Eger - hetilap, 1884
1884-11-13 / 46. szám
420 De én is érzem, vagy legalább sejtem ismerni azt az érzést, ami a város közönségét a pótacló százalékának emelésekor meglepi. Kellemesnek nem mondható. Tehát én nem is óhajtóm a berendezés költségeinek ilyen utón leendő beszerzését, hanem igen is óhajtanám, hogy az az 575 frtnyi összeg közadakozás ut- j á n szedessék be. Erős a hitem, hogy Eger 20 ezer lakosa közt fog találtatni 575 egyén, ki egy-egy forinttal hozzá fog járulni egy ily közművelődési czél eléréséhez. — Erősen hiszem, hogy Eger város értelmisége azért fog adakozni, mert megtanult nemes czélért áldozni, az iparososztály pedig azért, mert első sorban az ő érdekében történik. — Szégyenletes dolognak nem nevezhető, ha a czél elérésére e könnyebb utat választjuk, mert hiszen hány iskola emeltetett már közadakozásból! — A czél, mi ez utón elérhető, szép s ha az első nagy akadályok legyőzettek, a későbbiek magoktól esnek szét. Az a nyers erő pedig, melylyel szemközt ez a kényszertanulás már is tért hódított, egykor teljesen befogja látni az ügy hasznos voltát, az iskoláztatás szükségét, és az ezen iskola által nyújtott alapon az ipar emelkedését és leginkább akkor mondhatjuk el ama nagy szavakat: „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Gaai József. Nyilatkozat. Tekintetes Szerkesztő ur! Megolvasás végett ma adta kezemhez egyik elvtársam és barátom a folyó évi nov. hó 6-ról az Eger czimü lapnak 45-ik számában rövidbe foglalt szerény, és az általam meg nem érdemlett magasztalásban bővelkedő azon életrajzomat, melyet Alföldi Dávid ügyvéd kartársam az olvasó közönség elébe terjeszteni jónak látott, és a melyben egyszersmind azt is inditványozá, hogy eddigi életutamon szerzett polgári érdemeim elösmeréséűl a városi hatóság tanácstermében olajfestésii arczképemet elkészíttetve tétesse ki, — egyúttal pedig a 80-ik életévem betöltése idején rendezendő ünnepély alkalmával városunknak valamelyik közét, maradandó emlékül. Csiky-utczának kereszteltesse el. Erre nézve igénytelen észrevételem és kérelmem az indítványozó kartársamhoz, a kinek különben irányomban tanúsított ezen jó indulata kifejezéséért köszönettel tartozom, abban pontosul össze: hogy miután a napot csak múltával lehet dicsérni, és igy az ember tetteit, és jellemét is csak halála után nyílik tere az utódoknak bírálat alá venni, vájjon az elhunyt életpályája alatt gyakorlott működésével érdemlette-e ki, vagy nem azt ? hogy emléke elismerésre méltattassék, — vagy ellenkezőleg az örök feledékeny- ségbe süllyesztessék-e ? ennél fogva mind addig, a mig engem életben lenni lát és tud. légyen szives csendes magányomban há- boritatlanul pihenni engedni, és igy ez irányban netalán folytatni kivánt mozgalmával felhagyni, ígérvén: hogy ez esetben szerény- telenségi vád koczkáztatása nélkül lehetend továbbá is eddigi működésem és elveim nyomán folytatni munkásságomat, melyet gyenge tehetségem szerént ennekutánna is nemzeti közös javunk érdekében igyekezendek érvényesíteni. Csiky Sándor. Jegyzőkönyv a Hevesmegyei Tanitótestület 1884. év augusztus havának 25. és 26. napjain Gyöngyösön tartott évi nagy-gyüléséröl. (.Vége.) X. Horváth Lajos „A hasznos madarakról és az állatvédelemről“ irt jeles értekezését olvassa fel. A felolvasás élénk tetszést nyervén, felolvasónak jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. XI. Nagy György visontai tanító jelenti, hogy a hevesmegyei tanítótestületből kilép és a felekezeti tanitóegyletnek lesz tagjává. Sajnálattal vétetik tudomásul. Pénztárnok e kilépésről vég- zésileg értesítendő. XII. Deine Károly, tekintettel azon körülményre, hogy a tanítók felekezetek szerint oszlanak szét és alakulnak: indítványozza, hogy ahevesmegyei tanítótestület hirdessen pályázatot a következő pályakérdésre: „Összeegyeztethető-e a népnevelés czéljával az, hogy a néptanítók felekezetek vagy nemzetiségek szerint egyesüljenek a czél elérése végett; ha igen, mely okok teszik szükségessé az ily módon való egyesülést; ha nem, mik az ily egyesületeknek káros következményei; mely módok és eszközök lehetnek azok, melyek a felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül szervezett átalános tanítóegyesületek alakulását, fejlődését és sikeres együttműködését lehetővé teszik?