Eger - hetilap, 1884
1884-04-24 / 17. szám
152 lök a törvény értelmében újra választhatnak, s mely a kitűzött napon délelőtt 10 órakor veszi kezdetét, a képviselőtestület .tagjait tisztelettel meghívom. Miről Egerváros polgármestere, tudomás és mihez tartás s az összes képviselőtestületi tagokkal leendő közlés végett, értesittetik. — Eger, 1884. áprilhó 21-én. Majzik Viktor, s. k. alispán. — Értesítés. Az oly áldásos májushavi Mária-ajtatosság, az angolkisasszonyok helybeli templomában az idén folyó áprilhó 30-ikán délutáni 5 órakor szent beszéddel s utánna lytániával ünnepélyesen fog megnyíttatni. Május hava folytán szintén d. u. 5 órakor naponként fog szent beszéd és lytánia tartatni. Az Isten fenséges Anyja, a bold, szűz Mária, minden buzgó tisztelője, az áhítatban való részvétre ezennel meghivatik. — Az augusztushóban Miskolczon tartandó országos dalárversenyen dalkörünk is, mint versenyző, részt fog venni. — A Kovács-ösztöndíjban az 1883-84-ik tanév első felében a következő tanuló ifjak részesültek: Szabó László, Kelemen Ernő, Lefevre Dezső, Kéresztury Kálmán, Gotli Ferencz, Fülöp Zoltán, Radvánszky Lajos, Hanák Gyula joghallgatók, fejenkint 26 írt 25 krban; — Mező Béla, Békefi Iván, Csór Gáspár, Bertha János, Janosik Béla, Szlammer ágoston, Ury Lajos, Péter Ferencz VIII. és VII. osztályú tanulók, fejenkint 21. írtban. — Képviselőjelöltségek. Megyénkben, melynek választókerületei most az országgyűlés képviselőházában csupa ellenzékiekkel vannak képviselve, — a kormánypárt erősen mozog. Eddig még csak Gyöngyösön és a kápolnai kerületben léptetett fel jelöltet; de hallomás szerint a többi kerületekben is készül szervezkedni. Minden pártnak joga van mozogni; azt azonban sajnáljuk, hogy a kápolnai kerületet is igy megbolygatják; mert ott már több képviselő választás alkalmával a pártok által űzött korteskedések annyira demoralizálták a nép nagy részét, hogy ezúttal ott kár volt ellenjelöltet felállítani. Egerben e kérdés hétfőn egy értekezleten lett megbeszélve s az ott nyilvánult hangulatot tolmácsoljuk itten. — Tiszteljük az írói tulajdont! Midőn az „Eger“ lap szerkesztését átvettük, többi közt egy vig beszélyre tűztünk ki pálya- dijt s ezt Ries Her min Írónő nyerte el 1881-ben, „Sok baj s e m m i é r t“ czirnü humoros beszélyével, melyet lapunkban aztán az említett évben közöltünk is. A folyó évi február hóban feltűnt, hogy ugyanezen beszélyt a „Jászberény és vidéke“ cziinű lap közli, más czim és más név alatt, igy : „Tévedések vigjá- téka,“ irta Zichy Károly gróf. Most pedig a „Pannónia“ czirnü kassai lapban olvassuk, hogy ugyanily czim és név alatt közli ama beszélyt a miskolczi „Hölgyvilág“ is, és hogy a nevezett Írónő az illető utánközlők ellen az illetékes bírósághoz fordult. — Az egri ügyvédi kamara részéről közzé teszi, hogy Mayer Rudolf egri ügyvéd az ellene indított fenyitő ügyben hozott vádhatározat alapján, a m. kúria kisebb fegyelmi tanácsának 109. tégy. sz. a. hozott határozatával, az 1874: XXXIV. t.-cz. 105. §.) pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától ideiglenesen felfüg- geszttetett. — Rezső trónörökös és neje Stefánia, ő cs. kir. fenségeik, Konstantinápolyban a szultán által nagy kitüntetéssel fogadtattak. — „A párviadal a képviselöház zárt ülésében.