Eger - hetilap, 1884

1884-12-04 / 49. szám

448

Az európai államok népességének hitfelekezetek szerinti

különbsége. ')

Népességek vallás szerinti különbségének számbavétele, kivált több vallásu országokban, nem csekélyebb fontosságú mozzanat, a nemzetiségi viszonyok kitüntetésénél.

Európa népességének legnagyobb része, a keresztény egyházak tanait vallja. — Dr. Brachellinek idevonatkozó kimutatása alapján u. i. számittatik Európában

keresztény......................

316.900.000

ségnek

96.j %-a

Még pedig:

róm. katholikus .

155.900.000

n n

47.26

11

ó-katholikus

.....................

14

0.000

ii n

0-o4

fi

protestáns. . . .

79.330.000

11 11

24-05

11

Evangélikus (t. i. luther.

reform, és egyesült) .

54.240.000

11 11

16.44

11

Angolegyházbeli . . .

18.880.000

11 11

5.72

11

Egyéb protestáns . . .

2.700.000

11 11

0-82

11

Unitárius...........................

1

20.000

11 11

0-04

11

Keleti keresztény

81.510.000

11 11

24.74

11

Görög orthodox (nem e- gyesült.)......................

8

0.510.000

11 11

24.36

11 1

keleti secták ....

1.019.000

11 11

0*31

11

örmény egyház. . . .

124.000

11 11

O-oi

11

Nem keresztények.

12.876.000

11 11

3'90

11

Mohamedán.....................

6

.445.000

11 11

1-95

11

Zsidó

5.984.000

11 11

1-81

11

Egyéb nem keresztény .

447.000

11 11

O-io

11

Összesen .

329.876.000

100.

A vallás és nemzetiség némileg

együtt járni

látszik, a

róm.

katli. vallást kivéve, mely úgyszólván általános, a mennyiben minden nemzetiségből számit kisebb-nagyobb számú követőket. Tekintve a három főtörzset: a latin népek majdnem kivétel nélkül lóm. katholikusok; a germánok 2/3-adában a protestáns, 73'ában a róm. kath.; végül a szlávok nagyobb részben a görög nem egyesült egyháznak tagjai. A többi néptörzsek közül a magyarok 2/3 részben róm. katholikusok, 1/3 részben protestánsok; a kelták Ir- landban róm. kath., Angliában protestánsok ; a baskok róm. katholikusok ; a tatár és albán népek többnyire Mahomed követői. —

Tekintve az államokat egyenkint (a legkisebbek elhagyásával), a róm. kath., vallás Európa következő 8 államában van többségben u. m. Magyarországban, Ausztriában, Francziaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Portugáliában és Luxemburgban. A protestáns vallás követői 7 államban érik el az absolut többséget, u. m.: Németországban, Nagybrittanniában, Svajczban, Német-Alföldön, Dániában, Svéd-Norvégiában, — a görög keletiek 5 államban vannak többségben u. m. Oroszország-, Görögország-, Románia-, Szerbia- és Montenegróban.

Törökországban egy vallás sem emelkedik absolut többségre ; a görögkeletiek és mohamedánok majdnem egyformán vannak képviselve.

Földrajzilag tekintve a viszonyt: Európa déli, s délnyugati részeit leginkább róm. katholikusok, északi és északnyugati vidékeit protestánsok, keleti részeit pedig görögkeletiek lakják.

I. Magyarország népessége vallásfelekezetek szerint a következőleg oszlik meg :

Az anyaor- A társor- A birodaszágban,

%

szágban,

0/

/ 0

lomban,

ö/

0

Róm. katholik.

6.482.595

47.J1

1.346.485

71.3

7.849.692

50.J8

Görög „ .

1.486.598

10-83

10.640

9-5

1.497.268

9-57

Örmény „ .

3221

9.02

2

—

3223

0-o2

Görög keleti.

1.937.144

14-11

497.746

26.3

2.434.890

15.57

Ágostai evangelicus . .

1.107.515

8-07

15.241

9.8

1.122.849

7-18

Helvét evang.

2.023.257

14*78

8.443

0 4

2.031.803

12-98

Unitárius . .

55.787

O.40

5

—

55.792

0.36

Izraelita . .

624.737

4.54

13.488

0.6

638.314

4-08

Egyéb. . .

7.807

9-04

449

0.1

8.256

9-06

Együtt. 13.728.622

; ÍOO"

1.892.499

100

15.6427102

100

Ehhez képest hazánkban a róm. kath. vallás, az u. n. görög katholikus hitfelekezet nélkül is, mely pedig csak a szertartás tekintetében különbözik amattól, absolut többséggel bir, bár magá') Mutatvány dr. Szolesányi Hugó egri úrs. joglyceumi tanárnak „E u r ó*p a államainak statistikája, kiváló tekintettel Magyarországra“ ezimíí, e héten megjelenő művéből.

ban az anyaországban csak 47.21 °/o'ra emelkedik, — azonban Horvát-Szlavonországban, kivált a határőrvidék nélkül, a lakosság legnagyobb részét híveihez számítja; a határőrvidék lakosságának fele róm. katholikus, majdnem fele pedig görögkeleti.

