Eger - hetilap, 1884
1884-07-03 / 27. szám
249 II. A szervezet főbb vonásokban. Az iparos iskolába csak 12 évet betöltött iparostanulók vétetnek fel, kik rajzolásban s a mindennapi életben hasznos és szükséges ismeretekben nyernek oktatást. — A tanulók a lefolyt tanévben előkészítő, 1-ső és 2-ik osztályba voltak beosztva s min- denik osztály, a létszám szerint több csoportba csoportosítva. A rajzból hetenkint. vasárnap délelőtt és délután 2 órán, a hasznos és szükséges egyéb ismeretekből hetenkint 4 órán, ezeken felül vasárnap 1 órán hit- és erkölcstanban nyernek oktatást. A vallástanitás költségeit az illető hitfelekezetek viselik, a tanítandó tananyagot ezek határozzák meg, gondoskodnak tanítókról s ügyelnek fel a tanításra. Az iskolai év szeptember 1-től junius végéig terjed, mely nyilvános közvizsgálattal záratik be. Szünetek csak a nagyobb ünnepek s a négy országos vásár alkalmával tarthatnak. Tanítási óra mulasztás, hanyagság vagy a fegyelmi szabályok ellen elkövetett vétség esetében fokozatosan, vagy a vétség mértéke, szerint az osztályfőnök, az igazgató, a tanoncz mestere, a táisulati elnök, végre a városi hatóság inti, feddi vagy bünteti meg a tanulót. A lefolyt tanévben öt nagyobb kihágás történt, melyek a városi rendőrfőkapitány közbejárását vették igénybe. Minden iparostanuló köteles felszabadulása alkalmával az iparos iskolából bizonyítványt előmutatni, e nélkül fel nem szabadulhat. Bizonyítványt pedig csak szegődési szerződés, vagy tanoncz éveinek kitöltéséről felmutatott bizonyítvány mellett kaphat. III. Osztályozás. Osztályok csoportosítása. A tanulók a lefolyt tanévben A. és B. előkészítő, A. és B. 1-ső, s 2-ik osztályra, tehát öt csoportra voltak felosztva. Az előkészítő A. csoportjában volt 60, a B. csoportban 65, az 1-ső osztály A. csoportjában 90, az 1-ső osztály B. csoportjában 85, végre a Il-ik osztályban 53, tanuló; tehát az iparos iskolának a lefolyt tanévben volt összesen 353 tanulója. Az előkészítő osztályba oly tanulók vétettek fel. kik vagy semmi vagy csak egy évi oktatásban részesültek. Az I-ső osztályba oly tanulók jártak, kik az elemi népiskola 4-ik osztályát végezték. A 2-ik osztályba azok vétettek fel. kik a népiskola felsőbb osztályait végezték, a gymná- sium vagy a reáltanodából léptek az iparos pályára. IV. Tananyag. Az iparos munkaköréhez, életmódjához s mindennapi szükségletéhez képest a tananyag időről időre módosul, tartalma a minist éri tervezet értelmében a szerint bővül, a mint több-több ismerettel, képesség- s ügyességgel lépnek az ifjak az iparos pályára. Az 1883—84-ik iskolai évben a tananyag volt: A) A rajziskolában. A szabadkézi rajz és mértanból előadatott az előkészítő osztály A. és B. csoportjában: A rajzolásból azon alapfogalmak, melyek a szabadkézi rajz tekintetében az iparostanulók első évi tanfolyamára kiszabattak. Az I. osztály A. és B. csoportjában: Az egyenes vonal és annak minden irányban való szabadkézi rajzolása s begyakorlása. — A függélyes, vízszintes és ferde. Az egyenesek felezése és osztása ; alkalmazása ékítményekre, padlókra, bútorok s épületrészek vázlatai rajzolására; továbbá felhasználási módja a három-, négy és több szögek, valamint egyéb egyszerű és ékesebb idomok alakítására. — A hajlított vonal; iv, hullám, kör s. t. b. A hajlított vonal alkalmazási módja, zárt idomok, majd egyszerűbb és díszesebb sikékitmények alakítására. — Az egyenes és hajlított vonalaknak összekötése és combinátioi egyszerűbb és összetettebb sikékitményekben. Görög szalagdiszek és ékítmények. Mértan. A mértan fogalma. A pont. vonal, lap és test általános nemei és grafikus előállításának magyarázata. Sikmértan. (Planimetria.) Egyenes vonalak alapmiveletei (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) és mérése. — Ivét egyenes vonal relatív fekvése. — A kör általában. A kör alaptulajdonságai. a hurok, érintők. A kör osztása. — A szög. A szögek nemei, mérése és alapmiveletei. Il-ik osztály. Az 1-ső osztályokban előadottakon kivűlmég nehány jellemző levélidom rajzolása a görög kor stylfajából. Mértan. Az 1-ső osztályokban előadottaknak bővebb magyarázata mellett a szögek vizonylagos fekvése: mellék-, csúcs-, kiegészítő-, pótló-, ellentett és váltó szögek. — A három-szög és azoknak nemei. B) Az esti oskolában. Az előkészítő osztály A. és B. csoportjában taníttatott: 1. Vallás és erkölcstan. 2. Beszéd-, és értelemfejtő gyakorlatok. Az iskola, iskolai eszközök, szülei ház, házi bútorok, szerszámok. A négy világtáj, ezek segítségével Eger városban tájékozás. A város lakosainak életmódja. Rend-fentartás. Elöljárók, mesterek iránt tartozó engedelmesség. 3. írva olvasás, kis és nagybetűkkel. Kézikönyv: Gönczy A. B. C. 4. Anyanyelv. Magán- és mássalhangzó betűk, szók. szótagok ; fő-, melléknév és ige; folyó, befejezett és beálló cselekvés; a mondat két fő része; egyes és többes szám. 5. Számtan. A négy alapművelet, 1—100-ig terjedő számkörben. számhoz kötve. Az e körbe illő pénzek és a méterrendszer ismertetése. Az I. ső osztály A. és B. csoportjában előadatott: 1. Vallás és erkölcstan. 2. Olvasmányok után elbeszélések, melyekben iparűző személyek szerepelnek, feltüntetvén az iparosok közt kívánatos jó tulajdonságokat. — A beszéd és értelemfejlesztés alapján ismerkedtek a tanulók a szülőfölddel és hazával, az égtájakkal, a polgári év felosztásával, az iparkörben leggyakrabban előforduló ásványokkal ; ismereteket szereztek az egyházi, katonai és világi méltóságok köréből, nagy államférfiak, felfedezők és utazók életéből. Továbbá az olvasókönyv alapján adatott elő : Árpád (A ho- foglalás.) Sz. István. (A kereszténység felvétele. A királyság felállítása:) Sz. László. (A keresztes háborúk. Horvátország meghódítása.) Kálmán. (Felvilágosodottság. Dalmátia megszerzése.) IV. Béla. (Tatárjárás.) Kézikönyv: Olvasókönyv alsóbb ipartanodák számára. Szerkesztette Mudrony Soma. 3. írás. Mondatok Írása tábláról, az olvasható Írás gyarapítása, s az olvasókönyvből a helyesírás — fejből s elmondás után nyelvtani ismeret begyakorlása végett. 4. Anyanyelv. Taníttattak az iparostanulók a mondatok megismerésére és szerkesztésére, a szók gyökei kikeresésére s azoknak egymásból való származtatására, továbbá a beszéd főbb részei egymástól való megkülönböztetésére és a szók ragozására. 5. Számtan. A négy alapművelet a méterrendszer szerint és a hazai pénznemek bővebb ismertetése. A Il-ik osztályban előadatott : 1. Vallás és erkölcstan. 2. Olvasás. Értelmes, lehetőleg szép olvasás. Érzelem nemesitő, de különösen az iparra, életre s az annál múlhatatlanul szükséges ismeretekre, s igy a jelenkori nagy ipar megalapítóinak életére vonatkozó olvasmányok. A gőzgép feltalálói: Watt (Uett,) Worcester Saveri (Ureter Severi,) Newcomen (Nyúkomen,) Smea- ton (Szmit’n,) és Stephenson (Stefenz’n.) A fonó — szövőipar nagyjai: James Hargreaves (Dzsemsz Hárgrivsz,) Richard Arkwright (Akréit,) Crompton Sámuel (Krampt’n,) Cartwright Edmund (Kártréit.) Az agyagipar nagyjai: Palissy (Palisszi,) Böttger, Wedgwood (Uedzsuudd.) Kézikönyv: Olvasókönyv alsóbb ipartanodák számára. Az országos iparegyesület megbízásából szerkesztette Mudrony Soma. 3. írás. Előírás elmondás után. Olvasható szép Írás. A beszédrészeknek nyelvtanilag elemezése. A közéletben szükséges ügyiratok helyes fogalmazása, u. m. nyugtatvány, téritvénv, elismervény, vevény, kötelezvény, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, elismerő levél, intő levél, utalvány, számla. 4. Számtan. A közéletben előforduló számtani műveletek, tizedes és közönséges törtekkel, egyszerű és összetett arányok, fár- saságszabály, kamatok számítása. 5. Földrajz. Az osztrák-magyar birodalom térképének a tanulók által a táblán krétával rajzolása. — Nevezetesebb* városok, folyók és hegyek. A lakosok szellemi miveltsége. Kézműipar. Vászon-, czérna-, kőedény-, porczellán-, üveg-, vas-, aczél-, posztó-, gyapot, és pamutgyárak. — Földművelés, erdészet, selymészet méh- és állattenyésztés, 6. Hazai történelem. Előadatott a legfontosabb események elbeszélése. Nagy Lajos (Ki alatt a magyar birodalom kiterjedt. A tudomány és ipar előhaladt). Hunyady János. (Az önzetlen hon- szeretet példaképe. A kereszténység védője a törökök ellen). V. László. (Az esküszegő király). II. Lajos. (A mohácsi vész.) I. Ferdinand és Zápolya János. (A magyar birodalom két 'részre szakadása. A Habsburgház trónrajutása. Eger vár védelme). Magyar hősök : Kemény Simon, Dogonics Titusz, Jurisics Miklós, Dobó István, Szondi György, Losonczy László és Kinizsi Pál. *
