Eger - hetilap, 1884
1884-06-19 / 25. szám
231 — Hymen. Lubotini Drisnyei Béla, mátrajárási segéd-szol- gabiró folyó hó 12-én eljegyezte ivádi Ivády Jolán úrhölgyet Ivádon. — Felsö-Tárkányon, folyó hó 15-én délben 1 óratájban, épen az érseki erdőmesteri lakás közvetlen szomszédságában, eddig ismeretlen okból tűz támadt, mely — fájdalom — rövid idő alatt a legnagyobb erőmegfeszités daczára 6 lakházat, több melléképületet, és a padlásokon felhalmozott sok takarmányt emésztett meg, és 10 családot tett hajléktalanná, némelyiknek még minden ingóságait is fölperzselvén. — A való-zinüleg gondatlanságból támadt tűz az első házon* az addig uralkodott szárazság következtében oly sebességgel terjedt tovább, hogy itt már segíteni nem lehetett; de a többi házakat meglehetett volna menteni, ha ideje korán viz, és segítség lett volna. Bár több Ízben kidoboltatott, hogy minden udvarban 5 írt büntetés terhe alatt egy hordóban legalább viz legyen, a környéken sehol sem volt található és a sok bámészkodó a segítség helyett összetett kézzel nézte, mint hara- pódzik a vészes elem egyik házról a másikra. A vizipuska elég korán ott volt a vizes hordóval együtt, de bár minden évben sok pénz adatik ki a javításra, a fecskendő megtagadta a szolgálatot, és csak félórai keserves munka után sikerült azt némileg használható karba hozni. Ekkor aztán a község lelkes kántortanitója Kormos János fölállván reá, daczolva a borzasztó hőséggel, a fullasztó füsttel, nem gondolva a hulló égő csóvákkal, melyek ruháját sőt szakállát, is perzselték, a legvészesebb és fenyegetet- tebb helyre bevágtatott, és önfeláldozó tevékenységének, fáradhat- lan munkásságának sikerült 3 házat, és kitudja még hányat ezeken kivül a végenyészettől megmenteni. Isten fizesse meg neki. Az elöljáróság megtett mindent mi tőle kitelt, de a lakosok in- dolentiája, és részvétlensége valóban botránkoztató volt. Szerencsére 4 ház biztosítva, volt, köztök 2 árváké. A már most végkép Heves megyéhez csatolt község szegény tüzkárosultjainak nevében kegyes segélyért esedezik: Felső-Tárkányon, 18S4. június 16. Dolánszky Alajos, pleb. — A szomszéd Felsö-Tárkány szöllöhegyén, phylloxera mutatkozik. E miatt városunk szőllösgazdái is nagy aggodalomban vannak. — Zágráb, jun. 16. A tartományi gyűlésnek az állítólagos alkotmánysértés ügyében hozott határozata következőleg hangzik: A dalmát, horvát és szlavón királyságok tartománygyülése kijelenti, hogy a kir. biztosnak a közigazgatás és átalában a kormányzás vezetésére történt kinevezése által Dalmát-, Horvát- és Szlavonor- szágok alkotmánya, melynek alapját a Magyarország s Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok közt létre jött szerződés képezi, leglényegesebb sarkpontjaiban sértetett meg, miért is a tartománygyü- lés ez intézkedés elien a legünnepélyesebben óvást emel. Egyszersmind óvást emel a tartománygyülés a kiegyezés alaptörvényének mint Magyarország s Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok közt létrejött szerződésnek minden egyoldalú magyarázata ellen is, hogy a kiegyezési törvénynek, mint két fél közt létrejött szerződésnek mindkét fél részéről való tiszteletben tartása törvényes biztosíték által biztosittatik. A kiegyezési törvény egyoldalú magyarázatából eredt akadályok elhárítására megbízza nevezett királyságok tartománygyülése a tartományi kir. kormányt, hogy e czélból reg- nikoláris küldöttségek összehívását eszközölje ki, a kiegyezési törvény ellen elkövetett ama sértéseket pedig, melyek közigazgatási utón orvosolhatók, a közös kormánynyal egyetértve orvosolja. — Hevesmegye árvaszéki ügyészi állomására, Vizslovszky Mihály elhunyta folytán, a főispán ő méltósága Jankóvieh Adolf ügyvédet nevezte ki helyettesül. — A borbélymühelyek csöndjét is megzavarja a bacillus- theoria, a mely most mindenütt nyavalyák csiráit képező parányi gombákat lát. A bécsi orvosi egyesületben dr. Loebl hangsúlyozza, hogy a borbélymühelyekben használatos kefék, fésűk, beret- vák, ollók stb. mind telepei lehetnek a veszedelmes és mindenféle betegséget okozó bacillusoknak: ajánlotta, hogy az említett eszközök minden műtét előtt gondosan dezinficziáltassanak, még pedig fél vagy egy per mille sublimat-oldattal. Azt a tapasztalat tanítja. hogy borbélyeszközök által igen sok bőr- és hajbetegség származik át az emberekre s a legnagyobb tisztaság is hiába küzd a gombacsirák ellen; azokat csak megfelelő szerrel lehet elpusztítani a fésűkről, ollókról stb. — A magyar királyi belügyminiszter körrendeleté. Ismételten panaszok merültek fel és az országgyűlés képviselőházában is fel- emlittetett, hogy az 1868. évi Lili. t. ez. 19-ik §-a azon rendelkezése : hogy „vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő,“ —„úgyszintén bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében s egyházi menetek alkalmával