Eger - hetilap, 1884
1884-08-07 / 32. szám
XXIII. év-folyam. 32. szám. I 884. augusztus 7-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 irt — kr. Félévre . . 2 50 .. Negyed évre. 1. „ 30 Egy hónapra — 45 „ Egyes szám —• 12 EGER. Hirdetésekért mindeu 3 kasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorkelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi fi Az a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. BÜK-SEBE ROM. KATHOL. ALAPÍTVÁNY hat borsod-megyei róm. kath földmives új házaspár segélyezésére. A boldog emlékű özvegy Bük Zsigmondné, született Sebe Terézia úrnő — végi endeletének 15-ik pontja szerint „figyelmét kiterjesztvén a földmives osztályra is,“ alapítványa jövedelméből éven kint hat száz (600) frtot hagyományozott azon czélra: „hogy éhből egyenként 'száz-száz futtái borsod- megyei róm. kath. hat-hat oly földmives házaspár segélyez- tessék, kik a segélyezés iránti kérelmök benyújtásakor egy évnél még nem régebben keltek törvényes házasságra, — és kikről a helybeli lelkész valamint a községi elöljáróság jó lelki ismerettel bizonyíthatják, hogy erkölcsi és vallásos• tekintetben példányszerü életet folytattak és folytatnak.“ Az egri főkáptalan kezelése és adományozása alá tartozó ezen segélyezés folyó 1884. évtől kezdve életbe lépteti étik, és folyó évre a bold. eml. alapitónő névszentje, szent Terézia napján (október 15-én) az illetőknek ünnepélyesen fog átadatni. A kik tehát e segélyért folyamodni kívánnak, — illető plébánosaik által aláirt folyamodásaik mellett — igazolják 1) a házasultak any a könyvi kivonatával: hogy római katholikusok. borsodmegyei születésűek, — és hogy az 1883. év szeptember 1-jétől 1884. szept. 1-ső napjáig terjedő időközben léptek házasságra; 2) a plébános és községi elöljáróság által aláirt bizonyítva ny nyál: hogy erkölcsi s vallási tekintetben példás életű földmi vés ek. így fölszerelt kérvényeiket a folyamodók f. 1884. évi szeptember 15-ik napjáig küldjék Egerbe a Bük-Sebe r. kath. árva- alapitvány fökáptalaní gondnokához Tárkányi Béla József, apát-kanonokhoz. (Semperger ((fiús) (Mihály gyilkos elleni halálos ítélet kihirdetése s végrehajtása (Egerben. I. A halálos Ítélet kihirdetése: 1884. évi aug. 5-én. Az egri kir. törvényszéknél f. évi augusztus 5-én délelőtt 7 órakor tartott tanácsülésben liirdetteteti ki, a gyilkossággal vádolt Semperger (Tins) Mihály ellen mindhárom bíróság által egy- beliangzólag hozott s ő császári és Apostoli kir. Felsége f. évi jul. hó 21-én lseidben kelt legfelsőbb határozatával helyben hagyott Ítélet. Mint a tisztelt olvasó közönség vissza emlékezni méltózta- tik, a múlt év nyarán egy mindnyájunk által tisztelt egyén Neszvadba Sándor kerecsendi jegyző s volt 1848/49-iki honvédtiszt nemtelen boszűnak lett áldozata. Ugyanis Semperger Mihály rovott előéletű kerecsendi illetőségű földmives a munkácsi fegyházból 1881. évben megszabadúlván, a községházához ment, hol az azon udvarban lakó Neszvadba Sándor kerecsendi községi jegyzőt azzal kereste fel, hogy számára cselédkönyv kiállítása végett bizonyítványt adjon. — Mi alatt a segédjegyző a bizonyítványt irta, Neszvadba Sándor a község háza előtt elhaladó lelkészhez ment és azzal beszélgetett; Semperger Mihály pedig azon ürügy alatt, hogy mig a bizonyítvány megiratik. pipájára gyűjt, utána a folyosóra ment. s midőn, Neszvadba kis idő múlva a lelkésszeli beszélgetés után visszatért, neki egy Írást adott át a folyosón a végből, hogy olvassa azt el, s mig Neszvadba Sándor az írást olvasta: Semperger öltönye zsebéből egy kést vett ki s azzal