Eger - hetilap, 1884
1884-11-13 / 46. szám
422 golország fönhatóságát legutóbb az Anebasz-öböl vidékére is kiterjesztette. A Kong ó-k onferenczia összeillése hivatalosan e hó 15-ére van kitűzve. Az egyes államok meghatalmazottjai azonban pár nappal előbb fognak Berlinbe érkezni s a nevezett napon, szombaton gyűlnek először össze, hogy az értekezlet tárgyalási rendjét megállapítsák. A tulajdonképeni, érdemleges ülések a Kreuzzeitung értesülése szerint körülbelül 19-én fognak kezdődni. N é m e t o r s z á g körlevelet intézett a hatalmakhoz, notifi- kálva bizonyos afrikai területek birtokbavételét. E területek: Tongo partvidéke Morlomo és Bageida kikötőkkel a biafrai öbölben, a Birnba-terület, Nicoli, Kamarun, Malimba, Kis-Batagna, továbbá a Frio-fok és a Pranje folyó közt elterülő partvidék, kivéve a czethal-öblöt. N e w-Y o r k, nov. 8. A republikánus pártiak általában véve elismerik, hogy Cleveland fog megválasztatni, de követelni fogják, hogy a New-York állambeli szavazatok hivatalosan számiáltassanak meg. Eddig Clevelandre 219, Blainere pedig 182 szavazat esik. A megválasztatásra 201 szavazat szükséges. L o n d o n, nov. 8. Az itteni amerikai követség ma a következő táviratot kapta: Cleveland megválasztatott. B é c s, nov. 8. A belga hivatalos lap a király rendeletét és a kormányzókhoz intézett körlevelét közli, melyben az uj iskolatörvény alkalmazásánál némi könnyítéseket rendelt el és a tanítók rendelkezési állapotba helyezése esetén a kárpótlási dijat fölemeli. P é t e r v á r, nov. 6. A St.-Petersburgskija Viedomosti szerint a katholikus lelkészek javadalmai 1885. január 1-től kezdve kiíizettetnek, azon föltétel kikötése mellett azonban, hogy a püspökök a kormányzókat minden személyváltozásról értesittessék és a hol főkormányzók vannak, azoknak javaslatot terjeszszenek elő a változásra nézve. Delegatiók. A magyar delegáczió külügyi albizottságában a külügyi helyzetről s különösen Németországgal fenálló viszonyunkról nagyfon- tosságu eszmecserék folytak. Kálnoky gróf külügyminiszter se előterjesztésében, se fejtegetéseiben nem törekedett tovább menni, mint ment az osztrák delegáczióban; de nyilatkozatai azon kérdésekkel összefüggésben, melyeket Szilágyi Dezső képviselő intézett hozzá, mégis sokkal tágabb látkört világítottak meg, mint párnap előtti előterjesztése. Az ülést Fáik Miksa képviselő nyitotta meg s az eszmecserét ama kérdés feltevésével kezdé, hogy általában minő viszonyban állunk a szomszédos hatalmakkal'? Kálnoky gróf erre különösen Német- és Oroszországhoz való viszonyunkról bővebb expozét tartott. Kijelenté, hogy azon nyilatkozat, melyet erre nézye Tisza Kálmán miniszterelnök a képviselőház felirat-.i vitája alatt tett, a helyzetnek megfelel s hangsúlyozta, hogy ö azzal teljesen egyetért. Ezt Csernátony Lajos képv. nem vélte elégnek azon állítólagos félreértések helyrehozására, melyeket netán a képviselőházi feliratnak a külügyekre vonatkozó pontja támasztott s azért kérdezé, hogy vájjon valamely európai hatalom részéről nem jött-e valamely felszólalás, nem tétetett-e valamely kérdés vagy a feliratra vagy a miniszterelnök beszédére vonatkozólag, Kálnoky külügyminiszter kijelenté, hogy nem tétetett. Ezután Szilágyi Dezső intézett két kérdést a külügyminiszterhez. Az egyik vonatkozott a Németországgal fenálló szövetségre, a másik pedig azon egyetértésnek, vagy mint a külügyminiszter definiálta, azon nézetegységnek mibenlétére, melyre a császártalálkozásnál Oroszországgal jutottak. Az első kérdés lényege abban áll, hogy vájjon az a szövetség, mely Németországgal 1879-ben jött létre s ma is fenáll, csak szorosan meghatározott eshetőségekre vonatkozik-e, vagy pedig keterjed a tartama alatt fölmerülő minden eshetőségre s igy általános természetű? S ezzel kapcsolatban