Eger - hetilap, 1884

1884-11-20 / 47. szám

428

maga jövedelmeiből legyen kénytelen fedezni. Némely község

— de különösen némely rendezett tanácsú város — oly csekély községi vagyonnal bir s ebből oly csekély évi jövedelmet húz, hogy kénytelen az állami adó után számítva óriási százaléknyi községi adót kivetni, — még pedig nem a maga önkormányzati költségeire, hanem az állami átruházott hatáskör által igényelt kiadásokra. Az ily rendezett tanácsú városok, — milyen Eger is

— megérdemelnék, hogy évi kiadásaiknak egy méltányosan megállapítandó jelentékeny részét az állampénztár fedezze.

Mig ez nem történik meg: addig illusorius marad a közteherviselésre vonatkozó egyenlőség elve; mert a nagy községi vagyonnal biró községek épen semmi, vagy csak igen csekély községi adó kivetésére szorulnak ; ellenben a szegényebb községek s különösen a nagyon sok állami átruházott hatáskörrel terhelt rendezett tanácsú városok közül a szegényebbek az állami adót meg- közelitő vagy épen túlhaladó községi pótlék kivetésére utalvák : és ugyan nem a saját községi ügyeik érdekében, sőt ezeket az állami átruházott hatáskör betölthetése végett háttérbe szorítani kénytelenek, ha kiadásaiknak egy része az államkincstárból nem fedeztetik.

A tiszafüredi gyümölcs- és konyhakertészeti kiállításról.

Az ezen lapokban is előre jelzett kiállítását a tiszafüredi gyüm. egyleti múlt hó, okt. 19, 20, 21, 22, 23, 24-ik napjain tartotta. Három napra volt ugyan hirdetve tartama, de a közérdekeltség szükségessé tette azt még annyival megtoldani. Nem vagyok illetékes a sikerülés mikéntje felett ítéletet mondani; csupán csak lefolyásáról, a jutalmak kiosztásáról s több aprólékosságról fog beszélni rövid közleményem.

A kiállítás első napján, tehát okt, 19-én nt. Bán Zsigmond ur, rövid de szép beszéddel, melyben szólt e jelen kiállítás hasznáról s melynek végén a kiállítóknak érdekeltségükért, a rendezőknek pedig fáradozásaikért tolmácsolta az egylet köszönetét illetve elismerését: a kiállítást, a szép szánni közönség előtt meg- nyitottnak nyilvánította.

A megnyitó beszédet követő „éljen-‘-zés után alelnök fötisz- telendő Tariczky Endre ur kívánságára az összes kiállítók névsora kiállított tárgyaik megnevezésével felolvastatott,

Gyümölcskiállitók voltak 47-en; konyhakertészeti tárgyakat állítottak ki 21-en; gazdasági, méhészeti és kertészeti eszközök kiállítói voltak 11-en. Összes kiállítók eszerint 79-en voltak.

A bíráló bizottság okt. 24-én délután iid össze elbírálni a kiállítás tárgyait s egyes érdemeseknek odaítélni a kitűzött jutalmakat, mely tisztében úgy járt el, hogy a legtömegesebb kiállítók közül többeket elismeréssel jutalmazott, mint Lipcsey Imréné nagyságát, Lipcsey Józsefet, Bán Zsigmondot, Pásztor Lajost, Milesz Bélát szép gyümölcseiért, Tariczky Mariska k. a. kitűnő befőzöttjeiért érte a méltó elismerés, mint szinte ns. Kiss Józsefet gyümölcs- s konyhakerti tárgyaiért s kívüle többaket a kiérdemelt dicséret kiállított tárgyaikért.

Leginkább kitűntek pedig kiállításaikkal nt. Balogh Ágoston kanonok Kocskoczról és Tamássy Károly Debreczenből, kiknek is a választmányi gyűlésből jegyzőkönyvileg fog mondatni köszönet részvét,élőkért. Ezen választmányi gyűlés fogja első helyen köszönetét nyilvánítani: Nagyságos Graefl Károly urnák nem várt s valóban meglepő ajándékáért, ki mint egyletünk tiszteletbeli tagja, kiállítási szükségeink fedezésére tizenöt forintot volt kegyes ajándékozni; továbbá köszönetét kell nyilvánítani választmányunk részéről a Nagyméltóságu földm. ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak azon két kézi Despujolsféle szőlőojtógép küldéséért, melyekkel jutalomtárgyainkat szaporítani méltóztatott,

A jutalmak a következőknek osztattak ki érdem szerint: Nyári József, H. Kovács György nyerték a Despujolsféle szőlő- ojtógépeket. Skult János nyert 5 drb tallért, Fazekas István 3 drb tallért, M. Tóth József 2 drb tallért. — Győri András 5 drb ojtványt, Ifj. Sz. Nagy Mihály 3 darabot, Sz. Oláh János 2 drbot, Fazekas József 2 drbot, — Gacsal Jánosné 1 drb tallért, Acsádí Mihály szintén 1 drb tallért. — lfj. Végh András 2 drb ojtványt, Szabó János. Kiss György, Berta András, Dögéi Béni 2—2 drb ojtványt. — Acsádi János, Bene Istvánná, Végh Mihályné, Pora- zányi István 1 — 1 drb tallért. — Kuczik Lőrincz, Sz. Szabó Mihály, Gyöngyösi István, B. Kovács József 2 — 2 drb. ojtványnyal lettek jutalmazva.

Tisza-Füreden, 1884. nov. 4. Bartha Ferencz,

egyleti titkár.

A főrendiháznak, mint felsöháznak szervezéséről szóló törvényjavaslat.

(.Vég«.-)

III. Rész. Az átmeneti intézkedésekről.

21. §. E törvény kihirdetése után a főrendiház azonnal választ. egy 21 tagú bizottságot, mely a kormány által beterjesztett adatoknak figyelembe vételével:

a) megállapítja azon családok névjegyzékét, a melyeknek tagjai a 2-ik §. b) pontjának értelmében a felsőháznak örökösödés utján tagjai;

b) külön jegyzéket készit az a) pont értelmében összeirt családok mindazon tagjairól, kik 24-ik évüket már betöltötték, vagy az 1885-ik év julius 1-ig be fogják tölteni és az ezen törvény 2-ik §-ában megállapított vagyoni képesitvénynyel is bírnak.

22. §. Az előző §. a) pontja értelmében megállapított névsor a főrendiház által jóváhagyatván, nyilvánosságra hozatik s egyszersmind oly utasítással adatik ki a minisztériumnak, hogy figyelembe véve az időközben netalán történt felszólalásokat: terjesz- szen be a közelebbi ülésszak megnyitása után azonnal törvény- javaslatot a névsor törvénybe iktatása végett.

Ezen törvény fogja meghatározni azt, hogy mi módon lesz a névsor a 2. §. c) pontja értelmében örökös felsőházi tagság jogát nyert családok neveivel kiegészítendő.

23. §. A 21-ik §. b) pontja értelmében előkészitett jegyzék a főrendiház által jóváhagyatván, kinyomattatik és közhírré tétetik azon felszólítással, hogy azok, kik a jogosultak közül netalán kimaradtak volna, a felszólítástól számított három hó alatt, ha az országgyűlés együtt van, a főrendiház elnökéhez, ha nincs együtt, a belügyminiszterhez adják be a jogosultságukat igazoló bi zonyit ványaikat.

Azok, kik az országgyűlés tartama alatt jogosultságukat igazolták, a névsorba felvétetvén, az ekként kiegészített névjegyzék azon utasítással adatik ki a belügyminiszternek, hogy az uj ülésszak kezdetére az ezen névjegyzékben felsoroltaknak, mint a felsőház ez idő szerint örökös tagjainak meghívását eszközölje, és egyúttal hasonló czimen eszközölje azok meghívását, is, kik a fentebbiek értelmében a jogosultságukat igazoló okmányokat a kitűzött határidőben az országgyűlés együtt nem léte miatt nála adták be.

Az ilyeknek okmányai azonban az országgyűlés összejövetele után a ház elnökségéhez lesznek átteendők.

A második ülésszak kezdetén ily módon megalakulván az ezen törvény értelmében szervezett uj felsőház, az 1884-ben kiadott királyi meghívók érvényüket vesztik.

24. §. Az élethossziglani tagságra való kinevezéseknél a felsőház első alakulásakor figyelem fordítandó azokra, kik a főrendiházban birt jogukat jelen törvény által elvesztik, ha az utolsó három év alatt a főrendiház üléseiben rendesen résztvettek.

25. §. Az ezen törvény kihirdetése után következő ülésszakban az országgyűlés két háza által egy országos küldöttség fog választatni, melybe a képviselőház 10, a felsőház 5 tagot választ, s melynek feladata lesz a kormány részvétele mellett javaslatot készíteni a jelen törvény 13. §-ában említett ügyek rendezésére nézve, melyekre vonatkozólag addig az eddig fennállott gyakorlat marad érvényben.

26. §. Azon ülésszakkal, a melynek tartama alatt ezen törvény kihirdettetett, a főrendiház befejezi működését és helyébe az ezen törvény értelmében szervezett felsőház lép. Ugyanekkor minden ezen törvénynyel ellenkező törvény és gyakorlat hatályon kivül helyeztetik.

27. §. Ezen törvény végrehajtásával a minisztérium bi- zatik meg.

Budapest, 1884. okt. 20-án.

Tisza Kálmán, s. k.

politikai heti szemle.

Berlin, nov. 15. A Kongó-ügyben összehívott értekezlet mai ülésén Bismarck hg. birodalmi kanczellár üdvözlő, az egybegyűlteket, és megnyitotta az értekezletet. Olaszország képviselőjének indítványára az értekezlet Bismarck herczeget választotta elnökévé. Erre a titkárság alakíttatott meg, melynek tagjai: Raindre franczia nagykövetségi tanácsos, Bismarck Vilmos gr. és Schmidt alkonzul. A legközelebbi ülés valószínűleg kedden lesz.

Berlin, nov. 15. A Nyugat,-Afrika ügyében egybehívott értekezlet. első ülését Bismarck herezeg birodalmi kanczellár ma