Eger - hetilap, 1884

1884-02-07 / 6. szám

47

Mivel pedig a közvélemény nyomása alatt sok érdemes filo- szemira máris azon töri a fejét, hogy antiszemita kortesbőrt öltve, miként bújhassák át szerencsésen a közelgő választások kaudiumi szorosán, hogy a jövő országgyűlésen aztán újra kezdhesse az antiszemitizmus elleni támadásait: jó lesz, ha a választók nem szavaik után. hanem eddigi tetteik és mulasztásaik után itélendik meg ezen urakat. (Még többen szólaltak fel s a tárgyalás folytatása másnapra halaszttatott.)

Másnap a ministerelnök indokolni törekedett fentebb említett indítványát s válaszolt a kormány ellen emelt vádakra.

Hétfőn, kedden s szerdán ismét heves vita folyt a sémiták s az antisemiták között.

Ausztriai ügyek.

Az osztrák birodalmi gyűlés alsóháza öt napig vitázott a nyelvkérdés fölött, melyre vonatkozólag több indítvány tétetett. A szavazásnál valamennyi indítvány elvettetett.

Ezen eredmény lényegileg a következőkép értelmeztetik:

1. Elbukott a német államnyelv. A reichsrat.h kimondta, hogy Ausztria nem német állam ; ezt határozta a többség és a kormány öt szavazata hozzájárult e felfogáshoz.

2. Elbukott a föderalizmus, mely a reichsrathot inkompetensnek kívánta nyilatkoztatni a nemzetiségi kérdések eldöntésében s a tartományi gyűléseknek vindikálta a nyelvkérdések szabályozásának jogát, mi Csehországra nézve igen fontos lett volna.

3. Elbukott a közvetítés a két párt között, melyek békülés- ről hallani sem akarnak.

4. Elbukott azon indítvány is. mely a „német örökös tartományokat“ akarja elkülöníteni, Galicziát és Dalmácziát kirekeszt- vén Ausztriából, hogy a többit annál könnyebben germanizálhas- sa és preparálja Németország részére.

Elbukott a német ellenzék, mely már azt hivé, hogy nemsokára ismét kormányra kerül.

Győzött: a kormány, mely állást foglalt el a pártokon kívül. A kormány ezen magatartása csak lazíthatja a viszonyt a többség és minisztérium között.

Becs. febr. 5. Az osztják kormány Becsben s vidékén, a mutatkozó izgatottság miatt rendkívüli rendszabályokhoz nyúl. illetőleg az úgynevezett kis-ostromállapotot hozza ott be. É kérdés fölötti vita a képviselőházban ma vette kezdetét.

TÁR CZ A.

I . . . hoz.

Hallgattalak — oly édesen beszéltél,

Minden szavad szivem nyilalta át,

Hogy rám mosolygni láttam égi ajkad,

A boldogságnak bíbor ajtaját.

Hallgattalak, oh úgy bevált a szívem!

Mit érezék ? ne kérdezd — nem tudom,

Az üdvnek fénye rezge lelkemen, mint Hajnalsugár a rózsa-szirmokon.

Mindegyik szód oly jól esett szivemnek Mint néma éjbe’ szende égi fény,

Mint siketitő bősz vihar kihaltán Nyájas szivárvány fenn az ég ivén.

Oh mondd, világom, éltem fénye, üdve.

Mit érezél e zaklatott szivén?

Szeretsz-e engem olyan égi hévvel,

Szeretsz-e, mint én téged, oly híven ?

Borúlj ez árva, elhagyott kebelre Szivem reménye, lelkem mindene!

Eloszlik a bú, szerteszáll a bánat: Boldogságomnak régi ellene.

Oh hadd lelem föl rég letűnt reményem. Derítsd fel árva rideg életem —

Beszélj leánykám, éltem fénye, üdve: Mindegyik szód oly jól esik nekem.

Cyprus.

HIRFÜZÉR.

— Érsek úr ö nagyméltósága vasárnap a fővárosba utazott.

