Eger - hetilap, 1884
1884-07-03 / 27. szám
248 figyelmét felkérni az általam jelzett adatok nyomán is a fent említett miniszteri rendeletre — s annak szigorú végrehajtására; — kiválóan a mecsettéren lévő özv. Lusztigné-féle, légrontó csont, rongy és dögből- lerakodó telepére, valamint azon utczában lévő zöldpenészszel bevont pocsolyákra, melyek bárhol is a városokban — de még jóra való falvakban — sem töretnének, — annyival inkább a közkórház szomszédságában és épen oly időben. midőn a borzasztó vész már közeledik. Ha ezen szerény figyelmeztetésem sikert nem eredményez, — a nélkül, hogy árulkodó lennék, a salus publica suprema lex elvéből kiindulva — emberbaráti kötelességet fogok teljesíteni, ha tovább itf nagyobb térben, országos lapok utján, fogom Eger- városa egyik szennyét mosni. — Ugyanerre felhívok mindenkit, ki a város területén ily vészbarlangot ismer. Egy öreg polgár. Tűzoltó diszgyakorlat. (Junius 29-én.) Az évenkinti tűzoltó diszgyakorlat után mindig fölvettem a tollat, hogy illetékes bírálatot Írjak róla ; de az kiesett kezemből, mert éreztem, hogy haladás helyett hanyatlásról kellene Írnom, ezt pedig azzal az egylettel szemben megtenni nem bírtam, mely szép múltja s emberbaráti törekvéseinél fogva lelkemhez van forrva. Elhallgattam tehát a hiányokat, nehogy azok feltüntetésével ártsak akkor, midőn csak használni akarok. Lássuk a mai diszgyakorlatot! A főparancsnok ur által adott vészjelre az erőteljes ifjú polgárokból álló csapat a minoriták hid- jától futó-lépésben a dübörgő szerelvények jármüveitől kisérve pár pillanat alatt elfoglalta működésének terét, s 11 óra 20 percz- kor kezdte nieg a támadást a Bajzáth háznál toló-lajtorjával s a Dáluoky-házon párkány-lajtorjával. A tolólétra 1 perez alatt szerelve volt, 1 perez alatt a deli tűzoltó Mózer a magasba kinyúló lajtorja csúcsán állott,-s még egy perez alatt tömött sugárban ömlött a tetőzetre a viz ; tehát 3 perez alatt ki volt fejtve a támadás. A másik ponton a komplikált kezelésű párkány-lajtorjával 5 perezre lépett ki Csoór kitűnő tűzoltó, s ugyanazon pillanatban • ömlött a vizsugár. Ezzel a támadás ki volt fejtve. Ezen eredmény oly tökéletes, hogy kívánni valót többé nem hagy hátra. Az egylet jogos igényt tarthat polgártársai becsülésére, kik ily jeles képíettségü egylet mellett teljes nyugalmukat lelhetik fel. Gratulálunk a parancsnokságnak, a mely a mai diszgyakor- lattal az „egri tűzoltók“ régi jó hírnevét kiemelte s az elösmerés diadalára juttatta. Eddig a dolog érdeme. Nézzük az életmentési működést a minoriták tornyánál. Itt mint uj jelenség feltűnt a kifeszitett kötélen történt lebocsátko- zás a zárkapocs segélyével, ügyes volt a mentés a zsákkal, s szép volt a ponyvára ugrás; de az adott vészjelzés után ezen ténykedések kifejtése oly élettelen lassú lefolyású volt, hogy biz attól sokan beéghettek volna a tűzbe. Felteszem, ha tűz lett volna, gyorsabb lett volna az eljárás is; de ha e része a gyakorlatnak a látványossághoz tartozott is, annak épen oly gyorsan kell történnie, mintha az épületben levők hátát égetné a tűz. Invalidus. Az egri önkenytes tűzoltó-egylet diszgyakorlata s nyári mulatsága. Tűzoltóink nyári mulatságuk napjának délelőttjén (az idén június 29-én) mindig számot adnak, hogy ne mondjuk, vizsgát tesznek a nagy közönség előtt képzettségükről, elohaladásukról; ekkor van alkalma közönségünknek megbírálni, hogy mit tartson felőlük. Nem szabad azonban rohamos haladást követelnünk oly egylettől, melynek volt régi — hogy úgy mondjuk — harczedzett tagjai időről-időre újak felvétele által pótoltatnak s egészittetnek ki, s nem szabad a bírálatnak sem követelőleg fellépni oly egylettel szemben, melynek tagjai „a közjóért becsületből“ fáradoznak. Önkénytes tűzoltó-egyletünk is alig egy fél év előtt, különösen a fő-tisztekben, új embereket nyert élére, s igy e fél évi munkásság eredményét szabad csak a jelen alkalommal tekintenünk, s ha már most e körülményeket mind egybevetjük, a gyakorlat figyelmes végig szemlélése után azon meggyőződésünknek adhatunk kifejezést, hogy tűzoltóink a rendelkezésükre álló időt jól használták s igy nyilatkozhatunk gyakorlatukról is. Délelőtt 11 órakor a disz-gyakorlat színhelyéül kitűzött piacztér a borongós idő s többször meg-megeredő