Eger - hetilap, 1884

1884-08-07 / 32. szám

302

bia felé, hanem a budapest-pécsi vasút vonalai is ez uj személy- pályaudvarból indulnak ki, valamint a déli vasúttal kötött egyezség folytán e vasútra, tehát Székesfehérvárra, Kanizsára, Trieszt és Fiúméba lehet majd innen, vagyis a főváros pesti oldaláról utazni. Ennek fejében azonban a déli vasút budai indőházából lehet a m. kir. államvasutak kelenföld-ujszőny-brucki vonalára, tehát Bécsbe is utazni: különös fontossággal bir az a körülmény, hogy a m. kir. államvasutak összes vonalainak onnan történendő kiindulása folytán az utazás a Budapest mögötti összes vidékről, ideértve a keleti szomszéd államokat is, Bécsbe és viszont közvetlenül, tehát a nélkül történhetik, hogy az utas Budapesten kénytelen volna egyik pályaudvarról a másikba áthajtani.

— A fillokszera-vész Budán. A budai vinczellérképezde igazgatója : Molnár István, a kormány által a budai szőlőhegyeken a fillokszera-vész átvizsgálására küldetvén ki, azt a szomorú tényt tapasztalta, hogy a budai határ már egészen el van árasztva a veszélyes rovarral, sőt nagy megdöbbenésére a még eddig vészmentesnek hitt Gellérthegyen is talált inficziált területet. Az általa konstatált fillokszera-lepett területek a következők: a Sashegy mellett a Polgárhegyen egy nagyobb infekczió, a Vigadombon két nagyobb, a kőérberki dűlőben szintén nagyobb, a Gazdag-réten egy kisebb, a Gellérthegyen nagyobb és egy kisebb, a Kurucz- völgyben két nagyobb és a Miska-árkon több nagyobb infekció. A fővái'osi hatóság, minthogy eleiutén csak a vigadombi részről volt tudomása, azt szénkéneggel teljesen ki akarta irtatni ; most azonban tekintettel a nagymérvű infekczióra, elhatározta, hogy egyelőre a zöld gyérítést, ősszel pedig a rendes gyérítést fogja foganatosítani, mire nézve már a kormány is intézkedett.

— Jäger tanár, a legyek és a kolera. A Lothr. Ztg.-ban dr. Jäger az ismert stuttgarti „gyapjas“ tanár a következő nyilatkozatot teszi közzé: „Hogy a koleránál egyetlen élősdi idézi elő a veszedelmet, ezt én már 1865-ben megjelent „A láthatatlan világ és csodái“ czimü müvemben elmondtam. A kolera-bacillusra, mint élősdire, általában a parasitákra vonatkozó törvények érvényesek. A kolera-bacillust épugy mint a házi legyet az emberi izzadság bűze vonzza magához. Ez elméletből ilyen következtetéseket von a tudós tanár: 1. Azok, a kiket a házi legyek nagyon bántanak, a kolera ellen nincsenek biztosítva és olyan helyen, hol a házi legyek jól érzik magukat, a koleraveszély is közelebb áll. 2. Az az ember, a ki kerüli a házi legyeket, koleramentes, elveszti azonban e koleramentességet, ha aggódni kezd. 3. Ezerszeres tapasztalataim tanúsága szerint oly emberek, kik az én gyapjuöltö- zékeimet viselték, sokkal kevésbbé vannak kitéve másoknál a legyek tolakodásának és az ijedelemnek. A. „gyapjuviselet“ hatásairól a kolerával szemben nincsenek külön tapasztalataim, de a legyeknek a gyapjú iránt tanúsított magaviseletéből teljes biztossággal merem következtetni, hogy a gyapjuöltöny koleramentességet nyújt.. Havi szaklapomnak egy előfizetője 1882. ápr. havában ezeket irta nekem: A kolera utolsó megjelenése alkalmával Diliét roubaixi gyapjugyárában a kolerában megbetegedett munkásokat úgy mentették meg, hogy nyers, mosatlan gyapjúba takarták őket.“

— Értesítések a konzulátusok utján. A közös külügyminisztérium a következő körrendeletét intézte valamennyi külföldön levő konzuli hivatalhoz. Helyben, 1876. junius 22-én kelt körrendelettel oly utasítás intéztetett a cs. k. konzuli hivatalokhoz, mely a kereskedelmi tudakozódásokra adandó válaszoknál követendő magatartására nézve megfelelő Útmutatásul szolgál. E rendeletben kereskedelmünk érdekében kívánatosnak jeleztetett, hogy ha a konzuli hivatal valamely czég hitelképességére nézve hivatott oldalról, mint kereskedelmi kamaráktól, kereskedelmi testületektől és hasonlóktól megbízható értesítéseket nyerhet, azokat a tudakozó üzletemberrel közölje. A külügyminisztérium ezt a pontot a cs. kir. konzuli hivatalnak újból figyelmébe ajánlja és a királyi magyar kereskedelmi minisztériummal egyetértőleg indíttatva érzi magát, ahhoz a következő megjegyzéseket fűzni: Az idézett rendelet, mely a tudakozó forrásokat csak demonstrative sorolja fel, a cs. k. konzuli hivatalokat az ily értesítéseknél használni szokott referádák megválasztásában nem korlátozza s jövőben sem fogja korlátozni. Az egyedüli feltétel az ily referádák közlésénél az, hogy az értesítő források illetékesek és teljesen megbízhatók legyenek. Ennélfogva a cs. k. konzuli hivatalok nem gátoltatnak abban, hogy hitelviszonyokra vonatkozólag ne csupán kereskedelmi testületeknél, melyektől nem mindig nyerhetnek ilynemű adatokat, hanem egyeseknél is tudakozódjanak, a kik kétségbevonhatatlan szolidság és megbízhatóság hírében állanak. E tekintetben ajánlatos, ha lehet, két egyénnél tudakozni, de természetesen csak olyanoknál, a kik a kérdéses czéggel nem versenyeznek. Ha

a cs. k. konzuli hivatal abban a helyzetben van, hogy kereskedelmi értesítések nyújtása által, melyeknél természetesen a kellő tartózkodás mellett a legnagyobb lelkiismeretességre is ügyelni kell, a tudakozó osztrák-magyar üzletembernek segítségére lehetnek, arra kell ügyelni, hogy az értesítés, bizonyos könnyen érthető gyakorlati formában történjék a mint a kereskedelmi forgalomban szokásos. Ezért tanácsos lesz az erre vonatkozó levelezésnél a következő kérdőpontokat lehetőleg szem előtt tartani: 1. Körülbelül mióta áll fenn a kérdéses czég s milyen szakmával foglalkozik ? 2. Be van-e a czégjegyzékbe, ha van ilyen, jegyezve vagy nem? 3. Mit tudnak az illető üzletember szolidsága és jellemére nézve ? 4. Volt-e már egyszer vagy többször csődben vagy fizetésképtelen s nem szokott-e árúk átvételénél vagy fizetéseknél akadékoskodni? 5. Mit tudnak a czég vagyoni állásáról általában ? (számszerű becslés nem szükséges). A mindenkori konstel- láczióktól és helyi viszonyoktól fog függni, hogy az adott esetben ezeken a körülményeken kívül nem kell-e más jelenségeket is figyelembe venni, mire nézve csak az jegyzendő még meg, hogy kereskedelmi köreink minden hasznos felvilágosítást köszönettel fogadnak. Végül nem mulaszthatja el a minisztérium újólag hangsúlyozni, hogy mily elengedhetetlenül szükséges az, hogy minden kereskedői tudakozásra oly gyorsan megadassák a válasz, a mint csak lehet.“

— Phylloxera Gyöngyösön. A Saárhegy tödében fekvő plágai szőlőkben hivatalosan konstat áltat ott a philoxera vastatrix jelenléte. — Czauner Richárd ur fedezte fel a rettenetes csapást és az inficziált tőkét átadta a kapitányságnak, honnét az esetről rögtön a minisztérium is értesittetett.

— Szállítási kedvezmények az 1885. országos kiállítás alkalmából. A kiállításra küldendő árúk feladása alkalmával az ide- szállitásért az egész viteldij megfizetését követelik; de a kiállításon el nem adott árúkat díjmentesen szállítják vissza a feladási állomásra a következő vasutak. Németországban: a porosz államvasutak, az észak Brabant-német vasút, a Werra vasút, a hesseni Ludwig-vasut, a Maina-Neckár-vasut, a németalföldi rajnai vasút; Hollandiában a hollandi vasuttársulat; Oroszországban: a mosz- kau-bresti vasút, az orel-witebski vasút, s a dünaburg-witebski vasút ; Francziaországban. a „Compagnie du Chemin de fér du Nord“. — A kiállításon el nem adott tárgyak számára vámmentes visszaszállítást engedélyeztek eddig az angol, német, holland, belga és olasz kormányok.

— A magyaróvári gazdasági tanintézetben julius 26-án temették el a német tanfolyamot. Az intézet nehány külföldi és néhány erdélyi szász növendéke meg is tartotta a halotti tort, nagy bacchanáliát csapva. — Jövőre az oktatási nyelv kizárólag csak magyar.

— Czimerhasználat. A m. kir. miniszterelnök, az 1883: XVIII. t.-cz. értelmében, a m. kir. minisztertanács határozata alapján az „Országos iparegyesület“-nek Budapesten díjmentesen megengedte, hogy az általa kiállítandó tagsági okmányokou a magyar korona országai egyesitett czimerét, az egyesületi pecséten pedig Magyarország czimerét külön, használhassa.

— Váltók és egyéb okiratok után járó bélyegilletékre nézve, ha azok külföldön állíttatnak ki s Magyarországból Ausztriába vagy megfordítva hozatnak be, a magyar s az osztrák pénzügyminiszterek egyetértőleg következőleg intézkedtek: Az illetéki szabályok határozatai oly váltókra s általában mindazon egyéb okiratokra nézve is irányadóknak tekintendők, melyek külföldön állíttatván ki, a monarchia egyik államterületén keresztül, a másikba behozatnak. E szerint az illetéki díjjegyzék rendelései akként értelmezendők, hogy az ott említett külföldi váltók után a meghatározott illeték csak akkor jár teljes összegben, ha a váltó után a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén bélyegilleték nem rovatott le.

— Kereskedelmi attachék. Párisból jelentik, hogy a franczia kormány a franczia nagykövetségekhez kereskedelmi attachékat sz ándékozik kinevezni. Az attachék föladata főkép az volna, hogy az illető országok közgazdasági és kereskedelmi viszonyairól jelentéseket küldjenek. Minthogy azonban az újítás nagy költségekkel fog járni, egyelőre csak azokba az államokba szándékoznak ilyen attachékat kinevezni, melyekkel Francziaországnak legnagyobb kereskedelmi összeköttetései vannak.

— Az „Ország-Világ“ 31-ik száma megmutatja azt, hogy a jó irók csoportosítása, a közönség Ízlésének kielégítése mellett jó lapot lehet adni. Ebben a számban Bartay Ede életrajzát Nagy István, a Faust jeles fordítója irta. Ezt követi Prém Józsefnek „Zajos napokban“ czimü szép verse. A „Falun,“ gyönyörű vers illustratióval, szerzője S. Szabó József az irodalmi világba elő-