“ A nagygyűlés ezen indítványt határozattá emeli és kijelenti, hogy a legjobb munka Íróját 2 (két) db. császári aranynyal fogja megjutalmazni. Második nap. XIII. A gyöngyös-járási tanítókor 1883—4. tanévben kifejtett működéséről szóló jelentés a kör elnöke által felolvastatván, örvendetes tudomásul vétetik, a mennyiben ezen kör is elismerésre méltó munkásságot fejtett ki. Tartatott 2 rendes gyűlés és 4 gyakorlati tanítás. A jelentés •//• alatt jelen jegyzőkönyvhez csatoltatik. XIV. Derszib Rudolf: „A gőzgépek íokonkinti fejlődése, vagyis tulajdonképen az emberi művelődés történetéről“ tart előadást. Ezen előadás, szemléltetéssel lévén összekötve, igen érdekes és tanulságos volt, miért is Derszib Rudolfnak jegyzőkönyvi kivonat által elismerés nyilvánítandó. XV. A számvizsgáló bizottság jelentését előterjeszti Derszib Rudolf biz. elnök. Ezen jelentés szerint a tanítótestület vagyoni állása a következő: húsz kötvényben elhelyezve 1025 frt, régi kamattartozás 158 frt 75 kr, 1883 — 4. évi kamat 58 frt 50 kr, tagsági dij 1883—4. évi 35 frt, perköltségből visszafizettetett 10 frt 27 kr, a volt pénztárnoktól átadatott 95 frt 30 kr, tagdíj- hátralék 3 frt, 1883—4. évre 50 frt után kamat 3 frt. Összesen: 1388 frt 82 kr. Kiadás: 71 frt 72 kr. A pénztár állása: 1317 frt 10 kr. „A számadás tételenkint megvizsgáltatván, a mellékelt okmányokkal együtt megegyezőnek találtatott.“ A bizottság ezen jelentése tudomásul vétetik és •///• alatt jelen jegyzőkönyvhöz csatoltatik. XVI. Elnök azon szomorú körülményről tesz megjegyzést, hogy azon tagok, kik az egylet pénztárából kölcsönt vettek fel, a kamatfizetést — egy kivételével — nem teljesítették s igy köny- nyen megeshetik, hogy rövid idő alatt a kiadások nem lesznek fedezhetők. Kéri tehát a nagygyűlést, hogy a bekövetkezhető kellemetlen helyzet kikerülése végett intézkedjék. A nagygyűlés kimondja, hogy minden adós köteleztetik 1885. újévig a kamatot lefizetni és a jövőben nem csak a kamatfizetést, hanem a törlesztést is pontosan eszközölni; mi ha nem történnék meg, a testület törvényes eszközök igénybevételével hajtatja be követeléséit. XVII. Elnök felhívja a nagygyűlést, hogy az 1885. évre az országos tanitógyülésre küldendő képviselőt válaszsza meg. A nagygyűlés Fejér Béla egri községi tanítót a tanítótestület képviselőjévé egyhangúlag megválasztja. XVIII. Tagsági dijat fizettek 1884 — 5. tanévre: Kohut Lázár, Klein Lipót, Bánhidy Gyula, Seftsik László, Seftsik Rosner Luiza, Sankovits Fanni, Némethy Elemérné, Izsépi Béla, Csep- reghy Gyula, Fejér Béla, Dienes József, Friedmann Adolf, Gál Izidor, Deine Károly. Butellay Endre, Horváth Lajos, Kohn Vilmos, Derszib Rudolf, Kovách Ferencz, Serner Vilmos. Az 1883— 4. tanévre: Cseszko Béla. Nagy Sándor és Szabó József. Begyült tehát összesen 23 frt, mely összeg Fejér Béla pénztárnoknak átadatik. XIX. R. Kövér Gyula kir. tanfelügyelő megköszöni a testület bizalmát,- melynek fényes tanujelét látja abban, hogy őt a nagygyűlés a testület tiszteletbeli elnökévé választotta meg. ígéri, hogy a tanítók iránt táplált jóakaró hajlamai soha sem fognak megváltozni. A kir. tanfelügyelő ezen őszinte szavai lelkes éljenzéssel fogadtattak. XX. Elnök ajánlatára Gyöngyös, rendezett tanácsú város, hatóságának a készséggel átengedett tanácsteremért köszönet szavaztatik. Több tárgy nem lévén elnök a gyűlést berekeszti. Kelt mint fent stb. Hitelesítették: Jegyzetbe: Fejér Béla, Deme Károly, Dienes József. másodjegyzö.
