Eger - hetilap, 1884

1884-02-07 / 6. szám

46

3. §. Azon .vendéglős, korcsraáros vagy kávéház tulajdonos, ki a fent megállapított órán túl vendégeket időzni enged, vagy azon felszólításnak, liogy üzleteiket zárják be, nem engedelmeskednek, valamint azok is, kik a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bocsátják, eljárásukat akadályozzák, vagy vendégeiket elrejtik, valamint azon vendég is, ki a tulajdonos, annak megbízottja, vagy a hatósági közeg felhívására a zárórán túl el nem távozik vagy elrejtőzik, az 1879: XL. t.-cz. 74. §-a értelmében meg- fenyitendők.

4. §. Ezen szabályrendelet, — Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok kivételével — Hevesmegye területére érvényesen kiterjed.

Kelt Egerben, 1883 évi júliushó 24-én tartott bizottsági közgyűlésben. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, megyei t. főjegyző.

politikai heti szemle.

Pár is, jan. 31. A Seine departement prefektusa utasította a maire-okat, hogy a munkásokról statisztikát állítsanak ösz- sze. Ez által a munka nélkül levő munkások létszáma konstatálható lesz.

Pál-is. febr. 1. A kamara ülésében Ferry miniszterelnök a következőket mondá: A közgazdasági válság megoldása nem a kormány dolga, mert az inkább egyéni ügy. A jelenlegi nehézségekkel szemben a szükségessé vált komoly reformok csakis az egyéni szabadságnak, kezdeményezésnek és gondoskodásnak válnak kötelességévé. Az állam csak segíthet, de a magánosoknak érdekében álló kezdeményezést nem vállalhatja magára. Az államnak a munkásosztály terhein segítenie kell azáltal, hogy megengedi nekik, hogy díjazásaikra nézve szabadon tanácskozhassanak, gyűléseket tarthassanak és mindennemű szindikátusokat alakíthassanak. A társadalmi gondoskodás ezen programújának egy része már életbe van léptetve és többi részét is teljes hatálylyal, de elhamarkodás nélkül életbe fogják léptetni a nemzet képviselői, kik nem vadászszák a népszerűséget.

Pár is, feb. 3. Viktor Napoleon herczeg hívei tegnap a .,Café Chalet“-ban tartott gyülekezetükön politikai bizottságot küldtek ki. mely a pártot azon „közel levő pillanatban“ vezesse, amidőn a herczegnek szüksége lesz híveire. A jelen voltak. „Éljen a császár“ kiáltások közt oszoltak szét.

Paris, febr. 4. A „Temps“ oda nyilatkozik, hogy azon vereségek, melyeket a kormány a szenátusban az ipari szindikátusokról szóló czikk elvetése, a kamarában pedig Clemencéau indítványának elfogadása által szenvedett, korántsem vonják maguk után a minisztérium lemondását.

Pár is febr. 4. A lapok foglalkoznak a kormány kettős vereségével. A kormány lapjai természetesen azt vitatják, hogy a kabinetnek nincs oka a visszalépésre. A független kormánypárti lapok, pl. a ,.XIX. Siede,“ úgy vélekednek, hogy Ferry nem járt el okosan, midőn ellenezte a Clémenceau indítványát, mely 8 szónyi többséget nye rt.

Országgyűlés.

A képviselőház utóbbi ülései igen érdekesek voltak.

Csütörtökön az elnökség beterjesztő a folyó irományokat, Hegedűs előadó (bemutatta a pénzügyi bizottság jelentését a budgettörvényről, Zeyk Dániel pedig a kérvényt bizottság jelentését a kérvények legnjabb sorjegyzékéről.

Következett a főrendek üzenete a zsidóházasságról szóló javaslat elvetése tárgyában.

Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Ha kilátás volna a sikerre, helyes volna tovább folytatni az üzenetváltásokat, — de miután arra kilátás nincs, követnünk kell más parlamenti országok példáját, amire saját országgyűlésünk történetében is van elég példa, s elállva a további üzenetváltástól, bevárjuk az alkalmat a függőben maradt kérdés megoldására.

Mondja ki jegyzőkönyvi határozattal a ház, hogy a további üzenetváltástól eredményt nem várva, a főrendiház által ismételten visszautasított törvényjavaslatot ahoz visszaküldeni és azt hozzájárulásra felszólítani nem fogja; de meg lévén győződve arról, hogy az ily módon függőben maradt kérdések megoldása szükséges, elvárja a kormánytól, hogy az' erre alkalmasnak mutatkozó időben egy ezen czélnak megfelelő törvényjavaslatot terjesz- szen be.

Még csak azt jegyzem meg, hogyha a ház máskép határozna s a javaslatot ismét visszaküldené a főrendekhez, a kormány meg fog mindent tenni, hogy a javaslatot ott keresztülvigye. Á határozás a ház bölcseségétól függ. Ajánlom az általam jelzett eljárást. (Élénk helyeslés jobbról.)

