Eger - hetilap, 1884

1884-04-17 / 16. szám

142 politikai heti szemle. Róma április 12. Azt a hírt, liogy az olasz kormány föl­függesztette a propaganda jószágainak eladása érdekében elren­delt előkészületeket, megerősítik. A kormány egy törvény alap­ján rendelte ezt el, amely a Rómában levő egyházi javakra nézve hozatott. E törvény kimondja, hogy a fiskus ne vonjon le semmit az eladási árból maga részére és hogy az illető testületek az el­adást elhatározó Ítélet kihirdetésétől számított három hónap alatt maguk adhassák el jószágaikat és hogy az állammal tudassák az eladási árt állami rentévé való átváltoztatás végett. A propa­ganda ennélfogva maga adhatja el jószágait, és nem valószínűt­len, hogy találkozni fog valaki, aki adni fog érte annyi rentét, amennyit a jószágok érnek és igy lehetséges, hogy a propaganda megtartja a jószágokat, habár csak valamely megbízottjának neve alatt. Berlin, ápr. 12. A „Germania“ Bismarck hg. átiratát közli, melyben a birodalmi kanczellár valótlanoknak nyilvánítja a „Germania“ által közölt mindama tudósításokat, amelyek a Keu- del német nagykövet és Depretis között folyt értekezésekről szó­lották. Keudel nagykövet ilynemű értekezéseket sohasem folyta tott Depretis olasz miniszterelnökkel és márczius 21-ikén sem nem beszélt azzal, sem pedig azt nem látta. (A fáma szerint ama beszélgetésben a monarkhiánk és Németország közti viszony el- hidegüléséről lett volna szó.) Varsóból jelentik: Minszkben Pietrov főkormányzó uta­sitá a kath. plébánosokat, hogy jövőre a predikáczióhoz és a li­turgiához kizárólag orosz nyelvet használjanak. A vilnai kor­mányzó szintén utasitá kerülete püspökét, hogy a kath. templo­mokban az orosz nyelv behozataláról gondoskodjék. A püspök vá­lasza az volt, hogy a rendeletnek a pápa külön engedélye nélkül nem tehet eleget. Vilna és Grodno utczáin az orosz hatóság pa­rancsa van a falakra kiragasztva, melynek lakonikus tartalma ez: „Itt nem szabad lengyelül beszélni.“ A kelet társadalmi élete nagy változásnak néz eléje. Nem kevesebbről van szó, mint a nemesség institucziójának beho­zataláról. Abdul Hamid szultán arra akarja bírni a törököket, hogy vegyenek föl családi neveket. Sőt ennél több! Az egyszer Szíriában, Kurdisztánban, Albániában stb. függetlenül uralkodott családok egykori uralkodásának és dicsőségének emlékét kívánja fóntartani és e czélból ez arisztokrata családokat, jelvények ál­tal emlékeztetni multjokra. Egy másik nemes osztályt fognak ké­pezni a mostani basák, hogy örököseik emlékeztessenek apjuk méltóságára. Az eszmének az a jelentősége, hogy a szultán ez ál­tal a régi időktől fogva tekintélyes családok befolyásos tagjait mint magas arisztokráeziát személye és trónja körül akarja gyűj­teni süni rendekben. Konstantinápoly, ápr. 11. A minisztertanács elhatá­rozta, hogy jövőre a pénzügyminiszternek a tartományok be­vételeire utalványokat kiállítani nem szabad. A bevételek egyene­sen Konstautinápolyba lesznek küldendők. A határozat a nagy- vezir körirata utján közöltetett a pénzügyministerrel s a főkor­mányzókkal. Nevezetesen az utóbbiaknak megtilttatott, hogy az évi bevételek régebb függő adósságok fizetésére fordittassanak, — a minisztertanács az adósságtörlesztést sikkasztásnak fogná te­kinteni. Shangai, április 11. A titkos tanács öt tagja, közöttük Kung herczeg, a Tonking- kérdésben követett politikájuk miatt nyilvánosan megfoszttattak minden rangjuktól. TÁR CZ A. Szerelem legyen a te csillagod!- 1882. — Oh! hát ne sírj, hogy ezen a világon Mindig legyőzi a gaz a nemest; Hogy ébredés lesz bármily fényes álom, S fönséges, a kicsinynyel jár vegyest. Az a sugár hűli áldott, szép fejedre, Mely egy sötét rab lánczain ragyog — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Szép, fiatal vagy, nagy szépségeidnek Tüntetve tapsol, hódol mindenik — Eseményt képez a ruhád szabása, Modern csodák tündöklő szemeid. Sok gyönge fő megszédül ily magasban, Te egy mosolyra alig méltatod — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Színmű az élet, önzés és szeszélynek Jut benne gyakran leghosszabb szerep; Rossz, régi naptár, mely borúit időt hoz. Mikor talán, legszebbet emleget. Oly bolt, amelyben mindazt, a mi ócska, Jó drága áron, újként kaphatod — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! S örvény az élet, sokszor ott veszélyes, Hol tiszta árján a menny tükrözött; Vidék, mit nem csak őszi éjszakákon Vesznek körűi zord, beteges ködök. Hát volna lelked elsuhanni hagyni Azt az egy-két verőfényes napot? ............. So h’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Hagyd, hadd rohanjon, zúgjon el körötted, A létért küzdő, elbutúlt tömeg; Szent homlokod ne tártsd ki már azoknak, Akik irigyen dobtak rá követ, Hogy a te érző szivedet megértsék, Oh! ők nem tudnak lenni oly nagyok — Soh’se törődjél édes, a világgal. Szerelem legyen a te csillagod! Szeress te csak, és zajtalan magányod Dallal, tavaszszal még benépesül; Szeress te csak! és bánátid kelyhébe Majd okvetetlen szinbor is vegyül. Szeress te csak s vidám léssz, mint a hajnal, Melytől pirosán csillog ablakod — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Szeress te csak: lásd, sorsunk oly hasonló — Engem sem ért meg senki, senki sem; S ha hideg elmém tán meg is nyugodnék, Nem nyughatik meg lázongó szivem............. S zeress te csak, s a hogy nevednek élek, Ha kell, e névért még meg is halok — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelmem legyen a te csillagod! Werner Gyula. Húsvéti ünnepeink. A keresztény egyház legnagyobb ünnepe a husvét. Vallá­sunk szentséges alapitója, Megváltónk, szenvedésének, halálának s feltámadásának emlékünnepe. És a mint az egyház a szenvedés és halál kifejezésére a legszomorúbb és fájdalommal teljes szer­tartások szakadatlan sorával rendelkezik; úgy a dicső feltámadás megünneplését is oly hatalmas, hasonlít, hatatlan fény és pompa kifejtésével képes megünnepelni, mely hóditólag hat és ellenáll- hatlanul vonz. Városunk lakossága, mely vallásos érzelmeit mindenha kül­sőleg is kimutatni el nem mulasztotta, az idei húsvétkor ebben a folyton tartó esőzés miatt némileg gátolva volt, A nagyhéti szertartások közt mindenesetre első helyen áll a Lamentatio. Jeremiás siralmai az elegia elérhetetlen és fólül- mulhatlan színvonalán állanak, dallamuk is megfelelő szövegük­nek. A lemondó fájdalom nyilatkozik és megelevenedik bennük, dallamuk elzsibbasztó és szívig ható. Városunkban a növendékpapság gyakorlott énekkara közre­működésével egyes kiváló széphangú egyházi férfiaink által zeng­ve, valódi gyönyörrel töltik el a lelket; minden rangú és vallásu siet ekkor a székesegyházba, hallani e klasszikus zenét, melyet a „Miserere“ akkordjai szép összhangképen, egészítenek ki s fejez­nek be. Jeremiás siralmai szerdán, csütörtökön és pénteken a délutáni órákban adattak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom