Eger - hetilap, 1884

1884-11-13 / 46. szám

420 De én is érzem, vagy legalább sejtem ismerni azt az érzést, ami a város közönségét a pótacló százalékának emelésekor meg­lepi. Kellemesnek nem mondható. Tehát én nem is óhajtóm a be­rendezés költségeinek ilyen utón leendő beszerzését, hanem igen is óhajtanám, hogy az az 575 frtnyi összeg közadakozás ut- j á n szedessék be. Erős a hitem, hogy Eger 20 ezer lakosa közt fog találtatni 575 egyén, ki egy-egy forinttal hozzá fog járulni egy ily közművelődési czél eléréséhez. — Erősen hiszem, hogy Eger város értelmisége azért fog adakozni, mert megtanult nemes czélért áldozni, az iparososztály pedig azért, mert első sorban az ő ér­dekében történik. — Szégyenletes dolognak nem nevezhető, ha a czél elérésére e könnyebb utat választjuk, mert hiszen hány is­kola emeltetett már közadakozásból! — A czél, mi ez utón elér­hető, szép s ha az első nagy akadályok legyőzettek, a későbbiek magoktól esnek szét. Az a nyers erő pedig, melylyel szemközt ez a kényszerta­nulás már is tért hódított, egykor teljesen befogja látni az ügy hasznos voltát, az iskoláztatás szükségét, és az ezen iskola által nyújtott alapon az ipar emelkedését és leginkább akkor mondhatjuk el ama nagy szavakat: „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Gaai József. Nyilatkozat. Tekintetes Szerkesztő ur! Megolvasás végett ma adta kezemhez egyik elvtársam és barátom a folyó évi nov. hó 6-ról az Eger czimü lapnak 45-ik szá­mában rövidbe foglalt szerény, és az általam meg nem érdemlett magasztalásban bővelkedő azon életrajzomat, melyet Alföldi Dávid ügyvéd kartársam az olvasó közönség elébe terjeszteni jónak lá­tott, és a melyben egyszersmind azt is inditványozá, hogy eddigi életutamon szerzett polgári érdemeim elösmeréséűl a városi ható­ság tanácstermében olajfestésii arczképemet elkészíttetve tétesse ki, — egyúttal pedig a 80-ik életévem betöltése idején rende­zendő ünnepély alkalmával városunknak valamelyik közét, ma­radandó emlékül. Csiky-utczának kereszteltesse el. Erre nézve igénytelen észrevételem és kérelmem az indítványozó kartársam­hoz, a kinek különben irányomban tanúsított ezen jó indulata ki­fejezéséért köszönettel tartozom, abban pontosul össze: hogy mi­után a napot csak múltával lehet dicsérni, és igy az ember tet­teit, és jellemét is csak halála után nyílik tere az utódoknak bí­rálat alá venni, vájjon az elhunyt életpályája alatt gyakorlott működésével érdemlette-e ki, vagy nem azt ? hogy emléke elis­merésre méltattassék, — vagy ellenkezőleg az örök feledékeny- ségbe süllyesztessék-e ? ennél fogva mind addig, a mig engem életben lenni lát és tud. légyen szives csendes magányomban há- boritatlanul pihenni engedni, és igy ez irányban netalán folytatni kivánt mozgalmával felhagyni, ígérvén: hogy ez esetben szerény- telenségi vád koczkáztatása nélkül lehetend továbbá is eddigi működésem és elveim nyomán folytatni munkásságomat, melyet gyenge tehetségem szerént ennekutánna is nemzeti közös javunk érdekében igyekezendek érvényesíteni. Csiky Sándor. Jegyzőkönyv a Hevesmegyei Tanitótestület 1884. év augusztus havának 25. és 26. napjain Gyöngyösön tartott évi nagy-gyüléséröl. (.Vége.) X. Horváth Lajos „A hasznos madarakról és az állatvéde­lemről“ irt jeles értekezését olvassa fel. A felolvasás élénk tetszést nyervén, felolvasónak jegyzőköny­vileg köszönet szavaztatik. XI. Nagy György visontai tanító jelenti, hogy a hevesme­gyei tanítótestületből kilép és a felekezeti tanitóegyletnek lesz tagjává. Sajnálattal vétetik tudomásul. Pénztárnok e kilépésről vég- zésileg értesítendő. XII. Deine Károly, tekintettel azon körülményre, hogy a tanítók felekezetek szerint oszlanak szét és alakulnak: indítvá­nyozza, hogy ahevesmegyei tanítótestület hirdessen pályázatot a következő pályakérdésre: „Összeegyeztethető-e a népnevelés czéljával az, hogy a nép­tanítók felekezetek vagy nemzetiségek szerint egyesüljenek a czél elérése végett; ha igen, mely okok teszik szükségessé az ily módon való egyesülést; ha nem, mik az ily egyesületeknek káros következményei; mely módok és eszközök lehetnek azok, melyek a felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül szervezett átalános tanítóegyesületek alakulását, fejlődését és sikeres együtt­működését lehetővé teszik?