Eger - hetilap, 1884
1884-09-18 / 38. szám
351 töl hozott bizonyitványnyal tartozik igazolni. A mulasztást következő okokkal lehet kimenteni: a) Ha a tanuló komoly betegségbe esik. b) Ha főnöke családjának valamely tagja oly beteg, hogy a miatt a tanulónak erkölcsi kötelessége otthon maradni, c) Ha főnöke családi 'körében haláleset fordul elő. 9. §. Az iskolai mulasztásokról egy arra rendelt mulasztási napló vezettetik. A tanuló 20 nap ki nem mentett mulasztás miatt, osztálya ismétlésére uta- sittatik, melyet ha mellőz, iskolai bizonyítványt nem kaphat. 10. §. Minden iskolai év végével az arra rendelt iskolai bizottság vezetése mellett, nyilvános vizsgálatok tartatnak. Az ily közvizsgálaton az iskolai anyakönyv közszemlére kitétetik. Ebben kimu- tattatik a tanuló neve, születési helye, kora, vallása, kereskedői foglalkozásának neme és az egyes tantárgyakban tett előmenetele, iskolai mulasztásának s az abból ki nem mentett mulasztási óráknak összege. Közszemlére kitétetnek még levelezési és könyvviteli munkálatai is. 11. §. Szünnapok tartatnak: a) Julius és augusztus hónapok alatt, b) Évközben az illető iskolai bizottság által a körülményekhez képest meghatározandó napokon; de ezeket a lehető kevés számra kell szorítani. 12. §. A három évi egész tanfolyam bevégeztével minden kereskedő tanuló az utolsó vizsgálat eredményének előtüntetésével. iskolai bizonyítványt nyer, melyben az anyakönyv reávonatkozó teljes kivonata befoglaltatik. Az iskolák vezetésére s igazgatására vonatkozólag még a következők vannak : A szaktárgyak tanítására szaktanárok alkalmazandók. a többiek tanításával tanitóképezdét végzett tanítót is lehet megbízni. A tanítói vagy tanári testület felett igazgatótanár áll. Ez iskolák felett a közvetlen felügyeletet az azt fentartó község gyakorolja e végre választott iskolai bizottsága által, mely leginkább müveit kereskedőkből álljon. Ez a testület felügyel a tanításra, igazgatót, tanítókat, ill. tanárokat ajánl megválasztás végett az intézetet fentartó községnek, a tanitószemélyzet tiszteletdijának megállapítására vonatkozólag a község elé javaslatot terjeszt, az iskola költségvetését egybeállitja stb. A főfelügyeletet a vallás- és közokt. miniszter gyakorolja a tanfelügyelők, vagy a szükséghez képest e czélból kinevezett egy vagy több miniszteri biztos által. Szabályrendelet: Egerváros tisztikara, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete létszámáról, hatásköréről, munka-felosztásáról és a fizetések menynyiségéről. I. P o 1 g á r m e s t e r. A polgármester jogait s kötelességeit az 1871-ik évi XVIII- t.-cz. 24, 57, 58, 61, 85, 87. 90, 112, 117. továbbá az 1876-ik évi Y-ik t.-cz. 18, 19, 20. 21. 22. 23, 24, 25, 26, §-ai szabályozzák ; ennek folytán : a polgármester képviseli a várost minden peres és perenki- vüli ügyekben, a város nevében a levelezéseket, jelentéseket, előterjesztéseket. okmányokat aláírja, s intézi átalában azon ügyeket, melyeket az eddigi szokás és szabályrendeletek hozzá utasítanak, mennyiben a törvény s újabb szabályrendeletek másképen nem intézkednek; elnöke a képviselő-testületnek, s mint ilyen, vezeti a tanács- kozmányokat mindazon jogokkal, melyekkel a törvény e tekintetben felruházza. A mennyiben azonban a polgármester, mint a képviselő-tes- tíílef elnöke, a közgyűlésen, közvetlen személyileg érdekelve van, az elnökséget helyettesének által a dpi tartozik. Őrködik, hogy a törvény rendeletéi a képviselő-testület ta- nácskozmányaiban s határozathozatalában fentarttassanak; mindazon jogok és kötelezettségek, melyek a képviselő-testületet s annak egyes tagjait a törvény értelmében illetik, megóvassanak; őrködik első sorban, hogy a képviselő-testület jogköréhez az önkormányzat alapján tartozó ügyek törvény szerint intéztesse- nek: ennek folytán felügyel a községi háztartás törvényszerinti vitelére, községi költségvetési előirányzat kellő időben elkészítésére, a képviselő-testület elébe leendő terjesztésére, s a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetésnek a törvényhatósághoz felterjesztésére, a községi jövedelmek s adóknak a költségvetés szerinti beszedésére, a költségvetés megtartására; utalványozza a költségvetésben felvett rendes és állandó tiszti-, segéd- és szolgaszemélyzeti fizetéseket, úgy a rendkívüli kiadásokra felvett tételből 10 frt (tíz forint) erejéig saját felelősségére utalványozhat; s előre nem látott körülmények következtében a rendkívüli kiadások fedezéséről a törvény értelmében intézkedik, valamint felügyel a számadással tartozó tisztviselők számadási kötelezettségük pontos teljesítésére ^ őrködik, hogy a törvény, szabályrendelet s képviselő-testületi határozatok, az illető tisztviselők által megtarttassanak s végre- haj Hassanak. A képviselő-testület által hozott határozatokat végrehajtja, illetőleg végrehajtatja, egyszersmind a végrehajtás miként teljesítéséről a képviselőtestületnek évnegyedenkint jelentést tesz. Mint a városi elöljáróság feje, az állami közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért felelős, az egyes tisztviselők megszabott munkakörére felügyelve őrködik, hogy azok feladatu- ‘kat pontosan teljesítsék, s mindezekért annyiban felelős, a menynyiben az 1876. évi Y-ik t.-cz. 19-ik §-a értelmében, a vétkes vagy hanyag tisztviselő irányában a törvény által reá ruházott jogot gyakorolni mulasztaná. Elnöke a közigazgatási tanácsnak, s mint ilyen, az egyes közigazgatási tárgyakra nézve az előadót kijelöli, s az egyes tárgyakat a megállapított munkakör szerint kiosztja, a tanács végzéseit aláírja s intézkedik végrehajtásukról; — a mely ügyekben azonban az eddigi szokás és gyakorlat szerint az összes elöljáróságból álló tanács intézkedett, ezen ügyek elintézésére tovább is az összes elöljáróságot hívja össze. A pénztárak- s alapítványokat, vagy bármi czimen pénzt kezelő hivatalokat, saját belátása szerint időközönkint, vagy a tanács kívánatéra annyiszor amennyiszer szükséges, megvizsgálja. — Ezeken kivixl az összes leltári tárgyak feletti felügyeletet felelősség mellett gyakorolja. Elnöke az árvaszéknek, s mint ilyen, felügyel az árva- s gyámhatósági jognak az állandó árvaszék által pontos kezelésére; felügyel a segéd- és kezelő-személyzetre, a hanyag- vagy vétkest felfüggesztheti, vizsgálatot rendel s a vizsgálat eredményéhez képest a törvény értelmében jár el. Yégre a szolga és rendőri személyzetet — ez utóbbit a főkapitány meghallgatásával — felfogadja s elbocsátja. II. Jegy z ő k. A jegyzői tisztet két tag teljesiti, a fő- és aljegyző. A jegyzők a képviselőtestület jegyzőkönyveit fogalmazzák, s a szakosztályok vagy küldöttségekben a jegyzői tisztet teljesitik. Tagjai ezen felül a közigazgatási tanácsnak, s mint ilyenek a polgármester által hozzájuk utasított tárgyak rendes előadói. Az aljegyző teendőihez — ki egyszersmind levéltárnok — a halálesetek felvétele és a hagyatékok leltározása is soroztatik. A jegyzőktől a törvényben előirt minősítés megkivántatik. III. Levéltár no k. Levéltárnok, ki egyszersmind aljegyző, a levéltárban létező mindennemű iratok és tárgyak őre és felelős kezelője; gondoskodik a levéltár rendben tartásáról, s az ügyiratok czélszerű osztályozásáról; eredeti köziratokat vagy ügydarabokat magán feleknek — ezek kérvénye folytán — az ügyirat természetéhez képest, a tanács vágj- árvaszék engedélye következtében szolgáltathat ki; — a tisztviselőknek azonban ideiglenes használatra térítvény mellett kiadni köteles; magánosak megkeresésére a kívánt iratokat felmutatja, s ha kívántatik, hiteles másolatban az illetőnek kiadja; ezen kívül teljesíti mindazon teendőket, melyek a jegyzői utasításban részére előirattak. IY. Közigazgatási tanács. A közigazgatási tanács elnöke a polgármester, tagjai: a főjegyző, főkapitány, két tanácsnok, főügyész, főorvos, mérnök és az aljegyző. A közigazgatási tanács köréhez tartoznak mindazon ügyek, melyek különben a képviselő-testület illetékességét nem érintik s a törvény, az eddigi gyakorlat, és szabályrendeleteknél fogva, a tanács által intézteitek; e szerint a tanács utalványoz a költség- vetés korlátái között; a pénztárak, alapítványok s bármi czimen pénzt kezelő hivatalok megvizsgálatát bármikor elrendelheti. A tagok előadják mindazon tárgyakat, melyeket az elnök előadás végett hozzájuk utasít. A tanács üléseinek napját és óráját maga határozza meg; érvényes határozathozatalra az elnökkel együtt három tag jelenléte szükséges. A kapitányi hivataltól a tanácshoz felebbezett ügyekbeni határozathozatalnál a főkapitány szavazattal nem bir; mig ellenben ily ügyek tárgyalásához a főügyész mindig meghívandó. *