eső daczára is egészen megtölt érdeklődő s kiváncsi közönséggel. A Dáluoky és Bajzáth házakról, úgy a minoriták templom- tornyának ablakából lengő apró vörös zászlók jelezték a gyakorlat mely pontokra irányuló helyeit. Nem sokára a tűzoltók is megjelentek a minoriták vashidja felől. A vezénylő alparancsnokok parancsára a Bajzáth-ház előtt fölállították a toló-létrát, a Dálnoky-háznak pedig mászó létrák segítségével tetejére hatoltak; csakhamar működött a hydrophor s két fecskendő hatalmas vizsugára ömlött a vészes házak tetejére. Ezután a minoriták tornyának ablakából produkálták az oldalszfj- jon alkalmazott kapocs segélyével (új), valamint a mentő-zsákokban való leereszkedést, majd a mentőponyvába ugrást, s ez utóbbit kicsiben átalános derültség mellett (álmukból felriasztott alakok, alvó pongyolában) a Dáluoky-ház egyik emeleti ablakából is. Gyakorlat után az egylet sorakozott s miután Altorjay főparancsnok előtt diszmenetben ellépett, az érsekúteza felé elvonult. * ifc :jc r Délután 3 órakor nyílott meg az Érsekkert a mulatságra; de az ingerkedő fellegek egyre tornyosultak a láthatár fölé s sok szép remény meghiúsulásával fenyegettek. Csak 5 óra után kezdettek az Érsekkert árnyos lombú sétányai népesedni, élénkülni s lettek zajossá a mulatozók vidám csevegésétől. Később az előző évek tűzoltó mulatságainak nagyszámú közönségét láthattuk itt együtt. Tűzoltóink arczairól is tünedezett a kétség s felvidultak a nagyszámú közönség látásán. Két zenekar játszott, a Palóczé és a Szilvásié. A zöld gallyakból font sátor-korcsma, a szomjas tűzoltóhoz, s a kenyeres sátor, a nagy „kiflihez“, csakhamar igénybe lettek véve, az asztalok elfoglalva, fogyott a konyha tartalma s tölt a pénztárosok erszénye, az arra különösen felkért kisasszonyok szivarokat és ezukorkákat árusítottak el, természetesen jó árokon s az igy nyert összeg a jövedelem egyik jelentékeny részét képezte. Még tűzoltóink sem voltak képesek az úri közönség részére tánezteret alakítani s midőn azon szép tánezhelyet, mely azelőtt az úri közönség tánezteréül szolgált, szobalányok-, szolgálók- és tánczoltatóikból alakult kisebbség foglalta el, az úri közönségnek sehol, vagy csak a zenészek háta mögött összeszoritott, tánezra különben sem igen alkalmas, fákkal benőtt kis helyen lehetett tánczolnia. Hiszen azt csak még sem lehet kívánni, hogy az úrnő a cselédjével tánczoljon egy kolonban! Átalában nyári mulatságok alkalmával az intelligens közönségre igen csekély gondot fordítanak a rendezők, pedig jövedelmük legnagyobb része mégis innen kerül ki; mert azonkívül, hogy a jótékony czél iránti tekintetből tömegesen szokott ily mulatságokon megjelenni, tetemes azon összeg, melylyel fölülfizetés, vagy más czimen is járul a bevételhez. Hátha az úri közönség majd megsokallva a folytonos mellőztetést, vissza fogja magát tartani az ily mulatságoktól? mert úgy hiszszük, hölgyeink sem úgy jönnek e mulatságra, hogy tánczolni nem fognak. Esti 11 óráig tartott a táncz, mert rendőri intézkedésre ezentúl zenének szólni nem szabad. A bevétel az 1000 ftot meghaladja. Jelentés Eger város iparos-iskolájáról az 1883—84-ik iskolai év bevégeztével. Közli Derszib Rudolf iparos-iskolai igazgató. I. Felügyelet. Eger város ezen, az iparostanulókat továbbképző tanintézete e czimen: „Eger város iparos iskolája“ a városi hatóság felügyelete mellett az „Ipartanodái bizottság“ közvetlen felügyelete és intézkedése alatt áll; ezen bizottságnak, az országos törvényben megjelölt módon s egyénekből választva tagjai következők : Elnök : Fülöp József, ki mint az egri községi iskolaszék elnöke, már évek hosszú során példás buzgósággal és önzetlen hűséggel felel meg magasztos hivatásának. — Gondnok: Gyubek Lajos, a magas kormány által az iparos iskolának kinevezett felügyelője; őrködik az iskola vagyona felett, s gondoskodik az anyagi szükségletek beszerzéséről. — Jegyző: ifj. Muranyváry János, városi aljegyző. — Bizottsági tagok: Babits István, Babocsay Sándor, Barna Manó, Csiky Attila, dr. Kiss István, Luga László, Otterhalik Kálmán, Polereczky Gyula, dr. Schönberger Soma, Vav- rik Béla, Zsendovits József, Derszib Rudolf, városi képviselők; R. Kövér Gyula, kir. tanfelügyelő és Nagy Károly a tanitó-testűlet választott képviselője.
