Eger - hetilap, 1884
1884-11-13 / 46. szám
421 A főrendiháznak, mint felsöháznak szervezéséről szóló törvényjavaslat. (Folytatás.) 6. §. Az, hogy valaki akár a véderő kötelékében, akár valamely polgári vagy egyházi hivatalban, vagy méltóságban tettlegesen szolgál, vagy ilyenre kineveztetik, nem képez akadályt abban, hogy a felsóházbati különben birt jogait gyakorolhassa, vagy hogy a felsőháznak akár örökös, akár élethossziglan kinevezett- tagjává lehessen. 7. §. Ha bármely újabb méltóságok vagy hivatalok léte- sittetnének, vagy bármely, a 4-ik §-ban említett hit-felekézet kebelében újabb püspökségek, illetőleg egyházkerületek szereztetnének, azok, a kik az igy keletkezett méltóságra vagy hivatalra kineveztetnek, illetőleg megválasztatnak, a felsőházban illési és szavazati jogot csak azon esetben nyernek, ha azt a törvényhozás rájuk nézve elhatározza. 8. §. Azon horvát-szlavonországokbeli tagok, kik a jogot az általuk viselt méltóság vagy hivatal következtében gyakorolják, valamint a jogot örökösödés utján gyakoroló azon tagok is (2-ik §. b) kik Horvát-Szlavonországokon kiviil is bírnak a magyar szent korona területén földbirtokot, a felsőháznak minden ülésében bírnak tanácskozási és szavazati joggal, a többiek azonban csak azon ügyekben, a melyek a magyar szent korona összes országait és tartományait közösen illetik. 9. §. A ki a felsőháznak tagja, ezen tagságot csakis következő esetekben veszíti el: a) az. ki az általa viselt méltóság vagy hivatal alapján tagja, azon esetben, ha akár önkéntes lemondás, akár törvényszerű fegyelmi vagy bírói eljárás alapján megszűnik az illető méltóságot vagy hivatalt viselni; b) a Horvát-Szlavonországok gyűlése által választott tagok akkor, midőn megbízatásuk lejár, ha és a meddig újra meg nem választatnak; c) a jogalapra való tekintet nélkül bármelyik tag. ha nyereségvágyból eredő vétség vagy bűntett miatt elitéltetik ; d) ha az állampolgári kötelékből kilép. 10. §. Xem szűnik meg a jog, de szünetel annak gyakorlata: a) valamennyi tagra nézve azon idő alatt, a melynek tartamára nem nyereségvágyból eredő vétség vagy bűntett miatt a rendes bíróságok által a politikai jogok elvesztésére ítéltetett-; b) az örökösödés utján lett tagokra nézve az ülésszak végén, melyen az, hogy az ezen törvényben megállapított vagyoni képesítést, elvesztették, az ezen törvényczikk 18. §-a értelmében kimondatott. 11. §. Ha valaki azok közül, kik az általuk viselt méltóság vagy hivatal folytán (4. §.) vagy kinevezés következtében (5. §.) tagjai a felsöháznak, képviselővé választatik és a választást elfogadja : a 4-ik §. B) osztálya c) pontjában említett hitfelekezeti világi főtiszt viselők kivételével, megszűnik a felsőház tagja lenni; később azonban, midőn már nem képviselő, e tagságot a 4-ik vagy 5-ik §. értelmében újra megnyerheti. A 4-ik §. B) osztálya c) pontjában említett hitfelekezeti világi főtisztviselők helyét, ha képviselővé választatnak és a választást elfogadják, a még felsőházban nem levő legidősebb hivataltársuk tölti be és e helyet, mig él vagy hivatalát viseli, meg is tartja, habár az, a kinek helyére jött, megszűnt is képviselő lenni. Ha a felsőháznak örökösödés utján tagjai közül választatik valaki képviselővé és a választást elfogadja, az tagsági jogát addig. mig képviselői megbízatása tart, nem gyakorolhatja és ha valamely ülésszak tartama alatt leteszi is képviselői megbízását, felsőházi joga csak a következő ülésszakban elevenedik fel. Minden felsőházi tag, ki képviselővé választatott, tartozik azt igazoltatása után annak megemlítésével, hogy a választást elfogadta-e vagy nem. a felsőház elnökének bejelenteni, ki azt a ház tudomására hozza. II. rész. A fe 1 sőház jogköréről és belszervezetéről. 12. §. A felsőház jogköre ugyanaz, mely eddig a főrendiházé volt, azon különbséggel mégis, hogy az alábbi kivételekkel bármely ügy, mely az országgyűlés hatáskörébe tartozik, a felsőházban is kezdeményezhető és a kormány is javaslatait közvetlenül a felsőházban is nyújthatja be. Kivétetnek ez alul és ezentúl is előbb a képviselőházban terjesztendők elő, mindazon indítványok vagy javaslatok, a melyek: a) az ujonczállitásra, s általában a véderőre vonatkoznak, melyek b) az évi államköltségvetésre, valamint általában mindazok, melyek az adóügyre, kölcsönök felvételére és újabb kiadások megszavazására vonatkoznak, melyek c) oly ügyekre vonatkoznak, melyek az 1867. évi XII. törvényczikk szerint közösek, vagy az osztrák-magyar monarchia mindkét államában egyenlő elvek alapján szabályozandók. 