Vizsgálva az egyes vallásfelekezetek növekvési arányait, a három utolsó népszámlálás idevonatkozó adatai összehasonlítása alapján kitüntethető, hogy az összes népességben

1857.

1870.

1880.

a róm. kath. százaléka

tett .

47.82

48-67

50.18

a görög „ „

11

lO.io

10.21

9-o7

az örmény,, „

11 *

0-04

0-03

9-02

görög keletiek „

11

17.90

16-78

15.57

ágostai evangelik.,,

11

7-38

7-20

7-18

helvét „ „

11

13.38

13-12

12.98

unitáriusok „ „

11

0-36

0-35

0*36

zsidók „ „ egyéb felekezetek „

11

3.02

3-61

4-o8

11

9-00

9-02

0-04

összesen .

100

100“

100

Ehhez képest az egyes vallásfelekezetek arányai egészben véve keveset változtak, mégis összehasonlítva az 1857 és 1880- diki adatokat, kitüntethető, hogy a róm. kath. 2.36, a zsidók 1.06 °/0-kal szaporodtak, mig az ágostai evangélikusok O.20, a helvétek 0.40) a görög katholikusok Ó.43, a görög keletiek pedig éppen 2.23%. csökkentek a viszonylagos létszámban.

Legnagyobb növekvést minden népszámlálásnál a Mózes vallásbeliek mutatnak fel, kik az 1857-iki állapothoz képest átlag évenkint 2.3, mig a róm. kath. 0.7, a helv. hitv. 06, az unitáriusok 0.5, az ágostaiak u.4, a görög kath. 0.3 %-kal szaporodtak, mig a görög nem egyesült keletiek O.02 %*iü megfogytak.

Összehasonlítva végül a vallást a nemzetiséggel, kitüntethető, hogy bár a róm. kath. vallás minden nemzetiségből számitja híveit, nagyobb fele mégis a magyar nemzetiségbeliekből kerül ki, s viszont a magyarok nagyobb fele róm. kath. vallású.

A görög kath. vallás híveit főleg az oláhok és ruthének sorából nyeri, — de mig az oláhok egy harmad részben, a ruthének majdnem teljesen, görög kath. vallásúak.

A görög nem egyesült egyház hiveit első sorban az oláhok és nem egészen Vő részben a horvát-szerbek szolgáltatják, — viszont az oláhok 2/s részben, a horvát-szerbek 3 3 részben e vallásnak hivei.

Az ágostai evangélikusok hivei a tótok, németek és magyarokból kerülnek, úgy azonban, hogy a tótoknak jóval nagyobb mint harmad-, a németek 1/5-, és a magyaroknak '/25 része e vallást követi.

A helvét és unitária vallás őleg magyar nemzetbeli követőkkel dicsekszik, csakhogy a magyarságnak 3/10 helv. és nem egészen Vioo unitária vallású.

Végül a zsidók nagyobb fele jegyezte be magát magyarnak, harmadrészben németnek, — mindamellett a magyaroknak csak 20-adrésze, a németeknek ellenben majdnem hatodrésze izraelita.

(Vége körn)

Indokolás:

a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről szóló törvényjavaslathoz.

(Folytatás.)

A némely eddig jogosultsággal nem birt egyházi fótisztvise- lőkön kívül a korona által élethossziglan minden osztályra vagy vagyonra vonatkozó tekintet nélkül kinevezendő tagok képezendik azon elemét a felsőháznak, mely hivatva lesz azt demokratikus intézményeink közé inkább beillővé tenni, és az élet, a társadalom mozzanataival szorosabb kapcsolatba hozni.

Hogy a felsőházba fel kell venni a kinevezett tagokat s hogy azoknak élethossziglan kell kineveztetniök, azt mindenki majdnem kivétel nélkül elismerte, ki irodalmi téren a felsőház rendezésének kérdésével komolyan foglalkozott. És épen azért nem tartom szükségesnek, hogy itt bővebb indokolásba bocsátkozzam, s mielőtt áttérnék a törvényjavaslat egyes részleteinek indokolására, még csak egyet tartok szükségesnek megérinteni, azt ugyanis, hogy daczára a némelyek által vitatott nézetnek: miért nem állapítja meg a javaslat akár a felsőházi tagoknak átalában, akár csak az élethossziglan kinevezett tagoknak számát egy állandó tételben.

Ezt illetőleg azt hiszem, hogy oly szervezés mellett, a minőt a jelen törvényjavaslat ajánlatba hoz, a számnak átalában meghatározása majdnem lehetetlen volna.

1