Eger - hetilap, 1884

1884-09-18 / 38. szám

350 nék az ipar is. Jogunk a külön vámterületre megvan most is, arról lemondani sohasem is szabad, de élni vele csak akkor, ha a monarchia másik fele megtagadja a méltányosságot. Hangsú­lyozza a miniszterelnök, hogy a bizonytalanság árt az ipar és kereskedelem érdekeinek; azért óhajtja, hogy ezen kérdés mi­előbb, minél tisztábban megoldassák. Emlité végül a miniszterelnök, hogy az állami tisztviselők nyugdijának ügye a jövő országgyűlés egyik első teendője. Belügyminiszteri rendelet a kolera elleni óvintézkedések tárgyában. A Francziaország felől fenyegető cholera-veszély alkalmából szükséges már eleve gondoskodni arról, hogy a fertőtíenitési szer készletének beszerzése akadályokba seliol ne ütközzék, s hogy a kívánt mennyiség mindenkor biztosan kapható legyen. E czélból sürgősen felhívom a törvényhatóságot, hogy jelesül a törvényha­tóság központján, úgyszintén a törvényhatóság területén levő nagyobb helységeknek kereskedéseiben meglevő fertőtíenitési szeivk készletének mennyisége iránt magának kellő tájékozást szerezvén, a hatóság területén sziikséglendő mennyiséget megkö­zelítő számítás szerint vegye számba, s ebből fogja ki azt, vájjon ezen készlet a szükséghez képest, elégséges lesz-e, vagy sem'? a hiányzó mennyiséget pedig igyekezzék olvkép 'biztosítani, hogy a fenforgó szükség esetén az bármikor beszerezhető legyen. Figyelmeztetésül megjegyzem, hogy a leghatályosabb s leg- czélszerübben használható fertőtíenitési szerek: a kereskedésben előforduló közönséges tisztitatlan carbolsav. acidum carbolicum venale és a vasgálicz. A fertőtlenítés pedig oly helyeken, a hol a cholera még nem merült fel s a fertőtlenítés csupán tisztaság és szagtalani- tási szempontból teljesittetik. ott a vasgálicz-oldatnak haszná­lata is teljesen kielégítő; ott azonban, a hol cholera-beteg van. vagy ahol ily beteg ürülékét, s ezzel bemocskolt tárgyakat, úgy szintén oly emésztő gödröket, csatornákat stb. kell fertőtlenítem, amelyekbe cholerás ürülékek bejutottak, ott már az 5 százalé­kos carbóloldattal való fertőtlenítés lesz foganatosítandó. Megjegyezni kívánom egyúttal azt is, hogy az okszerű taka­rékosság a fertőtíenitési anyag használata körül sem tévesztendő szem elől, s csak is ott alkalmazandók a fertőtlenítő szerek, ahol azokat a helyi viszonyok és fenforgó körülmények valóban igény­lik, nehogy ezen hatályos anyagoknak szükség nélkül idő előtt való czéltalan elfecséreltetése által azokban a valódi szükség ese­tén hiány álljon elő. — Emésztő és peczegödröknél, például, igen tetemes fertőtíenitési anyag takarítható meg az által, ha azok még a cholera kiütése előtt gyakrabban tisztittatnak és ki- hordatnak, mi által oly mérvű s gyakori fertőtlenítésnek szük­sége, mint ellenkező esetben kellet^ tetemesen csökkenthető. — Értesítem továbbá a törvényhatóságot, hogy saját részemről a fertőtlenítő szerek könnyebb beszerzése és biztosítása czéljából megkerestem a földmivelés- ipar- s kereskedelmi ministeriumot, hogy közölje velem azon bel- és külföldi gyárosok jegyzékét, akik ily fertőtlenítő szerek előállításával és el árusításával foglalkoznak, valamint azt is, váljon hajlandók lennének-e azok nagyobb szál­lítmány iránt esetleg szerződéskötésre lépni. Az eredményről a törvényhatóságot pótlólag fogom értesíteni. Figyelmeztetem ez alkalommal a törvényhatóságot, hogy tekintettel a cholera veszélyére, kiváló gondot fordítson arra is, hogy a községekben a jégkészlet, melyről minden község az 1874. évi 32449. sz. a. kibocsájtott körrendelet értelmében amúgy is gondoskodni tartozik, fentartassék s hogy azzal takarékosan bán­janak, nehogy komoly szükség esetén ezen jelentékeny gyógyha- tányt nélkülözni kénytelenittessenek. Ott pedig, ahol jégnek be­szerzése, bármi okból lehetséges nem volt, s a fenti rendelet végpontjában említett módon sem szerezhető be, gondoskodni kell arról, hogy a jég a beálló tél folyamában, múlhatlanúl beszerez­tessék. — Budapesten, 1884. aug. hó 1-én. Tisza, m. k. A kereskedelmi oktatás szervezése. A vallás- és közokt. miniszter a kereskedelmi oktatás tár­gyában rendeletet bocsátott ki, egyszersmind megjelent: „A ke­reskedelmi iskolák szervezete“ ez. a. szabályzat, mely az alsó- foku s közép őku keresk. iskolák ta .tervét, rendtartását, fegyelmi szabályait stb. állapítja meg. A rendelet, mely jul. 29. 