Eger - hetilap, 1884
1884-11-20 / 47. szám
XXIII. év-folyam. 47. szám. 1884. november 20-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt — kr Félévre . . 9 ^ ti 50 . Negyed evre. 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám 12 ,. EGER. Hirdetésekért minden -asá hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Szegény gyermekeket ruházó egylet. E hó 17-én Egerben, a városháza nagy-termében, igen nemes czélú egylet alakítása iránt tartatott értekezlet, melyre a meghívottak közül — fájdalom — csak kevesen jelentek meg. Elnökül Fülöp József, jegyzőül pedig Dnsárdy József választattak meg. Elnök, valamint Györgyényi Ignácz kanonok ur. s a kir. tanfelügyelő ur, és többen, szólották hozzá azon czélhoz, mely végett az értekezlet össze lön híva. Ez pedig volna: férfiakból s nőkből oly egyletet alakítani, mely városszerte ócska ruhákat s lábbelieket gyűjtene azon czélból, hogy azok szegény iskolás gyermekek számára átalakíttassanak s ilyenek közt kiosztassanak. Ily intézkedéssel az óhajtatik eléretni, hogy minél kevesebb gyermek maradjon iskoláztatás nélkül: miután az tapasztaltatok, hogy sok szülő és gyám télen csak azért nem küldi oskolába gyermekeit s illetőleg gyámoltjait, mivel meleg ruhájuk s lábbelijük nincsen. Hang emelkedett az iránt, hogy legjobb volna ez ügyet a városi közgyűlés elé terjeszteni, miszerint ez vegye kezébe az egészet, vagy pedig a nemes czél előmozdítására intézkedő bizottságot küldjön ki. Az értekezlet többsége helyesebbnek találta azt, hogy az ügyet egy alakítandó magánegylet karolja fel, mely azonban esetleg támogatás végett a város közgyűléséhez fordulhatna. Oly vélemény is nyilvánult, hogy a tervezett egylet a tért már jelentékeny részben elfoglalva találja ; mivel a helybeli két nőegylet s az árvákat gondozó apácza-nénék szintén ócska ruhákat iparkodnak, mint ajándékokat, oly. czélból a városban összeszedni, hogy azokat a szegény gyermekek közt ingyen kiosztandó ruhákká alakítsák át. mely működésűk már városszerte ismerve és áldva van. Az értekezlet többsége e téren saját részéről hasonlókép működni óhajtván, elhatározta, hogy a legközelebbi hétfőre délutáni 4 órára a városház nagy-termébe egy nagyobb gyűlés hivassák össze, mely a szóban levő ezélra irányuló egyletnek esetleg előleges alakuló gyűlése lenne. Az e tekintetben készült felhívást a siker iránti óhajtás nyilvánítása mellett itt közöljük; Felhívás! A tanköteles de iskolába nem járó gyermekek tetemes'része azért nem jár iskolába, mert — szüleik szegénysége miatt — a legszükségesebb ruhákban is hiányt szenvednek. E bajon az ország több városában úgy segít a társadalom, hogy a szegény tanulóknak ruhákkal és könyvekkel való ellátása végett egyesületet alakítanak, melynek tagjai csekély pénzbeli vagy elhasznált ruhákból és egyéb ócska holmikból álló adományokkal a kitűzött czélt megvalósítani buzgólkodnak, s mind szebb és szebb eredményt mutathatnak fel. Az iskolába járásnak ez akadálya városunkban is nagy mértékben meg van, mert a szegénység itt is mind szélesebb körben üti fel fejét. Ezen körülmény által tehát a népnevelés és tanügy barátai itt is felhiva érezhetik magokat, hogy a szegény népiskolai tanulóknak ruhákkal való ellátása végett egyesületet alakítsanak. E czél elérésére mai napon tartott értekezlet elhatározta egy tágabb körű értekezletnek f. hó 24. d. u. 4 órakor a városház nagy-termében leendő megtartását, s tisztelettel alulírottakat jelen meghívás kibocsájtásával megbízta ; ennél fogva Eger- város mindkét nembeni érdeklődő közönségét ezennel meghívni bátorkodunk, hogy az e tárgyban fent kitett időben és helyen tartandó értekezletre minél nagyobb számban megjelenni mél- tóztassanak. Egerben, 1884. november 17. Fülöp József, értekezleti elnök. Dusárdy József, ért. jegyző. A törvényhatóságok s a rendezett tanácsú városok megterheltetése: az állami átruházott hatáskör által. Köztudomású tény, hogy nemcsupán a törvényhatóságokra, hanem a községekre is s ezek közt kiváltképen a rendezett tanácsú városokra, jelentékeny része az állami hatáskörnek lett njabb törvényeink által átruházva. Az 1870. évi 42-ik t.-cz. szerint a törvényhatóságok, ön- kormányzati hatáskörük mellett közvetítik az állami közigazgatást. Az 1871. évi 18-ik t.-cz. szerint pedig (32. §.) a községek a törvényhatóságnak s illetékes közegeinek az állami s a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletéit végrehajtani kötelesek. Ezek igen helyes intézkedések ; mert általuk az van elérve, hogy a törvényhatóságok s a községek az állami közigazgatásnak jelentékeny részét végezik el; tehát az állam az állami közigazgatás végzésére nem kénytelen oly sok állami hivatalnokot tartani, mint különben kénytelen volna. Ezen tény folytán törvényeink a vármegyék irányában azon méltányos intézkedést tartalmazzák, hogy mindegyik vármegye az állampénztárból bizonyos évi dotatiót kap. Ellenben a többi törvényhatóságokra s a községekre nézve ily méltányos intézkedés nem történt. Ez törvényeinkben egy feltűnő hézag. Annál feltűnőbb most, midőn több uj törvényünk az állami hatáskörnek megint igen jelentékeny részeit ruházta át a törvényhatóságokra s főkép a községekre, ez utóbbiak közül pedig legnagyobb mérvben a rendezett tanácsú városokra. íme, — hogy csak egynéhány ily állami hatáskör-részt említsünk fel, — itt van az ipartörvény, a bagatellügyi törvény s a kihágásokról szóló törvény : ezek által töméntelen sok iparhatósági ügy, továbbá igen sok kisebb értékű peres ügy és a kihalási ügyekben való eljárás az állami hatóságoknak s illetőleg állami bíróságoknak vadairól levétetett. Es hova lett e teher áthárítva ? a törvényhatóságokra s főkép a községekre, ez utóbbiak közül pedig legnagyobb mérvben a rendezett tanácsú városokra. Az állami hatáskör oly nagy részének átruházása folytán méltányos volna: a törvényhatóságok számára az állampénztárból való dotatiót emelni. De még méltányosaöb volna, a községek sorából a leg több állami hatáskörrel terhelt rendezett tanácsú városokat az állampénz tárból bizonyos évi dotatióval ellátni. Ugyanis, az igen természetes ugyan, hogy minden község saját községi vagyonának jövedelmeiből és — a mennyiben ezek nem elégségesek — községi adó által fedezze az önkormányzat költségeit. De már az épen nem természetes, hogy midőn az állami átruházott hatáskör folytán a községekben s fökép a rendezett tanácsú városokban a tisztviselők számát okvetlenül szaporítani kell: az ez zel járó túlkiadásokat minden község külön a
