Eger - hetilap, 1884

1884-04-17 / 16. szám

143 Csütörtökön a nagy-misét Érsekünk ő excellentiája fényes főpapi ornátusban „teljes papi segédlettel végezte. Mise végeztével volt a lábmosás. 0 excellentiája 12 szegény öregnek mosta meg lábát, kik az nap az érsekudvarban kaptak ebédet. Nagypéntek a sz. sírok látogatásának ideje. A Megváltó sír­boltja mindenütt fény- és illatárban úszott; sűrűn hullámzott a nép templomból templomba s az eső daczára többen az elite kö­réből is. Érsekünk ő excellentiája titkárja kíséretében látogatta a sz. sírokat. Szombaton délután az esti órákban volt a föltámadás. A székesegyházi legnépesebb s impozansabb volt. Megjelentek: a megyei tisztikar, a különböző czéliek zászlóikkal s igen nagy számmal az intelligentia s a nép köréből. Érsekünk őnagymltga pontifikáit. A sz. sir a Mihály oltárnál volt, s innen hangzott fel az első „Halleluja,“ ezernyi nép által visszliangoztatva, de a kör­menet csak a templomban tarthatott meg. A templomból kilépve az érseki rezidenczia s a lyczeum erkélye, melyek fényárban úsz­tak, igen szép látványt nyújtottak. Husvét első napján, vasárnap, a 9 órai vokális misét a szé­kesegyházban érsekünk őexcellentiája mondotta. A mise előtt ugyancsak kegyelmes érsekünk tartott remek szónoklatot. Ez al­kalommal az anyaszentegyház anyagáról, az emberről szólott. Meggyőző erő, páratlan logika, erős érvelés, szokatlan hasonla­tok, szép nyelvezet, meleg előadás jellemzői érsekünk beszédjei­nek, s (e beszédének szavaival élve,) ő „a legnagyobb hatalom, az ékesszólás“ felett rendelkezik. Tömérdek ember hallgatta e be­szédet. Mise végével a müveit osztály a minoriták templomába ment, hol a fél 12 órás misén az „Egri Dalkör“ Abt „Ave Maria“-ját és Palestrina „0 crux ave“-ját énekelte. Húsvéthétfőn a székesegyházban a 9 órás nagy-misét mélt. Lengyel Miklós, püspök ur mondotta. Ez nap este volt az ó-kaszínó nagy-termében a Dalkör hang­versenye. A nagy-terem szorongásig megtelt válogatott közönség­gel. A programmot már volt alkalmunk t. olvasóinkkal közöl­ni, melyből a Kelemen Ernő ur által énekelt szólók, a magyar dalegyveleg Csicsónéja s a Pepi tűnt tetszettek leginkább. A hangversenyt — Palóczék talp alá húzott darabjaival — táncz követte. A négyeseket 60 pár tánczolta, kik között láttuk váro­sunk s vidékének legszebb lányait s fiatal asszonyait. A tánczo- lók közt voltak : dr. Akantiszné, Bene Anna, Bukovics Emma, Burián Ilona, Chalaupek Erzsiké, dr. Danilovitsné, Dusárdy Etel, Elek Hona, Eötvös Róza, Ficzere Viki, Fülöp Berta és Piros, Frantz Irén és Sarolta, Glósz Irén, Gariup Irma, Gröber Anna, Berta és Irén, Hieronyminé, Horváth Ilka, Juhász Jolán és Ilona, Jekelfalusy Eta és Ilona, Kliegl Panna, Kolossyné-Stephanovszky Jolán, Ko- máromy Mariska, Markovics Lajosné, Marssó Mariska, Merkefká- né. Misséth Szidi. Murányváry Béláné, Nahóczky Vilma és Anna, Nékám Erzsiké, Onczay Etel, Petravich Ilka és Irén, Ringelhann Mariska, Sajósy Margit, Simáczius Andorné, Szabó Bella, Szabó Imréné, Szécsényi Jolán, Szolcsányiné, Szombathelyi Regina, Szu- hányi Irma, Vas Ilona,, Vojtsek Mariska stb. Fokozódó jókedv mellett a táncz hajnalig tartott. A souper-csárdás alig érte vé­gét a sok újra miatt. Az egyletnek szép jövedelme van a hangversenyből. Kár, hogy czukrázdáról nem volt gondoskodva. HIRPÜZÉR. — A trónörököspár keleten. Hétfőn estve indult keleti út­jára a trónörökös pár. Bár az utazás semmi bevallott megbiza- tással nem jár, a politikai jelentőséget tőle mégsem lehet elvitatni: úgy a török szultánnál, mint Szerbia és Oláhország uralkodóinál teendő látogatások, valamint a bolgár fejedelemmel való találkozás politikai hatása bizonynyal nem fog elmaradni. A végleg megálla­pított úti programm a következő: hétfőn éjjel indulás Becsből, kedden 15-én 6 óra 45 perczkor Budapestre érkezés, negyedóra múlva tovább utazás. Délelőtt 11 óra 14 perczkor érkezés Sze­gedre. félóra múlva tovább utazás. Orsován ebéd esti fél 8-kor. Egy óra múlva a vonat elhagyja a határt. Szerdán 16-án: Reg­gel 6 órakor átutazás Bukaresten megállás nélkül. Érkezés Gi- urgevóra 8 ólakor; 8 óra 30 perczkor Ruscsukon vasútra szállás, érkezés Chetandjikra 12 óra 59 perczkor, reggeli, Várnára 4 óra 30 perczkor, ebéd a Miramare yachton. elutazás este. Csütörtökön. 17-én: Reggel 7 órakor behajózás a Bosporusba, érkezés Kontan- tinápolyba 9 órakor, partraszállás a Dolma Bagse közelében, dél­után kirándulás Bujukdereig, látogatás Skutaribam Pénteken, 18-án: Konstantinápoly. Egyes személyiségek és küldöttségek fogadása. Este diszebéd a szultánnál. Szombaton, 19-én: Konstantinápoly megszemlélése. Este diszebéd az osztrák-magyar nagykövetség­nél. Vasárnap 20-án Konstantinápoly. Kirándulás a márványten­gerre. Este diszebéd a szultánnál; a trónörökösné fogadtatása a szultánná Valida által. Nagy ünnepély a császári háremben a trón­örökösné tiszteletére. Hétfő 21-én a szultán palotáinak és a régi szerály megszemlélése; látogatás a katonai intézetekbe; este diszebéd a „Miramaren.“ Kedden 22-én Bucsuzás a szultántól. Este indulás Mudanialiba. Szerdán 23-án érkezés Mudaniahba reggel 5 órakor. Utazás Brusszába 6—9 óráig. A nevezetességek megtekintése. Este visszautazás Mudaniahba. Csiitörtökön 24-én. Kora reggel indulás Várnába a Bosporuson át. Érkezés Várnára késő este. Pénteken 25-én. Indulás Várnáról 7 óra 30 perczkor, érkezés Chetandjikba 10 óra 15 perczkor, érkezés Ruscsukra 2 óra 30 perczkor, délután, 5 órakor ebéd a yachfon. Indulás Rus- csukról 6 óra 30 perczkor, Giurgevoból 7 óra 30 perczkor; érke­zés Bukarestbe este 9 órakor. Szombaton 26-án. Indulás Bukarest­ből 10 órakor este, érkezés Turn-Szeverinbe 8 órákor reggel. Vasárnap 27-én. Utazás gőzhajón a Vaskapun át. Hétfőn 28-án. Érkezés Belgrádba 8 óra 30 perczkor reggel. Indulás Zimonyból esti 10 órakor. Kedden 29-én. Érkezés Budapestre 6 óra 45 percz­kor, ahol a trónörökös pár valószínűleg ki fog szállani, hogy az ötvösmü-kiállitást megszemlélje. — Köszönet-nyilvánítás. A jótékonyságáról, nemes szivéről országszerte tisztelt dr. Samassa József kegyelmes Főpásztorunk, a tisza-beői róm. kath. plébániai lak