“ A nagygyűlés ezen indítványt határozattá emeli és kijelenti, hogy a legjobb munka Íróját 2 (két) db. császári aranynyal fogja megjutalmazni. Második nap. XIII. A gyöngyös-járási tanítókor 1883—4. tanévben kifej­tett működéséről szóló jelentés a kör elnöke által felolvastatván, örvendetes tudomásul vétetik, a mennyiben ezen kör is elisme­résre méltó munkásságot fejtett ki. Tartatott 2 rendes gyűlés és 4 gyakorlati tanítás. A jelentés •//• alatt jelen jegyzőkönyvhez csatoltatik. XIV. Derszib Rudolf: „A gőzgépek íokonkinti fejlődése, vagyis tulajdonképen az emberi művelődés történetéről“ tart előadást. Ezen előadás, szemléltetéssel lévén összekötve, igen érdekes és tanulságos volt, miért is Derszib Rudolfnak jegyzőkönyvi ki­vonat által elismerés nyilvánítandó. XV. A számvizsgáló bizottság jelentését előterjeszti Derszib Rudolf biz. elnök. Ezen jelentés szerint a tanítótestület vagyoni állása a következő: húsz kötvényben elhelyezve 1025 frt, régi kamattartozás 158 frt 75 kr, 1883 — 4. évi kamat 58 frt 50 kr, tagsági dij 1883—4. évi 35 frt, perköltségből visszafizettetett 10 frt 27 kr, a volt pénztárnoktól átadatott 95 frt 30 kr, tagdíj- hátralék 3 frt, 1883—4. évre 50 frt után kamat 3 frt. Összesen: 1388 frt 82 kr. Kiadás: 71 frt 72 kr. A pénztár állása: 1317 frt 10 kr. „A számadás tételenkint megvizsgáltatván, a mellékelt ok­mányokkal együtt megegyezőnek találtatott.“ A bizottság ezen jelentése tudomásul vétetik és •///• alatt jelen jegyzőkönyvhöz csatoltatik. XVI. Elnök azon szomorú körülményről tesz megjegyzést, hogy azon tagok, kik az egylet pénztárából kölcsönt vettek fel, a kamatfizetést — egy kivételével — nem teljesítették s igy köny- nyen megeshetik, hogy rövid idő alatt a kiadások nem lesznek fedezhetők. Kéri tehát a nagygyűlést, hogy a bekövetkezhető kel­lemetlen helyzet kikerülése végett intézkedjék. A nagygyűlés kimondja, hogy minden adós köteleztetik 1885. újévig a kamatot lefizetni és a jövőben nem csak a kamatfizetést, hanem a törlesztést is pontosan eszközölni; mi ha nem történnék meg, a testület törvényes eszközök igénybevételével hajtatja be követeléséit. XVII. Elnök felhívja a nagygyűlést, hogy az 1885. évre az országos tanitógyülésre küldendő képviselőt válaszsza meg. A nagygyűlés Fejér Béla egri községi tanítót a tanítótestü­let képviselőjévé egyhangúlag megválasztja. XVIII. Tagsági dijat fizettek 1884 — 5. tanévre: Kohut Lá­zár, Klein Lipót, Bánhidy Gyula, Seftsik László, Seftsik Rosner Luiza, Sankovits Fanni, Némethy Elemérné, Izsépi Béla, Csep- reghy Gyula, Fejér Béla, Dienes József, Friedmann Adolf, Gál Izidor, Deine Károly. Butellay Endre, Horváth Lajos, Kohn Vil­mos, Derszib Rudolf, Kovách Ferencz, Serner Vilmos. Az 1883— 4. tanévre: Cseszko Béla. Nagy Sándor és Szabó József. Begyült tehát összesen 23 frt, mely összeg Fejér Béla pénztárnoknak átadatik. XIX. R. Kövér Gyula kir. tanfelügyelő megköszöni a testü­let bizalmát,- melynek fényes tanujelét látja abban, hogy őt a nagygyűlés a testület tiszteletbeli elnökévé választotta meg. ígéri, hogy a tanítók iránt táplált jóakaró hajlamai soha sem fognak megváltozni. A kir. tanfelügyelő ezen őszinte szavai lelkes éljenzéssel fogadtattak. XX. Elnök ajánlatára Gyöngyös, rendezett tanácsú város, hatóságának a készség­gel átengedett tanácsteremért köszönet szavaztatik. Több tárgy nem lévén elnök a gyűlést berekeszti. Kelt mint fent stb. Hitelesítették: Jegyzetbe: Fejér Béla, Deme Károly, Dienes József. másodjegyzö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom