Eger - hetilap, 1884

1884-08-07 / 32. szám

— 303

szőr lép be; Szakáll István verse, a „Három rózsa“, egy családi költemény. P. Szatmáry Károly jeles regényírónk közli „A havasok királynéja“ czimii regényét. Balázs Sándor kitűnő beszély- irónk, régen nem irt olyan szépet mint „A fehérrózsás leány.“ Majtényi Flóra „Az ábránd utjai“ elbeszélése végéhez közeledik.

— Csanádmegye közönségének ama határozata ellen, mely- lyel a főispánt feljogositotta, hogy a szolgabiró segédeket a köz- szolgálat érdekében az alispán indokolt előterjesztésére egyik járásból a másikba áthelyezhesse, több bizottsági tag felfolyamodott.

A felebbezok ezen határozatnak, mint a megye autonómiájának sarkalatos jogába ütközőnek megsemmisítését kérik. A belügyminiszter azonban a határozatot a felfolyamodás elutasítása mellett helyben hagyta.

— Megjelent a legújabb rendszer szerint szerkesztett „Fran- czia nyelvtan“, mely szerint mindenki 50 leczkében tanító segélye nélkül gyökeresen elsajátíthatja a franczia nyelvet. Irta: Mártonffy Frigyes. Ára : fűzve a kulcscsal együtt, mely a tanítót teljesen pótolja, 1 frt 50 kr. Bekötve, finom angol vászonban 2 frt.

— Az erdélyi evangélikus fö-tanács ellen panaszt emeltek a kultuszminiszternél azon botrányos eljárásáért, hogy a kiskapusi ev. magyar papi állomás betöltése alkalmával három teológiát végzett és felszentelt pályázót kizárt a jelölésből, csak azért, mert magyarországiak voltak, és csak két tanítót vett fel, azok közül egyik sem végzett többet öt vagy hat gymnáziális osztálynál.

Az ipartestületek alakítása. Ráth Károly ur a „Kiállítási Lapokéban nyílt levelet intéz az ipartestületek elnökeihez az uj ipartestületek alakítása tárgyában és e föladat formai részére nézve a következőket mondja: „Az ipartestületek alakítására meg- kivántató többséget a következő módon gondolom leginkább biz- tosithatni. Először: Értekezzenek mielébb az ipartársulatok bizalmi férfiai oly iparos-gyűlés egybehivása tárgyában, melynek czélja az illető városbeli qualificatióhoz kötött mesterséggel foglalkozókat az ipartestületek szervezete és hatásköre iránt alaposan felvilágosítani és egy központi szervező bizottságot választani. Ezen központi választmány álljon a bevonandó kézmüiparágak bizalmi férfiaiból, oly módon, hogy minden qualificatióhoz kötött mesterség legalább egy taggal legyen képviselve, mig minden további 20 -25 szakmabeli önálló iparos után egy-egy további tagot lehetne beválasztani, illetőleg az ipartársulat által kiküldetni. Kívánatos, hogy a nagygyűlés a legközelebbi 4 — 6 héten belül tart- tassék meg, a végből, hogy a szervező bizottság a törvény életbeléptetéséig már kellő eredménynyel eljárhasson kiküldetésében. Másodszor: A vegyes szervező bizottság mindenekelőtt törzskönyvet készít, melybe iparágakként külön-külön lapon bejegyeztetnek és sorszámmal láttatnak el a városbeli qualificált iparosok, a mely névjegyzéknek pontos összeállítása — a későbbi hatósági összeírásig is — a bizalmi férfiak utján nehézséggel nem járhat. A közp. bizottsági tagok csakhamar érintkezésbe lépnek szaktársaikkal és felvilágosítván őket az ipartestületi önkormányzati jogok hordereje iránt, aláíratnak egy nyilatkozatot, mely legczélszerüb- ben bárcza (tehát nem aláírási iv) alakjában szólhat. Az ekként aláirt bárczák gyüjttetnek és a törzskönyv utján evidentiában tart- tatnak mindaddig, mig a törvény által előirt két-harmad többség feltétlenül biztosítottnak nem mutatkozik. Bármiképen íog az iparhatósági eljárás a 122. §. végrehajtása tekintetében megállapit- tatni, az itt ajánlott módozatok mellett nem lesz nehéz a törvényes formák bármelyikének is a czél biztosítása érdekében megfelelni. Különösen figyelmébe ajánlom a bizalmi férfiaknak szaktársaikat az iránt megnyugtatni, hogy a 125. §. szerint a jelenleg fennálló ipartársulatoknak külön czélokra rendelt vagyona a testület által az illető iparágat űzők czéljaira külön kezelendő, és hogy e kezelésbe az alakítandó szakosztályok utján a szakmabeliek ép úgy befolyhatnak, mint a hogy mi sem állja útját annak, miszerint általában az egyes iparszakmák vagy csoportok specziális érdekei szakosztályilag az eddiginél jóval hatályosabb módon megóvassanak. Midőn a törvényhozó jónak látta az új iparszervezeti reformnál az általános szavazatjog — u. n. „suffrage universel“ •— egy nemére támaszkodni, evvel nem csak jogot adott a capacitatio minden törvényes eszközeinek felhasználására, hanem egyszersmind kötelességévé tette a hangadó szerepre hivatott szakköröknek, hogy teljes erkölcsi befolyásuknak latbaveté- sével arra törekedjenek, miszerint a törvény ne képezzen ismét üres keretet, papíron maradó intézményekkel.“

— A használhatlanná vált uj ötven-forintosok kicserélése és beváltása tárgyában a pénzügyminiszter körrendeletét bocsátott ki, melyben felsorolja azokat a módosításokat, melyekkel a használhatatlanná vált 50 frtos állami jegyek kicserélése és a sérültek beváltása iránt 1882. február 18-án kibocsátott körrendelet határozatai az 1884. évi január 1-én kelt 50 frtos államjegyek kicserélésére és beváltására nézve szintén irányadók. A módosítások a következők: a 2. §-hoz: összeragasztott, II. kibocsátású, 1884. január 1-én keltezett 50 frtos államjegyek a kir. pénztárak által fizetés gyanánt vagy kicserélésképen csak az esetben fogadhatók el teljes névértékben, ha azok finom selyempapirral vagy egyéb átlátszó anyaggal olyképen ragasztattak össze, hogy a jegyek teljes hiánytalansága és valódisága egész biztossággal megállapítható. A más módon összeragasztott II. kibocsátású 50 forintos államjegyek sérülteknek tekintendők s az 1882. évi 4395. sz. a. kiadott utasítás 9. §-a értelmében a megtérítési összeg kiszabása végett a m. kir. pénzügyminisztérium utján a cs. és kir. közöspénzügyminiszteriumhoz küldendők. — A 4. §-hoz: Oly II. kibocsátású 50 frtos államjegyek, melyek állapotából kitűnik, hogy azok szándékosan lettek megváltoztatva, az 1882. évi szeptember 26-án 1868. sz. a. kiadott rendelet 1 pontja értelmében állami pénztárak és hivatalok által fizetés gyanánt nem fogadhatók el, hanem ezek által a valódiság megállapítása, illetőleg azoknak az előállítási költségek megtérítése mellett való kicserélése végett a m. kir. közp. állampénztár utján a cs. és kir. közös pénztárba küldendők. — A 6. §-hoz : A sérült uj kibocsátású 50 frtos államjegyekért járó ipegtérités megállapítása végett azok alakja 200 egyenlő négyszögrészre oszttatik. A 7. §-hoz: Minden négyszögrész után, melynek térfogata a hálózat alá tett 1884. január 1-én kelt 50 frtos államjegy által legalább fele részben nem fedeztetik, az államjegy teljes névértékéből 25% levonandó. Oly hiányzó részekért, melyek két vagy több négyszögrész érintkezési pontján vaunak, nem az egyes négyszögrészre eső összeg, hanem azon összeg vonandó le, mely a hiányzó részeknek együttvéve felel meg.

— Az arzént tartalmazó czikkek forgalmának korlátozása. A

földmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter a múlt év őszén véleményadásra szólította fel a budapesti kereskedelmi és iparkamarát arra nézve, hogy az arzént nagyobb mennyiségben tartalmazó festékekkel festett czikkek behozatala, elárusitása és használata mennyiben volna a kereskedelem és ipar hátránya nélkül megtiltható. A kamara fölterjesztésében, a tilalom érvényesítésének módozataitól eltekintve, oda nyilatkozott, hogy az egészségügyi szempontból indokolt tilalom ellen elvi észrevétele nincsen. Időközben a pénzügyminiszter a behozatali tilalom mikénti foganatosítása tárgyában szintén nyilatkozott s kifogásolja a tervezett rendeletnek azt a pontját, mely szerint a fél a vámhivatal előtt igazolni tartozzék, hogy a gyanús tárgy arzént nem tartalmaz s esetleg a tárgy az ő költségén vegyi vizsgálat alá veendő. A pénz- ügyminister ezt a pontot eg37felől a vámhivatali kezelés megnehezítése és a vegyi vizsgálat költséges volta tekintetéből keresz- tiilvihetetlennek, másfelől a forgalom és közgazdaság érdekeivel össze nem egyeztethetőnek tartja. A kereskedelmi miniszter ennek folytán újból véleményadásra szólította fel a kamarát.

— Az orvvadászok ellen egy üdvös rendeletet bocsájtott ki a kormány: hogy a vadnak jogszerzését bizonyító igazolványok nélkül való eladási esetekben a tiltott módon forgalomba hozott vad mindenkor az illető helység szegényei javára elkobzandó s a közigazg. hatóságok puhatolják ki — valahányszor a vad szállítása és eladása a jogos szerzést bizonyító igazolvány nélkül történik — azt, hogy vájjon a vad nem orozva lövetett-e, mely esetben a vadászterület tulajdonosa vagy bérlője, avégből, hogy az a kihágást följelenthesse, azonnal értesítendő. Ha pedig a vad törvény által tilalmazott időben lövetett volna, az ilyetén kihágások az azok megfenyitésében hivatalból eljárni köteles hatóságoknál mindenkor haladék nékül följ Mentendők. A törvény 38-ik §-ának többször említett ezen intézkedése a belügyminiszter által eddigelé már több megye területére rendeltetett el, az illető közigazg. bizottságok kérelmére.

— Az aratásról. Hivatalos jelentések szerint az egész országban az aratás kevés kivétellel be van fejezve. A több helyen eszközölt próbacséplések eredményei megerősítik a múlt heti hivatalos jelentésben jelzett várakozást. Az aratás közben bekövetkezett hirtelen forróság s az ezt felváltó esőzés az árpa és zab minőségére nézve helyenkint rósz befolyással volt. Az egész országban és különösen az erdélyi részekben az utóbbi napokban helyenkint jégesővel kevert záporok voltak, melyek egyrészt az aratási munkálatokat zavarták meg, másrészt nagyobb károkat is okoztak, igy például különösen Nyitra, Csik, Hunyad és Szeben megyékben, — A kapásnövényeket a múlt hetekben uralkodott forróság megrontotta ugyan, de az utóbbi esőzések után ismét szép fejlődésnek indultak. — A szőlők állása változatlan.