Irányi Dániel: A miniszterelnök indítványának első részét szónok nem ellenzi, mert maga is kétkedik a harmadszori átüze- nés sikerén s a ház előtt most már más feladat áll, mint a jelen javaslat keresztülvitele. Szónok hivatkozik a ház múlt évi nov. 24-én hozott határozatára, melyben a kormány a kötelező polgári házasságról szóló javaslat benyújtására utasittatik. A határozat fölöslegessé teszi a miniszterelnök indítványának második részét, melylyel szemben szónok következő rezolucziót hozza javaslatba: „A képviselőház fentartván a múlt évi november 24-én az általános kötelező polgári házasság tárgyában hozott határozatát, a keresztények és izraeliták között, valamint a külföldön kötött polgári házasságról szóló javaslatot leveszi a napirendről.“ (Élénk helyeslés a szélső balon.)

Hérits Antal utal azon tapasztalásra, hogy az antiszemitizmus. mely előbb csak kis mérvben mutatkozott, országszerte az újabb események után sokkal elterjedtebb, sokkal intenzivebb és sokkal reálisabb. Nem nyilatkozik holmi törvényellenes és megtorlást előidézhető kicsapongásokban, de annál nyíltabban követeli a nép képviselőitől a színvallást bizonyos társadalmi, létér- deki. a tisztességes ipart és mezőgazdászaiét vélő kérdésekben. A ház egy jelentékeny pártja már komolyan foglalkozik ezen országos áramlattal, mely elől meggyőződésem szerint a többi pártok sem zárkózhatnak el. Lehet ezen áramlatnak ellenkező szempontból bármi odiozus nevet adni, de azt ignorálni nem lehet. Kérem a t. kormányt, miszerint a kedélyek megnyugtatására, az előttünk fekvő törvényjavaslat és ehhez hasonlók helyett, bizonyos más, népünk létérdekeire oly veszélyes törvények revíziójáról és a hol szükséges, módosításáról erre alkalmas időben gondoskodni méltóztatnék.

Istóczy Győző konstatálja azon kellemes helyzetet, hogy mig a korábbi években hosszú beszédeket kellett tartania avégett, hogy a zsidókérdésben az igazak álmát alvó hazai közönséget rövid időre felrázhassa lethargiájából, de az azután a ház „derültsége“ és „élénk derültsége“ által megnyugtatva újra hozzáfogott az alváshoz: ma már beérheti rövidebb felszólalásokkal is, mert hisz a zsidókérdést illetőleg végre valahára ma már mindenki ébren és talpon van Magyarországon.

A keresztények és zsidók közti polgári házasságról szóló törvényjavaslatnak a főrendiház által két Ízben történt visszavetésével és ugyanannak ma a képviselőház által a napirendről való levételével tényleg teljesedésbe ment az „Országgyűlési antiszemita-párt“ múlt évi október hóban kiadott programmjának 2-ik pontja, amely e párt egyik követeléséül a zsidók és keresztények közti házasságról szóló törvényjavaslatnak visszavetését tűzte ki. Programmunk egyik pontjának ily gyors foganatba mente igen jó augurium arra nézve, hogy lassankint majd a többi programmpon- tok is érvényre fognak jutni. (Hosszantartó mozgás. Halljuk!) Hát bizony felette érdekes és tanulságos dolog is az. hogy a t. ház ma szankczionálni kénytelen (Halljuk!) az annyiszor kinevetett és perhorreszkált antiszemiták pártprogrammjának egyik pontját; aminél még csak az a kérdés érdekesebb és tanulságosabb, hogy vájjon mi az oka annak, hogy a t. képviselőház túlnyomó többsége a főrendiházzal és a nemzet osztatlan közvéleményével szemben ily zsákútczába juthatott?

Énnek az alkalomszerű kérdésnek a megfejtése egyszerűen az. hogy a zsidó külön érdekek szolgálatkész előmozdításában és a zsidó kegyek utáni versengésben — a képviselőházban ugyan csekélyszámú, de a házon kívül annál számosabb antiszemita pártot kivéve — valamennyi párt, jobb ügyhöz méltó buzgalmat fejt ki, úgy hogy valóságban nehéz meghatározni azt. vájjon a kormányt és pártját-e, vagy pedig az ellenzéket éri-e ezért súlyosabb felelősség a nemzet itélöszéke előtt.

Azt az egyet ki kell jelentenem, hogy ha a zsidókérdés megoldását lehetővé tenni akarjuk, legelső sorban a képviselőházi ellenzéknek reformácziójára van szükségünk. Mert hogy a dolgok egyátalán odáig fejlődhettek, hogy a kormány napjainkban már a zsidó-keresztény házasságnak az egész nemzet felháborodását felidézett javaslatát is a törvényhozás elé terjesztette: annak egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy a parlamenti ellenzék a zsidó-kérdésben, — amelyben majdnem összes gazdasági és társadalmi s nagy részben politikai bajaink kulcsa rejlik — már több országgyűlésen át elmulasztotta teljesíteni kötelességéi, sőt e kérdésben egyenesen a nemzet életérdekei ellen tört.