Eger - hetilap, 1884
1884-06-12 / 24. szám
XXill év-folyam. 24. szám. 1884. junius 12-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasé hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy pétit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Választási naptár. A következőkben közölhetjük a belügyminisztériumba érkezett hivatalos jelentések alapján az ország összes 413 választókerülete választási határnapjának hiteles összeállítását. Junius 13-án 194 választókerületben választanak, és pedig: a megyék közül: Abauj-Torna (7 választó kerülettel), Alsó-Fehér (4). Arad (7), Árva (2), Bács-Bodrog (11), Baranya (7), Bars (3), Bihar (12). Borsod (6), Csongrád (2), Fehér (5), G-ömör és Kishont (6). Hajdú (3), Háromszék (4), Hont (3). Hunyad (6). Liptó (2), Nógrád (6), Nyitra (11), Pozsony (8), Sáros (6), Sopron (6), Szabolcs (13). Szatmár (8), Szolnok-Doboka (5), Tolna (6), Torda- Aranyos (13), Ugocsa (2), Ung (4), Veszprém (6); összesen 30 megye 167 választókerülettel. Városok: Abrudbánya (1), Budapest (9), Debreczen (3), Erzsébetváros (1). Esztergom (1), Gyula-Fehérvár (1), H.-Böször- mény (1), Komárom (1), Körmöcz (1), Miskolcz (2), Nagyvárad (1), Pancsova a választó kerülettel együtt (1), Szepsi-Szt.-György (1), Szarvas (1), Újvidék (1). összesen 16 város 27 választókerülettel. Junius 14-én mindössze 78 választókerületben választanak, és pedig a megyék közül: Csanád (2), Heves (5), Kis-Kükitllő (2), Komárom (4). Somogy (8), Temes (9), Vas (10), Zala (9), Zólyom (3). összesen 10 megye 62 választókerülettel. Városok: Arad (1), Beszterczebánya (1), Brassó (2), Csongrád (1). Fiume (1). Gyula (1), Jászberény (1). Makó (1). N.-Ki- kinda (1), Pápa (1), Szamosujvár (1), Nagy-Szeben (2), Szék (1,) Temesvár (1), összesen 14 város 16 választókerülettel. Junius 15-én mindössze 31 választókerületben választanak, és eddig a megyék közül: Brassó (2), Esztergom (2), Pest-Pilis- Solt-Kiskun (lí), Szeben (4), Udvarhely (3), összesen 5 megye 22 választókerülettel. Városok: Czegléd (1), Eger (1), Nyíregyháza (1), Oláhfalu (1), Szathmár-Németi (1) Székely-Udvarhely (1), Székesfehérvár (1), Ver- secz (1). Zombor (1), üsszeseu 9 város ugyannyi választókerülettel. Junius 16-án mindössze 62 választókerületben választanak, és pedig: a megyék közül: Békés (2), Bereg (4). Fogaras (2), Győr (3), Jász-Nagykun-Szolnok (6), Kolozs (4), Krassó-Szörény (7) Mármaros (6), Mosony (2), Trencsény (8), Turócz (2), Zemplén (8), összesen 12 megye 54 választókerülettel. Városok: Baja(l), Békés(1), B.-Csaba(l), Győr (1), Kassa (1), Selmecz (1), Szeged (2), összesen 7 város 8 választókerülettel. Junius 17-én mindössze 14 választókerület választ, és pedig a megyék közül: Csik (4), Maros-Torda (5), összesen 2 megye 9 választókerülettel. Városok: Gyöngyös (1), Kézdi-Vásárhely (1). Kolozsvár (2), Nagy-Kőrös (1), összesen 4 város 5 választókerülettel. Junius 18-án mindössze 20 választókerület választ, és pedig a megyék közül: Besztercze-Naszód (2), Nagy-Küküllő (4), Szepes (6), összesen 3 megye 12 választókerülettel. Városok: Félegyháza (1), Halas (1), H.-M.-Vásárhely (1), Kecskemét (1), Nagy-Becskerek (1), Pozsony (2), összesen 6 város 7 választókerülettel. Junius 19-én összesen 4 választókerület választ, és pedig a városok közül: Sopron (1), Szabadka (2), Vízakna (1), összesen 3 város 4 vál. kerülettel. Junius 21-én összesen 3 választókerület választ, és pedig a városok közül: Maros-Vásárhely (2), Zenta (1), összesen 2 város 3 választókerülettel. Junius 22-én összesen 7 választókerület választ, és pedig a megyék közül: Szilágy 5 választókerülettel és a városok közül: Bereczk (1), Szentes (1), összesen 2 város 2 vál. kerülettel. A tisztujitáskor lelépett tisztviselők, magánál ezen tisztuji- tásnál birnak-e szavazati joggal ? I. Az 1870: 42. t. ez. szerint, a törvényhatóság közgyűlésének alkatelemei közé tartoznak, a tulajdonképeni törvényhatósági bizottságnak tagjain kívül, némely tisztviselők is; még pedig ott üléssel és szavazattal bírnak : 1) a vármegyékben : az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árva- széki elnök és ülnök, közgyám, pénztárnok, számvevő, főorvos, főmérnök, levéltárnok, szolgabiró, valamint a vármegye alá tartozó rendezett tanácsú városok és volt városi törvényhatóságok polgármesterei; 2) törvényhatósági joggal bíró városokban pedig: a polgár- mester, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnokok, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, közgyám, pénztárnok, számvevő, főorvos, főmérnök, levéltárnok. Ezek az 1870: 42. t. ez. szerint a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak, habár nem volnának is tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Ellenben a többi tisztviselő s általában a tiszteletbeli tisztviselők — mint a törvény 48-ik §-a mondja — a közgyűlésen felszólalhatnak ugyan s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is; de szavazattal csak azon esetben bírnak, ha bizottsági tagoknak megválasztattak, vagy a legtöbb adót fizetők sorába esnek. A községekre nézve az 1871: 18. t. ez. 60-ik §-a ugyanoly szellemben intézkedik, midőn ezeket mondja : „A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgár- mester, bitó, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bir szavazattal, — és mindegyik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs. A többi tisztviselők a közgyűléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben bírnak, ha a képviselőtestületnek különben is tagjai“ (mint választottak vagy mint a legtöbb adót fizetők közé tartozók.) II. A tulajdonképeni közgyűlésektől azonban a törvény megkülönbözteti a tisztnjitószéket mind a törvényhatóságokban, mind a községekben; a törvény a közgyűlésről s a tisztújító székről másmás fejezetben intézkedik. Az 1870 : 42. t. ez. 68. §-a szerint: a törvényhatósági tisztújító szék tartamára, ha általános a tisztujitás, a főispán jegyzőt s tiszti ügyészt helyettesit. Az 1871 : 18. t. ez. 72-ik szakasza pedig rendeli, hogy a községi elöljáróság választása a községi tisztújító székeken eszközöltetik. A törvényhatóságokban, és a községekben egyaránt azon régi szokás követtetik a tisztújító szék megtartása alkalmával, hogy a tisztviselők nevében azok jelenlevő elseje kijelenti, miszerint ők most ezennel lelépnek, sa törvényhatósági s illetőleg a községi pecsétet a tisztújító szék elnökségének kezeibe teszik le. Ok tehát ezen per ez tői kezdve egészen addig, mig újból meg nem választatnak, nem tisztviselők; e szerint közülök senki nem lehet jogosítva „tisztviselői“ czimen a tisztújító széken szavazni. De különben is a törvény csak a tulajdonképeni közgyűléseken ad számukra szavazati jogot, nem pedig a tisztújító széknél.
