Eger - hetilap, 1884
1884-07-17 / 29. szám
269 hívást lapunk alább közli, úgy hogy a jövő tanévben a Bük- Sebe r. katli. alapítványból segélyezettek száma 32 leend, egyen- kint 300 frtos összeggel. S e szám növekedését még remélhetjük is az egri főkáptalan gondosságától és Tárkányi Béla apát-kanonok ur szerencséjétől, kinek (mint felőle a feledhetetlen emlékű Szabó Imre püspök jellemzőleg mondta s egyik lapban irta is) a mihez fog. minden sikerül. — Ez forgott tán a bold, emlékű Bük Zsigmondné előtt is, midőn végrendeletében a főkáptalan által Tárkányi Béla, apát-kanonok urat kérte alapítványa első gondnokául kineveztetni, mint borsodmegyei kedves földijét és általa jól ismert erős jellemű egyéniséget, ki szándékait viszont legjobban ismeri s ez alapítványát is oly sikerrel fogja Isten segítségével végrehajtani, minővel a jó Isten az ő vállalatait megáldotta. Az eddigi sikeres tények mutatják, hogy a bold, alapitónő nem csalódott reményében; — s az egri főkáptalan az által tüntette ki, mennyire méltányolja a nemeslelkű alapitónő bizalmát, hogy nagy eszméjének végrehajtását oly három egyénre, oly teljes biztossága és jellemű közegekre bízta, minőket Tárkányi Béla, apát-kanonok, Melczer Gyula, alispán és Petro József, ügyvéd urak személyében Borsod- megye-szerte s azon kívül is a nagy közönség méltán tisztel. L. László. Felhívás. A boldog emlékű özvegy Bük Zsigmondné, született Sebe Terézia úrnő által tett s az egri főkáptalan kezelése alatt levő úgynevezett „B ük-Sebe r. katli. árva-alapit- ványra“ folytatólag négy árva fin és öt árva leány vétetik föl, az 188% tanévben f. évi szeptember 1-ső napján kezdődő s egyenkint 300 frtos évi segélyezéssel, — melynek elnyeréséért az illetők nyolcz éves kortól kezdve tizennégy évesig folyamodhatnak. E segélyben leendő részesüléshez a bold. eml. alapítónő. végrendelete 10-ik pontjában, a következő feltételeket kapcsolta: „a) hogy a folyamodó borsodmegyei, (s ha ilyenek nem lennének elegendő számmal, az egri fő-egyházmegyének mostani területén) t örvényes háza sSágból született s szüleitől már megfosztott vagyontalan árva legyen. Ha azonban az élő szülők elmeháborodottak vagy egészen kereset- képtelenek, úgy veendő, mintha nem élnének. b) Ezen nevelési segély csak római katholikus va 1- 1 á s u fi- és leány-gyermekeknek adható. c) Különösen vétessenek figyelembe a vegyes házasságból származott k a t h ol i k u s g y e r m e k e k.“ A folyamodók illető plébánosaik által aláirt folyamodásaikat — a kérelmező árvának 1) keresztlevelével, — 2) szüleinek elhuny tát, vagy fönebb a) szerinti elmebaját, teljes keresetképtelenségét s vagyontalanságát igazoló okmánynyal, — 3) tanulási képességéről s erkölcsi viseletéről tanúskodó iskolai bizonyitványnyal — fölszerelve, folyó 1884-ik évi augusztus hó Í0-ik napjáig küldjék Egerbe a Bük-Sebe r. kath. árva-alapitvány főkáptalani gondnokához, Tárkányi Béla József, apát-kanonokhoz. A fóldmivelés-, ipar és kereskedelem-ügyi miniszter rendeleté a szerzői jogról szóló I 884. évi XVI. t. czikkben meghatározott bejelentések és beiktatásra szolgáló iktatókönyv tárgyában. A szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t. ez. 44. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem. Az iktató könyvről. 1. §. Az iktató könyv, melynek minta-rovatai ezen rendeletemnek kiegészítő részét képezik, két részből áll Az első rész szolgál a fordítási jog védelmére ezélzó bejelentéseknek ; — a 2-ik rész az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent, illetőleg nyilvánosan előadott művek szerzőinek vagy ezek jogutódainak biztosított jogok védelmére ezélzó bejelentések beiktatására. A bejelentésekről: 2. §. A bejelentésnek következő adatokat kell tartalmazni I. A fordítási jog védelmére ezélzó bejelentéseknek, (1884. évi XVI. t. ez. 7. §.) 1) a bejelentő nevét, polgári állását és lakhelyét; 2) az eredeti mü teljes czimét, a kötetek és lapok számának megjelölését; 3) azon év megjelölését, melyben az eredeti mü megjelent; 4) a szerző nevét, polgári állását és lakhelyét5) azon nyelvnek (nyelveknek) megjelölését, a melyre (melyekre) a fordítási jog fentarttatott; b) bejelentését annak, hogy a mű fordítása: a) mikor kezdetett meg, b) mikor lett befejezve. — II. Az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent, illetőleg nyilvánosan előadott művek védelmére ezélzó bejelentéseknek: (1884. évi XVI. t. ez. 13. 