28093. sz. a. kelt, a k. tanfel- ügyelőségekhez van intézve, s ekkép szól: A kereskedelmi iskolák szervezetére nézve 1872. éri októ­ber hó 10-én kiadott rendeletem értelmében, a hazai kereske­delmi iskolák 12 év elforgása alatt vezettettek és mostani állá­sukra fejlettek ki. Ez idő alatt részint megbizottaim, részint ma­gam személyes tapasztalatai utján arra a meggyőződésre jutottam, hogy a fent is érintett szervezet alapjában a kitűzött kivánal­maknak megfelelt ugyan; mindazáltál kitűntek annak némely hiányai is, melyeknek most már kiigazítását idején levőnek ta­láltam. Ilyen hiányos intézkedésnek találtam a vasárnapi vagy esti kereskedelmi iskoláknak szervezését, mint a melyek alig ér­tek többet, mint a népiskolák kiegészítésére szolgáló ismétlő is­kolák. melyek a kereskedő gyakornokok tanítási igényeit ma már ki nem elégíthetik. A közép kereskedelmi iskolák szervezetében a tanítást nehezitőknek mutatkoztak, kiváltképen: a) Hogy az általános készültségre tartozó tantárgyak oly részei is újra ta­níttattak, melyeket a tanuló a közép polgári iskolák alsóbb osz­tályaiban már megtanult, mi többször időpazarlást idézett elő: másrészről, hogy ezen tantárgyak több helyen a mértéken túl ki­terjesztettek. mely a tanulóra inkább fárasztó, mint mivelő ha­tással volt, b) Hogy több oly általános ismeretszerzésre tartozó tárgy a rokon tárgyakkal nem összekapcsolva, hanem elkülönítve mintegy önálló külön tárgy vétetett fel. mely megint sok időt és megfeszitettebb igyekezetét vette a tanítónak igénybe, magok az összekapcsolható kereskedelmi szaktantárgyak sokszor ok nélkül külünittettek el egymástól stb. effélék. Az idecsatolt szervezetben első sorban a gyakorló kereskedő tanulók (köznyelven kereskedő inasok) számára, az iparos tanulók számára készített és kiadott szervezet mintájára, önálló szervezet készíttetett s ily iskolák ezáltal az úgynevezett ismétlő iskolák köréből kiemeltettek s illő helyökre állíttattak. A közép kereskedelmi iskolák növendékei számára készitett tervezetben az általános tanítani valók lehető és kellő mértékre vonattak össze, mint melyeknek a középiskolai és polgári iskola alsóbb 4 osztályaiban szerzett ismereteknek foly­tatásaiul kell szolgálni, más részről pedig a kereskedelmi szak- tanitásra úgy kell irányoztatniok, hogy az általános tudnivalók­kal kapcsolatosan tárgyalják a kereskedőt illető különösebb tud­nivalókat is; ugyanez történt a kereskedelmi szaktantárgyakkal is. Mindkét irányban a tanítási óraszámok is úgy állapíttattak meg, hogy a tanító illetve a tanár, a tárgyak fontosabb alapté­teleit, de csakis azokat taníthassák meg, a tanulónak pedig a közórai tanuláson kívül ideje maradjon és jusson a tanítási órá­kon hallottaknak feldolgozására, különösen a gyakorlati munkák elkészithetésére. A „szervezet“-bői az alsófoku keresked. iskolákról szóló részt ismertetjük. Ez iskolák tanterve szerint tanítani fogják bennük a magyar nyelvtant, az általános és keresked. számtant, a kereskedelmi könyvvitelt s levelezést, az áruismét, a váltó ismer­tetését s a nemzetgazdaságtant, mindenütt az elemekre szorítkoz­ván s a gyakorlati irányra helyezvén a fősulyt. Rendtartási szabályok ez. a. találjuk azokat a rendelkezé­seket, melyek a hatóságokat s tanulókat első sorban érdeklik. Ezek a következők : 1. §. A kereskedóüzletekben szolgálatban levő kereskedő tanulók számára szolgál az alsófoku kereskedelmi iskola. 2. §. Minden oly polgári község, melyben 12—15 éves kor közt álló s az elemi iskolát bevégzett 20—30 tanköteles kereskedő tanuló van, az ismétlő, vagy esetleg e czélból fennálló vasárnapi iskola helyett, alsóbbfoku kereskedelmi iskolát állít vagy hoz kapcso­latba az iparos tanulók számára feállitott tauoncziskolával. 3. §. A kereskedő tanuló, az ismétlő vagy vasárnapi iskolába járás mellőzésével az ily alsófoku kereskedelmi isk lába köteles ma­gát beíratni, s ott az iparostanulók példájára a megállapított idő­ben hetenkint legalább 7 órai tanításban pontosan résztvenni tar­tozik. 4. §. A kereskedőtanulók tanítási helyéül, az illető tulaj­donosok engedelmével, a nyilvános iskolák (elemi, polgári, reális­kolák, gymnáziumok) helyiségei és taneszközei használtatnak. 5. §. Az iskolába felvétel és beiratás ideje szeptember hónap első fele, a tanítás kezdete ugyanazon hó 15. napja. A tanítás idejé­nek tartama 10 hóra terjed. 6. §. A tanítást esti 6—8 óra közti időre lehet berendezui, azonban kívánatos, hogy ennek egy része lehetőleg nappali órákra essék. 7. §. A tanulónak a tanulási órá­kon való megjelenése egy arra rendelt jegygyei ellenőriztetik, me­lyet a tanító minden alkalommal megbélyegez a végett, hogy a tanuló az által a tanításon ott létét főnöke előtt igazolhassa, másrészről főnöke szintén köteles az ellenőrző jegyet láttamozni. 8. §. A tanításra meg nem jelenő tanuló mulasztása okát főnöké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom