Eger - hetilap, 1884
1884-04-24 / 17. szám
153 lomnak tett politikai szolgálatok szerint Ítélik meg; s ez utóbbiak fejében gyakran elnézés gyakoroltatik nyilvánvaló erkölcsi fogyatkozásokkal szemben is. Ez az állapot épp oly nyomasztó a hivatásának szellemétől áthatott tisztviselőre, amily káros az állam tekintélyére és sérelmes a haza polgáraira nézve. Mindezek miatt nem akarjuk, hogy a jelenlegi kormány Magyarország ügyeit vezesse. Magyarországot e helyzetből kimenteni, hazánkat a monark- hiában törvény és természet szerint megillető helyre visszaállítani, a köz- és államélet megrendült erkölcsi alapjait újból megszilárdi- tani, a mostani kormány hibáinak és mulasztásainak következményeit orvosolni, a nemzet összes erőit ismét ama czélok felé és abban az irányban vezetni, melyeket ujabbi alkotmányos életünk kezdetén magunk elé tűztünk: ez az a feladat, melynek megoldása képezte eddig és fogja képezni ezentúl is törekvéseink czél- ját. A közjogi alapon álló ellenzék tehát ezentúl is oda fogja irányozni törekvéseit, hogy a közjogi alapot szilárd nemzeti politika követése által igazolja, hogy ezen az alapon és annak valódi szellemében megszerezze az országnak az anyagi megélhetés és fejlődés közgazdasági és pénzügyi föltételeit, melyek nélkül mint állam fenn nem állhat, a monarkhia nemzetközi helyzetéből folyó követelményeknek pedig meg nem felelhet. Ennélfogva az Ausztriával fenálló vám- és kereskedelmi szövetség újra megkötését, melyre nézve már a jövő országgyűlés lesz hivatva a döntő szót kimondani, e feltételek megvalósitásától fogja függővé tenni. Törekedni fog arra, hogy a közigazgatásban úgy az intézmények korszerű módosítása, mint a kormányzat szellemének gyökeres megváltoztatása által, az állami akarat érvényesítése mellett, az ön- kormányzati szellem ébredését és fejlődését biztosítsa, a pártatlanságot és a honpolgárok jogainak tiszteletét meghonosítsa, az erkölcsi tisztaságot kérlelhetetlen szigorral megóvja; hogy igazságügyünk úgy az alaki és anyagi jog rendszerének törvényhozási megalkotása, mint a jogszolgáltatásnál közreműködő tényezők jogos érdekeinek felkarolása által, az 1869-dik évi törvényhozás szellemében és a gyakorlati szükség igényeinek megfelelő irányban erélyesen fejleszttessék ; hogy a nemzeti létünket biztositó hazai közművelődés érdekében a közoktatás a hazai kulturális szükségeknek és anyagi erőnek megfelelőleg összhangzatosan szereztessék és következetesen fejleszttessék minden ágában és minden fokozatán. — Az országos iparegyesület rendes évi közgyűlését folyó év májushó 18-ik napján, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja az új városháza nagy-disztermében. Napirend: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Igazgatósági jelentés. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése. 4. 10 kisorsolt igazgatósági tag és a számvizsgálók választása. 5. Az egyesület újonnan megállapított érempályázatának kihirdetése. 6. Gróf Batthyány Lajos, a magyar iparegylet boldog- emlékű első elnöke arczképének leleplezése. 7. Indítványok az alapszabályok 18. §-ának k) pontja értelmében. E közgyűlésünkre a t. tagtársak minél számosabb megjelenését kérjük. Budapest, 1884. április 10-én. Gróf Zichy Jenő s. k., elnök, Mudrony Soma s. k., igazgató. — A tenyészjuhvásár bíráló bizottsága Budapesten vasárnap hirdette ki jutalomdijosztásainak eredményét. Az electoral neg- retti csoportban a 25 drb 10 frankos aranyból álló dijat gróf Hunyadi Imre tarányi nyájkos csoportjáért nyerte el. Elismerő oklevelet nyertek : gróf Károlyi Alajos tótmegyeri és mágócsi juhászain, gróf Erdödy István pusztagyömrői, és br. Klein Vilmos heuners- dorfi (Szilézia) juhászata. A versenyen kivül bemutatott juhcso- portok közül a gödöllői m. k. korona-uradalom által bemutatott állatokat megemlítésre méltónak találta a bizottság. A keszi fésűs merino-csoportban a 25 drb 10 frankos aranydijat báró Kő- nigswarter Mór nyerte el Csabaesüdről. Elismerő oklevélre érdemesítettek: Fazekas Károlyné, Geiszt örökösök, Brachfeld Lajos. A bizottság a dijra nem pályázó Losonczy Mihály csoportját is kiemelte. — A franczia merino csoportban a 25 db 10 frkos arany dijat H. Goedecke zuzellai (Porosz-Szilézia) juhászata nyerte. Elismerő oklevelet kapott Rosenthal Alfréd. — Az angol husfajta csoportban a 25 db 10 frankos aranyból álló dij kétfelé oszttatott. A rövid gyapjasok alosztályában az első dijra, 15 darab aranyra, Rosenthal Alfréd érdemesittetett. Ugyancsak ő elismerő oklevelet is nyert. A hosszú gyapjasok alcsoportjában a 10 darab aranydijat szintén Rosenthal Alfréd nyerte el. Elismerő oklevelet kapott gróf Károlyi Alajos stomfai juhászata. — A raczkák csoportjában a 25 db aranyból álló első dijat Wiktor Kazmir lovag nyerte el. — Az egyéb fajták csoportjában az első dijat, 25 db aranyat gr. Keglevich István nyerte. Elismerő oklevelet nyert a Sckmitt-féle nagy-bossányi uradalom. — A keresztezések csoportjában a 25 db aranydijat kétfelé oszttatni határozta a bizottság és pedig a 15 db arany első dijra gr. Károlyi Alajos tótmegyeri juhászata érdemesittetett; a 10 db arany dijat pedig Taris Kajetán füssi juhászata nyerte el. Elismerő oklevelet kapott Hazai és Kobek. — Magyarország borkivitele az 1883. évben 15.628,532 forint és a behozatal 1.961,191 forint értéket képviselt. Ez összegekbe azonban a postai szállítmányok nincseiíek beszámítva. A kiviteli többet a 13 és fél millió frtot meghaladja. E mellett jelentékeny a szeszforgalom is, melyből a kivitel 10.941, 064 írtra és a behozatal 843,716 írtra rúgott. A Magyarországba behozott borok leginkább Dalmácziából, Szerbiából és csekély részben Romániából eredtek. — Az időszaki sajtó két húsvéti tojását mutatjuk be olvasóinknak. Az egyik uj lap czime: „Kor un k,“ társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap. Megjelenik Budapesten minden szombaton. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Kador Sándor. A másik czime: „A keresztény nép újsága“ hasznos és mulattató hetilap. Szerkesztő: Krécsy Károly kath. hitoktató: főmunkatárs : Kálmán Károly : kiadó laptulajdonos : Szammer Imre nyomdatulajdonos Székesfehérvárott. Ára félévre 1 forint. — A megyék határkiigazitása. A némely megyék határának, egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló idei törvénynek végrehajtása végett a belügyminiszter az érdekelt törvényhatóságokhoz rendeleteket bocsátott ki, hogy a kikebelezett községeket a törvényhatóság kötelékéből bocsássák ki, s a bekebelezett községeknek átvétéléről intézkedjenek, s azoknak járási beosztásáról határozzanak. Ugyanez alkalommal az illető törvényhatóságok az átkebelezett községekben levő bizottsági tagokkal szemben követendő eljárásra, a bizottsági tagokat választó kerületek kiigazítására, végül a levéltárra és az árvaügyekre vonatkozólag szükséges intézkedések megtételére nézve is megfelelő utasítással láttattak el. A törvény életbeléptetésének idejéül pedig f. é. májushó 20-ik napja tűzetett ki. — A kataszteri uj munkálatok hibás voltát s a földadónak némely vidékeken tervezett óriási emelését mustrálja azon interpelláló, melyet Veszprémmegye pápai és devecseri járásának földadó katasztere ügyében a képviselőháznak 1884. áprilhó 5-én tartott ülésében dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képv. terjesztett elő. Ezen interpellatió igy hangzik: „Interpellate a pénzügy- miniszter úrhoz. „Van-e tudomása a t. pénzügyminiszter urnák, vagy szándékozik-e tudomást szerezni arról, hogy daczára annak, hogy Veszpremmegyében és különösen a pápai é^ devecseri vidéken a földadó a mezőgazdasági terület, illetőleg a szomszéd megyékhez viszonyítva, eddig is igen magas volt; daczára annak, hogy ezen vidék közgazdasági, kereskedelmi, forgalmi viszonyai az utolsó évtizedben különböző okok folytán rohamosan hanyatlottak ; daczára annak, hogy a Bakony nyugati völgye katlanban feküdvén, a talajvizek elvezethetlensége miatt a gazdálkodás csak nagy befektetés mellett lehetséges s teljesen bizonytalan sikerű; mégis a nevezett vidéken a föld tiszta jövedelme, a kataszteri hibás munkálatok folytán, melyek ellen az egyéni reklamáczió nem segíthet, annyira felcsigáztatoti, hogy az uj adó, szemben a pénzügyminiszter urnák 1883. nov. 30.-án tartott országgyűlési beszédében tett azon megnyugtató nyilatkozatával, hogy az egyesek által fizetett adónál a különbözet legfelebb 20—30°/0-kot tehet, az uj adó a községek legnagyobb részében 100—120, sőt 140%- on is felül van: tisztelettel kérdem a pénzügyminiszter urat, szándékozik-e ezen rendkívüli sérelmet rendkívüli utón orvosolni V Szándékozik-e e tekintetben, esetleg póttörvény által is átmeneti intézkedéseket tenni, és végül: szándékozik-e különösen az adótöbblet-fizetésre nézve, melyet az anyagi exisztentiájukban sértett birtokosok már az első részletre nézve is csak drága kölcsön, vagy a birtok egy részének eladásával tudnának fedezni, a törvény által is megengedett kamat nélkül halasztást adni addig, mig az igazságtalanul ejtett sérelmek igazságosan orvosoltatnak és az nj adókivetések méltányosan megállapittatnak?“ — Király pavilion. A budapesti építési iparosok f. hó 6-án a M. Mérn.- és Epit.-Egylet helyiségében tartott értekezletükön elhatározták, hogy az Ybl Miklós által bemutatott genialis tervek alapján az országos kiállításra király ő felsége használatára saját költségükön király-pavillont építenek. E czélra végrehajtó bizottságot is választottak, melynek elnöke Ybl Miklós. — A herendi porczellángyár-részvénytársaság. A herendi porczellángyárat a kormány tudvalevőleg megvette s annak tulajdonjoga az ipar- és kereskedelemügyi ministerium javára kebelez- tetett be. Mint értesülünk, az ipar- és keresk. ministérium e vételt csak azért eszközölte, hogy közbenjárásával a gyár részvénytársulati vállalattá alakíttassák át. Az alaptőke 150,000 frt lesz,