“ Ily czim alatt a „Jogt. Közi.“ egy nyilatkozatot közöl, melyből a következőket veszszük át: „A mi a képviselőház legközelebbi zárt ülésének tárgyát képezte, oly ecclatans törvénysértést involvál, hogy azt nem hagyhatjuk szó nélkül. E zár ülésben ugyanis egy képviselő nyíltan beismerte: hogy egyik társát azért, mert a kihívást el nem fogadta, insultálta. Ez a tényállás, mely előzményeivel együtt a büntető bíróság elé tartozik; mert a büntetőtörvény 295. §-a szerint: „a ki valakit azért, hogy mást ki nem hi, vagy a kihívást el nem fogadja, megvetéssel fenyeget, egy évig terjedhető államfogházzal büntetendő.“ Azt hiszsziik, hogy ha Sz. Gy. képviselő inkább a törvény rendes útján keresett volna elégtételt, ott bizonyára talált volna jogvédelmet és még most is legalább dicséretes consequentiával járna el, mely nehezen tévesztené el üdvös hatását. Igaz ugyan, hogy ezen üdvös hatás sokkal biztosabb és hatályosabb lett volna, ha maga az igazságügyminister kelt volna a jogrend védelmére, kárhoztatásával az erőszakos fegyveres elégtételnek. Azonban midőn Pauler ministersége alatt a kir. ügyészség tagja hivatalos eljárásért büntetlenül párviadalra hívható ki, akkor megeshetett volna magán a ministeren is, hogy a jogrend védelme párbajra vezetett volna.“ — A Szent-lstvan-Társulat. april I 7-iki választmányi gyűléséről. Elnököltek : gr. Károlyi Sándor elnök és dr. Párkányi Béla alelnök. Gróf Károlyi Sándor elnök megnyitotta a gyűlést. Dr. Tárkányi Béla alelnök hivatkozva a választmány azon határozatára, mely gróf Károlyi Sándor elnök ur ő excjáuak azon indítványa folytán, hogy a társulat működését a népirodalom művelésére is terjeszsze ki, s e téren működését népnaptár kiadásával kezdje meg, megbizta volt alelnököt e részben konkrét tervezet előterjesztésére: előadja, miszerint egyrészről az idő rövidségé s a közbejött ünnepek, másrészről a tárgy fontossága, lehetlenné tették, hogy már most kész tervet terjeszthessen a választmány elé; azért egyes pontra nézve irányadásul előbb a választmány nézeteit s határozatát kéri ki. Az alelnök által fölvetett kérdések fölött élénk eszmecsere fejlődött. Gróf Károlyi Sándor, mint ki a múlt választmányi gyűlésen a népirodalom művelésére vonatkozó indítványt tette, kijelenté, hogy ő első sorban ezt a népnaptár által véli elérhetőnek s arról, vájjon a nép számára valamely más füzetes vállalat is indittassék-e meg, későbben lehetne majd tanácskozni, ha annak ideje elérkezik. A naptárt már ez évben óhajtaná kiadatni s erre nézve elősorolta, hogy mi lehetne egy jó népnaptárnak tartalma, hogy a nép szükségeinek megfeleljen. Határoztatok: A társulat a nép számára naptárt ad ki, melynek mikénti összeállítása iránti intézkedés, az alelnök elnöklete alatt két tagból álló szükebb bizottsághoz utasittatik. A naptár szerkesztője az igazgató. Az eddig fenálló társulati naptár, mely tagilletményben adatik, megszűnik, s a naptárrész, a vásárok és olvasmányok kihagyásával az Evkönyvhöz csatoltatik. A népirodalom további felkarolásának mikéntje iránt a választmány ezúttal tárgyalásokba nem bocsátkozik, hanem átteszi ezen kérdést az állandó irodalmi bizottsághoz. — Simon Vincze, a csornai premontrei-rend érdemes főpapja, a győri és szombathelyi szentszék