azon téreken és utczákon, melyeken az ily menet keresztül vonul, mindaz mellőzendő, a mi az egyházi szertartást zavarhatná“ — egyáltalán figyelmen kivül hagyatik, és hogy a hatóságok részéről e tekintetben a felügyelet elhanyagoltatik. Felhívom ennek folytán a törvényhatóságot, hogy a hatósága alatti tisztviselőket és községi elöljárókat utasítsa, miszerint a töivény fen- nebb idézett rendelkezésének pontos megtartása felett felelősség terhe alatt a legéberebben őrködjenek. Budapesten, 1884. évi áp- ril. hó 30-án. Tisza. — Az ipartörvény végrehajtása. A kereskedelmi minisztériumban már megtörténtek a szükséges intézkedések az ipartörvény életbeléptetését szabályozó rendeletek kidolgozásához. A mérnök és épitészegylet már kapott felszólítást, hogy adjon jelentést ama szabványokról, a melyek az építőmesterekre vonatkozólag megállapítandó!: volnának. Továbbá felszólittattak az ország valamennyi kereskedelmi és iparkamrái és iparegyesületei, hogy adjanak véleményt amaz iparágakról, a melyek az uj ipartörvény értelmében kézművességnek jelölhetők és mint ilyenek minősítési kimutatást igényelnek és ez indokolt véleményt nyújtsák be a kereskedelmi minisztériumhoz. Végül Magyarország valamennyi hatóságai felszólittattak az engedélyezett iparokra vonatkozó, fenálló szabályzataik beküldésére, hogy a minisztériumban ezen adatok alapján a .hatóságok részére az engedélyezett iparra vonatkozólag egy minta-szabályzat javaslata készíttethessék. — Rendőri hírek. Közhírré tétetik, hogy a lakosok házainál a melegebb időszak beálltával a tűzrendőri szabályok értelmében vizes hordót állítani el ne mulaszszák, mivel azon háztulajdonos vagy lakó, kinél vizsgálat alkalmával az nem találtatnék, a tüz- rendőri szabályok értelmében fog fenyittetni. — Lovaknak, ludak- nak vagy egyéb házi állatoknak az utczákon és köztereken való legeltetése tanácsi határozat értelmében tiltva lévén, felhivatik a lakosság, hogy azok kiknek ily jószágaik azon éretnek, annyiszor ahányszor fenyittetni fognak. * — A gyöngyösi kormánypárt a választás előtt egy nyilatkozványt bocsátott ki, melyből kuriózum gyanánt a következőket közöljük : „A kaaszteri felügyelőségek székhelyeinek megállapítása forogván szóban, minden számbavehető város iparkodott kieszközölni, hogy nála legyen a felügyelőségi székhely. — Egy ilyen, működésében nagy darab földre kiterjedő kataszteri felügyelőségi kerületbe lett beosztva Gyöngyös városa is, maga a székhely pedig Eger városában lett meghatározva. A felügyelőség hivatalnokai nagy részben már Egerben is voltak, midőn egyszer gróf Batthány László ur ő méltósága szives közbenjárása folytán gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter ur ő excellentiája az ő nagybecsű figyelmét Gyöngyös városa felé forditva, elhatározta, hogy a felügyelőség székhelye, ne Egerben, de Gyöngyösön legyen. Ebben a Gyöngyösre áthelyezett kataszteri félügyelőségben 40 hivatalnok, mindannyian nős, családos mérnök, van alkalmazva. — Ez a negyven hivatalnok évenkint hetvenötezer forint fizetést húz a hivatala után és ezt a hetvenötezer forintot ez a negyven családos hivatalnok most már nem Egerben, hanem Gyöngyösön költi el házbérre, élelemre, a maga és családja ruházatára és egyéb szükségletei beszerzésére. Ez a hetvenötezer forint tehát ezentúl nem Egernek hozza a hasznot, hanem itt marad a gyöngyösi háztulajdonosok. szabók, csizmadiák, kereskedők, vendéglősök, termelők stb. stb. kezeiben. — Ennek az egy hivatalnak Gyöngyösre lett áthelyezése által többet nyertünk, mint ha a tőlünk elvett törvényszék, helyett egyszerre három törvényszéket kaptunk volna vissza. — És ehhez a hivatalhoz egész éven át nagy darab földről jönni menni fognak az ügyes bajos vidékiek is, akik természetesen soha sem jönnek ide üres zsebbel, de minden ittlétük alkalmával hagyni fognak a városban egy kis apró pénzt. — Nagyobb forgalom áll be a bormérésekben, kereskedésekben, az ipar és a piacz minden ágában, úgy hogy a hivatalnokok 75 ezer forint fizetéséhez, vehetünk fel évenként még 25 ezer irtot olyat, amit az ezen hivatallal éven át érintkező vidéki nép fog elkölteni városunkban, — már pedig e két összeg együttvéve azt mutatja, hogy a pénzforgalom városunkban legalább is százezer forinttal fog ez által minden évben emelkedni. De még ez nem minden. — Van ezen dolognak még egy másik óriási előnye is városunkra. Ezek a kataszteri felügyelőségi hivatalnokok az előtt Budapesten voltak alkalmazásban és mert legnagyobb részben családos emberek, nem akartak Budapestről vidéki kisebb városba kijönni, mert Budapesten alkalmasabban neveltethetik, iskoláztathatják gyermekeiket, mig a vidéki városok e tekintetben nem nyújtják a kellő alkalmat. Kénytelen volt tehát a kormány megígérni nekik, hogy vagy oly helyre teszi a hivatal székhelyét, hol a hivatalnokok