melléképületeinek tökéle­tes kijavítására — a vallásos kath. hivek szegény sorsán enyhíten­dő — újabban 386 frtot ajándékozott. A nagylelkű Érsek — ezen szép adományával újra örök hálára s tiszteletre kötelezte kegyes szive iránt lelkipásztorával együtt, a jó kath. híveket, — kik már eddig is a nemes szivü jó Főpásztornak sok drága adományában részesültünk. — S ezzel engem, mint jó kath. híveim igaz lelki- pásztorát buzgó hálaérzelmeim, örök tiszteletem nyilvánítására feljogosítani kegyeskedett. — Méltóztassék Érsek Atyánk ő nagy­méltósága jó kath. híveim nevében is, nyilvánuló legbuzgóbb há­lámat kegyesen fogadni, ki lelki nyájammal nagybecsű drága élete hosszáért Istent imádni meg nem szünendek. — Tisza-Beő, április 10. 1884. Rakóvszky Ignácz. — Városunkban nyári színkört építő részvénytár­saság alakult, mely 250 db. 10 frtos részvény kibocsátásával kívánja beszerezni egy nyári színkör létesítéséhez szükséges pénzt, A társaságnak elnöke Babies István, pénztárnoka Simonyi Károly, titkárja Gáspárdy Gyula. Az elnök 10 db. részvényt irt alá; kisebb mérvű aláírásokra igen sokan hajlandók s igy a vállalat biztos jövőnek néz eléje. Gyászhir. Hevesmegye köztiszteletben álló főispánját, Beöthy Lajos ur ő méltóságát, mély gyász érte. Leánya Etelka Törteién meghalt. — Baleset. A magazin-kaszárnyában több ezer db. töltény- kapszli kiégetése közben explosió történt, mely alkalommal két katona életveszélyes sebeket kapott. — Eljegyzés. Besenyői Szabó Elemér földbirtokos e hó 14-én jegyezte el Czobell Margit kisasszonyt Bessenyőn. — Leó pápa az idei husvétra három pálmát kapott ajándék­ba. Az egyiket a Grimaldi herczeg családja küldte San-Remóból (e család már a 16-ik század óta küldi a pápáknak a húsvéti pálmát), a másodikat a bibornoki testület, a harmadikat a St.- Antalről nevezett római apácza-kolosfor. Ez utóbbié volt a leg­szebb, s Szent Ákos, Szent Anna. és a szent Szűz arczképével volt dí­szítve; s a következő jeligével ellátva a zsoltárból: „Gloria et divitiae in domo eius et justitia ejus manet in saeculum saeculi (dicsőség és gazdagság lakoznak az ő házában, és igazsága túl­éli a századokat, 112. Zsoltár.) — Királyi kegyelem egy magyar Írónak. Bodon Józefnek, a „Gyöngyösi lapok“ szerkesztőjének, kit a budapesti fenyitőtör- vényszék, mint sajtóbiróság, esküdtszéki verdict alapján, Bácskay Julcsa szinésznő ellenében elkövetett becsületsértésért, öt havi fogházra Ítélt, s ki büntetésének kiállását már megkezdette, a büntetés hátralevő részét a király elengedte, a kegyelemért a Petőfi-társaság folyamodott, melynek rendes tagja. Ez az első eset, hogy sajtóvétségért elitéit, kegyelmet nyert, — A marha-háború epilogja. A félhivatalos „Búd. Corr.“ je­lenti, hogy az osztrák kormány értesité a magyar kormányt a sérelmes helytartósági rendelet viszszavonásáról s mellékelve kö­zölte a visszavonó miniszteri rendelet szövegét is. Érdekes e kő­nyomául lap állítása, hogy az egész kellemetlen kázus okozója Falkenhayn gr. osztr. földmivelési miniszter volt: ez utasitá a

Next

/
Oldalképek
Tartalom