ülnöke, életének 71 -ik évében f. hó 15-én elhunyt. Béke poraira! — A függetlenségi párt a következő nyilatkozatot teszi közzé : „Miután azt tapasztaltuk, hogy az ország némely kerületében téves fölfogás uralkodik ama eljárásra nézve, melyet a függetlenségi párt a küszöbön álló képviselőválasztások alatt, a mérsékelt ellenzékkel szemben követni szándékozik: tisztelettel tigyelmeztet- jük vidéki elvtársainkat, miként egyedül helyes eljárásnak azt tartjuk, hogy minden oly kerületben, ahol pártunknak bár legkisebb kilátása van a sikerre, ott szervezkedjék, állít son tol jelöltet s küzdjön mellette egész erélylyel, akár kormánypárttal, akár mérsékelt ellenzékkel áll szemben. Hasonló eljárás követendő ott is, ahol mindakét párttal kell megküzdenie, csakhogy ez utóbbi esetben, ha a választási aktus előtt a helyzet olyannak bizonyul, hogy pártunk határozott kisebségben van a mérsékelt ellenzékhez képest, és a külön szavazás a kormánypárt győzelmét segítené elő, akkor, de csakis akkor tartjuk okszerűnek, hogy pártunk csatlakozva az egyesült ellenzék választóihoz, ezeknek jelöltjét a kormánypárti jelölttel szemben győzelemre juttassa.“ — A mérsékelt ellenzék a maga uj programmját, a következő felhívásban tette közzé: „Magyarország választóihoz! Harczolni fogunk a jelenlegi kormányrendszer ellen főképpen a következők miatt: A közjogi alapot meghamisította és veszélyezteti. Hazánk alkotmányos önállóságát és politikai befolyását legújabban az 1867. XII. törvéuyczikk Írja körül. A jelen kormány ahhoz nem ragaszkodott, midőn a közös kormány hatáskörét kiterjesztette és a delegácziók ellenőrzési jogát illuzóriussá tette. De még inkább veszélyezteti Magyarország dualisztikus állását a monarkhiában ama fonák politika által, melyet Horvátország irányában követett. A veszélyek, melyek innét fenyegetnek, egymagákban elegendők arra, hogy a nemzet bizalmát e kormánytól megvonja. Az állam- háztartást nem rendezte. Kilencz évi ígéretei, hogy az egyensúlyt helyreállítja, hamisnak bizonyultak. Ama czélból, hogy a deíiczit megszüntettessék, uj nehéz adók vettettek ki, a régiek fölemeltettek vám, illeték, bélyeg és a közterhek minden fajtája a végsőig fel- csigáztatott, az adóbehajtás szigora növeltetett, az államjavak részben eladattak, és mindezek dáczára, az államháztartás még sem rendeztetett. Semmi biztosítékunk nincs arra nézve, hogy ez nem úgy lesz jövőben is, ha ez a kormány az ügyek vezetését megtartja. Az ország közgazdászati érdekeinek, a földmivelés, ipar és kereskedelem fejlődésének, valamint a hitelügy szervezésének törvényhozási és közigazgatási föltételeit megalkotni elmulasztotta és e mulasztások által hazánkat, annak földbirtokos, iparos és kereskedő népét oly súlyos anyagi helyzetbe hozta, melyen segíteni egy uj kormánynak első kötelessége lesz. És amily hiányosak a kormány" törvényhozási kezdeményezései, amily gyarló politikai működése, épp oly fonák szellem uralkodik kormányzati tevékenységében. E fonák szellem befolyása alatt a közigazgatás nem fejezi ki az állameszme fenségét, az állami akarat magas pártatlanságát, hanem az uralkodó párt hatalmi érdekeit szolgálja és e szempontból kedvezést vagy üldözést oszt; sok helyen a tisztviselőt nem a hivatás lelkiismeretes betöltése, hanem a hatan