kérdé, vájjon az Oroszországgal létrejött barátságos viszony által nem módosult-e a német szövetség, ha tartalmában nem is, legalább horderejében ? Andrássi Gyula gróf megjegyzé, hogy ez utolsó kérdést különösen figyelemre méltónak tekinti. Kálnoki gróf külügyminiszter kijelenti, hogy a Németországgal fenálló szövetség részleteire vonatkozó felvilágosítást fontos állami érdekek sérelme nélkül nem véli megadhatónak ; de azt, hogy e szövetség az orosz barátságnak időközben történt megerősödése által se tartalmában, se horderejében nem szenvedett módosulást, határozottan állítja. Szilágyi Dezső, tekintettel a miniszter által hangsúlyozott állami érdekekre, nem erőlteti a feleletet, de megjegyzi, hogy külföldi hiteles forrásokból tudjuk azt, hogy a német szövetség 1879-ben köttetett, 5 évi tartamra szólt, bizonyos koalicziók és eshetőségek ellenében kölcsönösen védekezésre irányult s hogy Bismarck herczegnek szándékában állott ezt mind Németországban, mind Ausztriában és Magyarországban a törvénykönyvbe be- czikkelyezni. Andrássy Gyula gróf, mint volt külügyminiszter megjegyzi, hogy Bismarck herczeg e tárgyban formaszerü javaslatot nem tett a külügyi kabinetnél, hanem ez inkább magán természetű konver- czáczió közben merült fel, de némi nehézségek támasztatván a gróf által, az többé szóba se jött. Szilágyi Dezső újólag érintve az orosz barátságra, illetőleg nézetegységre vonatkozó kérdését, kérdi, hogy ez a berlini szerződés fentartására vonatkozik-e általában vagy vonatkozik azon szerződés minden pontjának végrehajtására s nem terjed-e ki oly eventualitásokra, melyek időközben a balkáni félszigeten létrejöhetnek. Kálnoky gróf kijelenti, hogy ily eventualitásokra nem vonatkozik s pusztán a szerződéses állapot fentartására irányul. TÁRCZ A. Bejthe Erzsébet. „Hallod-e, hallod-e, szép Bejthe Erzsébet: Ojtozi csatában ért sok magyar véget! Ott lelte halálát ifjú jegyes mátkád Homoródi András is !-‘ Bejthe Erzsébetnek könyei csorognak ; Hej, gyászos csillaga szegény magyaroknak, Szegény vitézeknek, kiket eltemettek Idegen föld sírjába! Szerető mátkától hej bizony nagy messze, Behorpadt sírotok merre, hol keresse ? Ismeretlen síron kényüket hol sirjon Jegyesének halálán ? — „Hallod-e, hallod-e szép Bejthe Erzsébet: Könyüid ne ontsad én halálom végett; A te szerelmednek, nagy boldog életnek, Magamat megmentettem !“ — „Hát nem volt kelmédnek jó éles szablyája, Jó éles szablyája, vitéz bátorsága: Inkább meghalásra, mint szabadulásra, Szégyenletes futásra ? !w É. I. HIRFÜZÉR. — Érsek Ur Ö Nagyméltósága a szegényebb lelkészek segélyezésére s ennek igazságos arányban való kiosztására biztos alapot birni óhajtván, ez évben elhatározni méltőztatott, hogy első sorban azon lelkészek és azon arányban lesznek segélyezendők, akik és a mily arányban, a papnyugdijintézeti pénztárba fizetendő százalék megállapítása végett két alkalommal kiállított s a kerületek és a központi bizottság által megbírált jövedelmi bevallások alapján, szegényebbekül tűnnek ki. „Akarom, — mondja G Nagymél- tosága — hogy egyházmegyémben ne legyen olyan lelkész, ki legalább 600 forintnyi jövedelemmel ne rendelkezzék. A kétféle jövedelmi bevallások egymástól részben eltérő összegeket tüntetvén fel, a kiegészítésül szolgáló segély mennyisége mindkét bevallás alapján s azok egybevetése után határoztatott meg.-1 Egyházmegyénknek bizonyára nincs egyetlen fia sem, ki őszinte hálát nem érezne szivében a kegyelmes gondoskodásért, melyet nagyméltóságú Főpásztorunk szegény sorsúpapjai iránt tanusit. (E. E. Közi.) — Az „Egri Dalkör“ pártoló tagjai részére a miskolezi orsz. dalversenyen nyert diadal reminisczencziájául f. hó 15-én dalversenyt rendez, melynek műsorát alább közöljük. — Megjegyezzük itt," hogy mivel számozott helyek nem lesznek, a t. közönség