— Érsek úr ö Excellentiájánál diszebéd volt január 3t-én. Mintegy 70 vendég gyűlt össze az egyháznagy asztalánál: papok, katonatisztek s civil urak vegyest. A szives házi gazda ismert ékesszólásával köszöntötte fel vendégeit, s Egerváros polgárainak jóllétére emelte poharát. Azután Szuhányi János kir. törvény- széki ülnök éltette Érsek úr ö nagyméltóságát, körülbelül a következőket mondván: ..Az idő szakadatlan folyamában az emberi elme, a tudomány vívmányaira helyezkedve, időszámitást állapított meg, az úgynevezett évszámítást. Midőn legközelebb ezen évszámítás annak első napján ismét kezdetét vette, érsek ur ő nagyméltósága előtt nem adhattunk szavakban kifejezést jó kivá- natainknak, mert ezek elől szerénysége visszavonult, s igy nem kérhettük ő Excellentiáját, miszerint engedje kifejezhetnünk azon meggyőződésünket, hogy ő nagj méltóságában a haza lángoló lelkű fiát, az egyház fennkölt lelkű főpásztorát, a tudományok s művészetek Mecénásukat látják és tisztelik; hogy lelkeink hő kivá- natai. melyek minden jót magukban foglalnak, velünk vannak, midőn tőle távol vagyunk, velünk vannak, midőn vele szemben találjuk magunkat. — Nem reméltem, hogy ő nagyméltóságától engedélyt nyerjek arra, miszerint elsorolhassam azon kimagasló tulajdonokat, melyek a tisztelet időnkinti nyilatkozásainak indokúl szolgálnak, mert ezen engedély megadását megtagadja ő nagyméltóságának szerénysége. Azonban reményiem, nem fogja megtagadni tőlünk azon engedélyt, miszerint lelkünk mélyéből vett azon kívánatnak adhassunk kifejezést: hogy az isteni gondviselés ö nagyméltóságát tartsa meg a lelki és testi erők teljességében ezen bekövetkezett évben is, e még az évek hosszú során is; ezt óhajtják tisztelői, ezt igénylik a haza, az egyház, a közművelődési intézmények érdekei, éljen!“ A felköszöntést élénk éljenzés kisérte.

— Tűzoltó-bál. Az egri önkénytes tűzoltó egylet f. hó 2-án tartotta idei bálját a törzs-kaszinó termeiben. A bálanya: Gáspár d y G é z á n é s z ü 1. 0 k o 1 i c s á n y i C z e 1 e s z t a úrnő «nagysága leányával fél 9-kor érkezett, kiket a lépcsőzet alján az egylet, élén Altorjay főparancsnokkal, fogadott s megéljenezett. A bálanya jegyén kívül 100 frtot fizetett főiül az egylet pénztára javára. Csakhamar érkeztek a többi vendégek is. kiket az egyenruhás önkénytes tűzoltók fogadtak s vezették föl a csillogó termekbe. A bálanya terembe léptekor a katonai zenekar nyitányt játszott, majd kevés idő múlva Palóczék is ráhúzták az első csárdást, melyet Mészáros Kálmán, segédtiszt, a bálanya leányával Gáspárdy Czeleszta k. a.-nyal kezdett meg tánczolni. Tűzoltóink azonban ez alkalommal nem feleltek meg nevükben rejlő czéljoknak. mert annak éppen jelenkezőjét tették, t. i. sok kis lány szivében tüzet gyújtottak; de hát tehet-e arról valaki, ha a szép hölgykoszorú viszont tüzet gyújtott a diszegyen ruhás tűzoltók szivében s fokról-fokra nagyobb tért foglalt az el, lokalizálható sem volt s végre is az általános jó kedvben égett el. A négyeseket 36 pár tánczolta. A tánezoló hölgyek közt voltak: Bábli Janka. Buko- vics Lajosué, Engel Gyuláné (P.-Szárazbeőröl) Eperjesy Sándorné- Zöley Vanil (Szabolcs, Devecserről), Frank Bella és Mariska, Gáspárdy Czeleszta. Gáspárdy Gézáné, Gröber Anna és Berta, Gröber Ferenczné, Hieronymi Béláné, Horváth Béláné, Kántory Irma, Komáromy Mariska, Kronberger Mariska, Kronberger Mi- hályné, Lengyel Jozefa. Markasoly Mariska, Markasoly Vilmosné, Mészáros Kornél, Mózer Anna, Nahóczky Vilma, Okolicsányi Ödönné, Onczay Etel. Reintz Mariska, Schönvitzky Anna. Stand Ilona és Juliska, Strausz Anna, Szabó Bella (Mónosbélről), Szol- csányi Gyuláné, Örményi Margit, dr. Végh Jenőné. Veisz Jónásné (Tenkről), Zsuffa Etel; a garde des dames-ok közt: Mészáros Istvánná, Staudné. Frankné, Nahóczkyné, Schőnvitzkyné. Zsuffáné stb. A mulatság reggeli 6 óráig tartott. A bevétel körülbelül 630 frt volt. melyből az egylet pénztára javára vagy 300 frt tiszta jövedelem maradt.

— Hangverseny. A c i s t. rend e g r i f ő g y m n a s i u m á- nak énekkara által, szegény sorsú tanulókat isk. könyvekkel segélyző könyvtára javára, vasárnap, 1884. febr. hó 10-én a törzs-kaszinó nagy-termében, (a helyben állomásozó Lajos Viktor főhg. nevét viselő 65. sz. cs. kir. sorezred zenekara, s Pfeifer Irma, Chalaupek Erzsiké urhölgyek és Várady Sándor, a budapesti nemz. színház operai növendéke, Hirsch Hugó, főgymn. zenetani- tó, s Szabó Gyula urak szives közreműködése mellett) rendezendő hangverseny műsora ez: I. Szakasz: 1. *Prolog, Gounod „Romeo és Julia“ ez. dalműve nyitányából. Teljes katonai zenekar kisé-