Neszvadba Sándort úgy hasba szúrta, hogy ez ennek következtében másnap reggeli 4 órakor meghalt. — Semperger Mihály már 1876-ik évben emberölés miatt 5 évi börtönre lett Ítélve, s ezen büntetését 1881-ik évi marczius 12-én töltötte ki a munkácsi országos fegy- liázban ; innét aztán elvitetett Beregszászra a fogházba, hol a munkácsi fegyintézetben történt lázadásbani részvételért 3 hónapot töltött ki; ezen büntetését is kiállva, 1881. június 12-én Kere- csendre hazamenvén, követte el a fent körülirt bűntényt, melyért mindhárom fokú bíróság által kötél általi halálra Ítéltetett. Kir. törvényszékünk tanácsa ezen Ítélet és a fent érintett legmagasabb határozat kihirdetésére a következő bírósági tagokból volt alakítva: Dr. Vavrik Béla kir. tszéki elnök, Kászonyi Antal és Zsendovics Endre kir. tszéki bírák, Bóday Aurél kir. tszéki aljegyző. A kir. ügyészség részéről jelen volt Posztóczky Kálmán kir. alügyész ; továbbá dr. Pásztor Bertalan védő ügyvéd; mint orvosi szakértő pedig dr. Schönberger Soma kir. tszéki orvos. Elnök az ülést megnyitván, vádlott Semperger Ibis Mihály elővezettetése után az ülés czélját megmagyarázva, elrendelte a jelen bűnperben hozott ítéletek és az ezeket helybenhagyó legfelsőbb elhatározás felolvasását. Ez megtörténvén, s azoknak tartalma vádlottnak a kir. törvényszéki elnök által a lehető kímélettel megmagyaráztatván: Semperger Mihály azt tudomásúl vette. Ennek megtörténte után a törvényszéki elnök úr a törvényszék határozatakép kihirdette, miszerint a hozott halálos Ítélet végrehajtása folyó 1884. évi augusztus hó 6-án reggeli 7 órakor fog Semperger IIus Mihályon a törvényszéki börtön udvarán végrehajtatni; a kir. törvényszék képviseletében Kászonyi Antal kir. tszéki bíró és Bóday Aurél kir. tszéki aljegyző küldetnek ki, a kir. ügyészséget Posztóczky Kálmán képviselendő, s dr. Schönberger Soma kir. tszéki orvos és még egy más orvostudor mint szakértők alkalmaztatnak. Ezek után a kir. törvényszék elnöke a következő, valóban szép és a jelenlévő közönséget szive mélyéig megható beszédet intézte vádlotthoz : „Mielőtt önt börtönébe, honnan utolsó útja a vesztőhelyre vezet — visszabocsátanám, még nehán}' szót kívánok önhöz intézni. „Ezen kir. tvszék tizenharmadfél éves fennállása óta ma van először abban a kényszerű helyzetben, hogy egy bűnösnek, a fejére hozott most már megmásíthatatlan halálos Ítéletét kihirdesse. De mig egyrészt e szomorú eset méltán fájdalmat ébreszt bennünk, másrészt ama tizenharmadfél év örvendetes tanúságot tesz arról, hogy megyénk lakosságánál csak igen ritkán nyilvánúl egyes elkorcsosult szivekben az elvetemedettség azon foka, a mely a legsúlyosabb büntettek elkövetéséhez kívántatik. „S valóban az emberi igazságszolgáltatás legszomorubb kötelességét teljesiti akkor, mikor a bűnös fejére halálos Ítéletet mérni kénytelen. „De midőn ezt teszi, csak egy nagy czél megvalósítására törekszik : a polgári társadalom biztonságának, nyugalmának, és békéjének megszilárdítására, mik nélkül földi jólét nem képzelhető. „Az a hatalom, a mely a törvény parancsoló szavának hódolva, s fennsőségét kérlelhetetlenül érvényesítve, önre a halálos Ítéletet kimondá, ama végső határig ment, a melyen túl többé nem emberi, hanem csak isteni végzés dönt a gyarló ember sorsa felett. — És ma már csak az isteni gondviselés örök és kifogyhatatlan irgalma az, a mely ön előtt még nyitva áll. „Az emberi igazságszolgáltatás bevégzi önnel munkáját, s az ön földi élete már csak órákig terjed. Igyekezzék azokat jól felhasználni ; legyen rajta, hogy ez órák legyenek életének legbe-