55. 65. §-ai) 1) a bejelentő nevét, polgári állását és lakhelyét; 2) az eredeti mü teljes czimét, nemét és szabatos megjelölését, — irói és zene-müveknél a kötetek vagy füzetek és lapok számának megjelölését; 3) azon év megjelölését, melyben az eredeti mü megjelent vagy nyilvánosan először előadatott. Színmüveknél és zene-müveknél az első nyilvános előadás napja is bejelentendő; 4) a szerző álnevét, vagy megjelölését annak, hogy a mü, a szerző nevének kitétele nélkül jelent meg vagy lett nyilvánosan előadva; 5) a mü szerzőjének nevét, polgári állását és lakhelyét. Az eljárásról. 3. §. A bejelentés alkalmával az eredeti és fordított műnek egy-egy példánya, — képző művészeti tárgyaknál a műnek fényképe a földmivelés-, ipar és kereskedelem-ügyi minisztériumnál letéteményezendő, miről az illetőnek elismervény adatik. 4. §. Az iktató könyvbe eszközölt minden beiktatás a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által kiadott „Központi Értesítő,“ — a Horvát-Szlavonországok területén megjelent, valamint a horvát-szlavonországi illetőségűek által a külföldön kiadott munkákra vonatkozók pedig, azon kívül még a Zágrábban megjelenő „Narodne Novine“ czimü lapban is közzététetni fognak. 5. §. Az 1884. évi XVI. r. ez. 44. §-ának 3-ik kikezdésében említett művekre vonatkozó bejelentések a horvát-szlavon országos kormány utján is beterjeszthetek a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz. Ily bejelentések a földmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztériumnál magyar nyelvre lefor- dittatván, ezen szövegben tétetnek közzé a „Központi Értesítőben“ s kihirdetésük után eredetiben, valamint a horvát-szlavonországi illetőségűek részéről a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz közvetlenül tett bejelentések hivatalos másolata szintén azok kihirdetése után beiktatási záradékkal ellátva a „Narodne Novine“ czimü lapban való közzététel végett a horvát-szlavon országos kormányhoz küldetnek. 6. §. Az iktató könyvből kivonatok kiállításáért dij nem követelhető és a kivonatok az azokat kívánók terhére 50 kros bélyeggel elláttatnak. rgolitikai heti szemle. London, jul. 14. Az egész országban demonstrácziók folynak a felsőház ellen, a miért elvetette a választási reformjavaslatot. 1862. óta nem folyt akkora agitáczió Angliában, mint most. London, jul. 14. Wemyes lord a felsőház mai ülésében határozati javaslatot terjesztett elő, mely kimondja, hogy a választási reformról szóló törvényjavaslat tárgyalása a felsőházban folytattassék, hogy annak elfogadása még a mostani ülésszak alatt lehetővé tétessék; továbbá, hogy felirat intéztessék a királynőhöz, melyben megkerestetnék, hogy október hóra hívja össze a parlamentet a választási testületek újjászervezéséről szóló törvény- javaslat tárgyalása czéljából, melyet a kormány a választási reformról szóló (javaslat szentesítése után ígért beterjeszteni. Pár is, jul. 12. Grevy elnök kegyelmi rendeletet irt alá, mely szerint a politikai vétségek és büntettek miatt elitéltek büntetése leszállittatik. A megkegyelmezés alól Michel Louisa, Kra- potkin herezeg és Gauthier kivonattak. Róma, jul. 12. A Stefani-ügynökségnek jelentik Madridból: A spanyol kormány megbízta a római spanyol követet, hogy Mancim külügyminisztert Spanyolország legbarátságosabb és legszivé- lyesebb érzelmeiről biztosítsa és fejezze ki előtte, hogy a spanyol kormány élénken óhajtja, hogy a Pidal-féle eset Olaszország teljes megelégedésére nyerjen elintézést. E czélból jelenleg tárgyalások folynak a spanyol kormány és a madridi olasz követ közt, s ez utóbbi utasítást kapott, hogy határozott czáfolatot kívánjon Pidal azon állítására vonatkozólag, hogy az olasz kormány a spanyol kormányt üdvözölte volna azon alkalomból, hogy a spanyol trónbeszéd a Vatikán és Spanyolország közt fönálló jó viszonyt kiemelte. Kanea, jul. 10. Pol. Corr. A szultán teljesítette a krétai nemzetgyűlés kérelmét s már lejárt ülésszakát húsz nappal megtoldotta. A nemzetgyűlés ennek következtében azonnal megkezdte a költségvetés tárgyalását, s ennek befejeztével több helyi érdekű törvényjavaslatot fog elintézni. A mi a londoni konferencziát illeti, erre vonatkozólag egy párisi levelező egy kiváló diplomacziai személyiségnek következő nyilatkozatát közli: „A két nyugati hatalom, melyek az Egyiptomra vonatkozó egyezményt kötötték, elállottak *