13. §. Mindarra nézve, a mi a törvényhozás két házának egymássali érintkezését és az országos bizottságok összealkotá- sát illeti, az alább meghatározandó módon később fog intézkedés tétetni. (25. §.) 14. §. Á felsőház elnökét és két alelnökét a ház tagjai közül minden országgyűlés tartamára külön a miniszterelnök felterjesztésére ő Felsége nevezi ki. Hasonló módon történik az időközben megüresedett egyik vagy másik hely betöltése is. Ha az elnökség minden tagja gátolva lenne valamelyik ülésben elnökölni, azon egy ülésben a ház jelenlevő legidősb tagja, mint korelnök teljesíti ezen tisztet. Ha azonban e gátló körülmény akár mindháromra, akár csak egyikre nézve is előre láthatólag hosszabb ideig tartana, a helyettesítés ugyanazon a módon történik, mint a kinevezés. Háznagyot és jegyzőket ugyancsak saját tagjaiból maga a felsőház választ. Az elnök és a háznagy a ház által megállapítandó tisztelet- dijat húz. Rajtuk kívül fizetés vagy javadalmazás a ház által saját tagjai közül senkinek sem adatik. Ez által azonban a Horvát- Szlavtnországok gyűlése által választott tagokra és a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjaira nézve eddig fennállott gyakorlat nem érintetik. 15. §. A ház egyéb hivatalnokait az elnök, a szolgaszemélyzetet a háznagy nevezi ki. de azoknak számát é sfizetéseiket a ház állapítja meg. 16. §. A felsőház tagjai, midőn első Ízben leszn ek jogosultak a felsőházi tag jogait gyakorolni, királyi levél által hivatnak meg. a Horvát-Szlavonországok gyűlése által választott tagok kivételével. kikre nézve a választási okmány képezi az igazolványt. 17. §. A ki egyszer királyi leirat által megluvatott -és a felsőház által igazoltatott, újabb meghívó nélkül jelenik meg mindaddig, mig oly körülmény nem merül fel, mely nek alapján jogát ezen törvény 9., 10. és 11. §§-ai értelmében állandóan vagy ideiglenesen elveszti. 18. §. Tagjainak igazolása iránt a felsőház maga intézkedik és ha egyesek jogosultságára nézve kétség támad, e felett véglegesen, egy saját kebeléből választandó bíróság utján határoz. Ugyancsak ily módon hozatik a végérvényes határozat akkor is, ha azon eset merül fel. hogy valamelyik tagja a törvényszerű képesítést elvesztette. A bíróság összealkotására és az eljárás módozatára nézve, mindezen esetekre vonatkozólag a ház házszabályaiban maga intézkedik. 19. §. Ugyancsak házszabályaiban állapítja meg mindazt, a mi a tanácskozás rendére és általában belügyeire vonatkozik. 20. §. Minden országgyűlés kezdetén, midőn az igazolási eljárás befejeztetett, összes jogosult tagjainak névsorát összeállit- tatja és kinyomatja s egyúttal intézkedik az iránt, hogy az országgyűlés tartama alatt jogosultságot nyert uj tagok nevei is ezen névsorba — igazoltatásuk után — felvétessenek, azoknak nevei pedig, kik a jogosultságot, bármely okból állandóan vagy ideiglenesen elvesztették, az ok megjelölése mellett töröltessenek. (Vége köv.) politikai heti szemle. Az angol alsó ház szavazás nélkül fogadta el másodszori olvasásban a választási reformról szóló törvényjavaslatot. Az ülés további folyamán Gladstone kormányelnök kijelenté, hogy a parlament beleegyezése nélkül semmiféle pénzügyi kötelezettséget sem vállal Egyiptomra vonatkozólag. Courtney közölte, hogy Angolország kiadásai Egyiptomban a márczius 31-dikén lefolyt legutóbbi hat év alatt 4'4 millió font sterlingre rúgtak. Lord Fitzmaurice tudatta, hogy a Kongo-ügyben Berlinben tartandó értekezletre szóló meghívó a tanácskozások első tárgyaként szabadkereskedelem létesítését tűzi ki a Kongo vidékén, a Niger torkolatairól azonban nem tesz említést; második tárgy a bécsi kongresszus által a dunai hajózásra vonatkozólag elfogadott irányelvek alkalmazása a Kongo és Niger nemzetközi folyamokon való szabad hajózásra nézve; a niger-vidéki kereskedelem tehát nem vouatik a tanácskozások keretébe. Végül tudatta Fitzmaurice, hogy An-