben beérkezett 1485 ügydarab, melyekből elintéztetett 1444, ennélfogva a f. évre hátralékban maradt 41; ezek azonban legnagyobb részt iskola rendezésre vonatkozó ügydarabok, melyek részben már tárgyalás alatt állnak, de természetüknél fogva elintézésük hosz- szabb időt igényel. XIII. Szegény ügy. A szegény ügy szabályrendelettel van rendezve, oly községekben, hol vagyoni s anyagi körülmények a szegények rendes elhelyezését lehetetlenné teszik, bizonyos meghatározott napokon a községekben kéregetnek a községi elülj áróságtól nyert engedély és igazolvány alapján, ily engedély s igazolvány kizárólag csak oly egyéneknek adhatók, a kik az illető községben laknak s ott honossági illetőséggel bírnak. Szegényház van Egerben, Gyöngyösön, Poroszlón és Tisza- Nánán, ezen szegényházak 104 egyén befogadására beren- dezvék, a szegények részére a megyében találtató alapítványok összege: 81569 ft 80 krnyi tőke, négy lakház és 14 hold szántó föld. A szegények eltartása czimén külön adó nem vettetik ki. Az 1883. évben létezett a megyében összesen 874 közsegélyre szorult egyén, ezek közül 104 szegényházban volt elhelyezve. Gyógyintézet van összesen hét. A nyilvános betegápolás ügye a törvény értelmében szabály- rendelettel van szervezve, a kiadások fedezésére pótadó vettetik ki, és pedig minden egyenes adó forint után egy krajczár, mely alap azonban csak azért elégséges a felmerülő költségek fedezésére, mert némi töke áll rendelkezésre, melynek kamatai felhasználhatók, az évi e czimeni szükséglet nagyobb lévén mint a megyebeli egyenes államadók egy száztólija. Az egészségügyi szolgálatot a községeknél teljesíti: 2 városi fő-, egy városi al, — két községi és 18 körörvos, 78 szülésznő és két állatorvos. A megyénél egy fó, négy járási orvos, és két állatorvos. Gyógyszertár van 15; gyógyfürdő 4, ásványvíz forrás egy a megyében. A halott kémlést ott hol városi, községi, vagy körorvosok laknak, ezek, ott hol ilyenek nincsenek betanitott halott-kémek teljesítik. Az országos kiállítás elárusitási irodájának tervezete. I. Czél. 1. Hogy a kiállítóknak eladásra szánt tárgyait megfelelő módon lehessen a közönség számára hozzáférhetővé tenni, „hivatalos elárusító iroda“ czím alatt külön közeg szerveztetik, melynek czélja : a) a kiállítók kiállítási tárgyait bizományi utón eladni; b) a kiállított tárgyak mintája szerint megrendeléseket közvetíteni. c) a szállítási és vámtarifákra nézve a feleknek felvilágosítást nyújtani. Az elárusító iroda igénybevételére egy kiállító sem kötelezhető. II. Szervezet. 2. Az elárusító iroda az 1885. évi országos általános kiállítás elnökségének van alárendelve, ennek felügyelete és ellenőrzése alatt áll s működéséért az országos bizottságnak felelős. 3. Az elárusító iroda vezetésére 9 tagból álló külön kezelő bizottság alakul; és pedig olyformán, hogy a bizottság három tagja az országos bizottság, 3 tagja az országos iparegyesület és 3 tagja a kereskedelmi csarnok által küldetik ki ; a bizottság maga választja elnökét, alelnökét és titkárát, kik a kezelő bizottság utasításaihoz képest az iroda összes ügyeit vezetik. 4. A kezelő bizottságot kifelé és az országos bizottsággal szemben annak elnöke képviseli. A végrehajtó bizottság összes aktáit az elnökség Írja alá. 5. Az eladási iroda az általa közvetített elárusitásokért bizonyos közvetítési dijakat, illetőleg jutalékokat szed az eladott tárgyak tulajdonosaitól; e jutalékra nézve a következő fokozat állapittatik meg: 10 írtig semmi jutalék 20 írtig 1 százalék ., 30 írtig 2 50 írtig 3 50 írton túl 4 százalék jutalék fizetendő. 6. A kezelő bizottság megállapítja az eladásnál követendő elveket, egyezségre lép a kiállítókkal az eladás föltételeire nézve és saját felelőssége mellett alkalmazza és elbocsátja az iroda ösz- szes személyzetét.
