Eger - hetilap, 1884

1884-01-10 / 2. szám

tározatot, mely a kiegyezés egyoldalú magyarázatát és az alkot­mány megsértését foglalja magában. Továbbá Vojnovics indítványozza, hogy b felségéhez a kö­vetkező felirat Mntéztessék: ,.Midőn Horvátországban a zavargások kitörtek, egyedül a liorvát kormány volt arra hivatva, hogy a rendet helyreállítsa. Azonban a magyar kormány alkotmánysértést követett el, biztost nevezett ki és a magyar állameszmét, az alkotmánynyal ellentét­ben. Horvátországra igyekezett előszakolni.“ A felirat ezután arra tér át, hogy a magyar nyelv Horvátországba törvényellenesen be­hozatalit ; Horvátország anyagi érdekei a vasúti építkezések és folyamszabályozások abbanhagyása és az igazságtalan tarifa-poli­tika követése által semmibe nem vétettek. A közigazgatás megla­zult. a tartománygyülési választásoknál csak a kormány akarata és az alacsony pártszellem döntenek. Horvátország ennélfogva azt kívánja, hogy a kiegyezés átvizsgáltassék. Fiume és Dalmáczia az országgal egyesittessék, és hogy a hármas királyság teljes autonómiát kapjon.“ politikai heti szemle. Beilin, jan. 5. A „Prenssische Jahrbücher“ utólsó számá­nak egy hivatalos jellegű czikke azt állítja, hogy már akkor, mi­dőn Olaszország fölvétetett a közép-európai szövetségbe, ki lett kötve, hogy a német trónörökös Rómában meg fogja látogatni az olasz királyt és ezáltal elismeri Rómát az egységes Olaszország fővárosául. Róma, jan. 5. Az olasz király májusban látogatja meg a német császárt Berlinben, viszonzásul a német trónörökös láto­gatásáért. Pár is, jan. 5. A „ Temps“ egyik londoni távirata a legbiz­tosabb forrásból jelenti a következőket: A hármas szövetség 1882. szeptember havában szerződés által végleg megköttetett. Olaszor­szág a Németország és Francziaország közti háború esetében nem tartozik az utóbbi ellen fegyvert ragadni. E föntartás az olasz kabinet többségének óhajára vétetett föl a szerződésbe, viszont Olaszország kötelezi magát, hogy Ausztria-Magyarország jogait minden körülmények közt respektálni fogja. Pár is, jan. 3. Curier socialistát, ki november hóban a köz­oktatási minisztériumba hatolt s Ferry miniszterelnököt meg akarta gyilkolni, a hivatalszolga bántalmazása miatt 3 havi fogságra Ítélték. Berlin, jan. 5. A „National Zeitung“ szerint itteni jól ér­tesült körökben is azt hiszik, hogy a czár balesete nihilista me­rényletre vezethető vissza. Pét er vár, jan. 4. A nihilisták végrehajtó bizottsága prok- lamáczióval tudatja, hogy Sudejkin alezredest halálra ítélte és ezen ítélet alapján kivégeztette. Alexandria, jan. 2. A massauahi angol konzul értesítette János abissziniai királyt, hogy Anglia az abisszíniaiaknak Egyip­tom ellen intézett minden támadását fegyveres erővel fogja visz- szautasitani és hogy Hevell tengernagy erre nézve a szükséges utasításokat már megkapta. K a i r ó, jan. 3. Az abyssiniaiak Massauach felé hatolnak előre. Baker basa elhagyta Suakimot, hogy az abyssiniai vezérek­kel alkudozást kezdjen s a khartumi helyőrség visszavonulási út­ját Kassalán át biztosítsa. Hir szerint Baker basa Massauah hely­őrségét Suakimba fogja vezetni. Kairó, jan. 7. Az angol kormány az egyiptomi kormány­hoz jegyzéket intézett, melyben kijelenti, hogy az angol királynő­nek semmi kifogása sincs az ellen, hogy Szudán keleti része Tö­rökországnak engedtessék át és a szultáni tartományok visszafog­lalására török hadsereg indíttassák útnak, föltéve, hogy a költsé­geket Törökország viseli és a hadjárat Szuakimból indul ki. Az angol kormány lehetetlennek tartja, hogy Egyiptom a szudáni tartományokat egyedül foglalja vissza és azt tanácsolja, hogy a csapatok haladéktalanul vonassanak vissza Wadi-Halfáig vagy a Nílus második vízeséséig. Baring angol főkonzul utasítást kapott, hogy ezen ponthoz ragaszkodjék. Az egyiptomi kormány még nem határozott, és a kliedivének azt tanácsolta, hogy óvakodjék min­den elhamarkodott határozattól. TÁR CZ A. Fábius és Stenia.- Vázlat. — Plouvier E. után francziából. 1. Szépek, fiatalok voltak mindketten, tele tűzzel, érzelemmel s szerették egymást kimondhatlanul. Az ifjút Fábiusnak, a höl­gyet Steniának hittak. Fábius költő volt s mint ilyen tisztelte a költők közt az el- holtakat s szerette az élőket, a mi már elég szellemről s komoly értelemről tanúskodott. Fábius élvezetet talált a munkában, miért is könnyüvérű pajtásai kételkedtek költői hivatottságában. A mint azonban a felsőbb körökben is kezdtek kísérleteiről beszélgetni s a szigorú bírálók kedvezőiig nyilatkoztak prózájáról és költői szárnyverdeséseiről: benne a hivatott tehetség a nagy szellem lé­tezése visszavonhatlanui kimondatott. Fábius aztán büszke is volt erre, bölcseségét az anyagi élet megvetésében mutogatta ; képze­letének kiválasztott tárgya az eszményi tökéletesség szemlélete volt. Finom érzelmének és nézetének bizonyítékát adta pedig az­zal. hogy szerelme tárgyául Steniát választotta. Beszéljünk-e hősünk szép arczáról. finom kezeiről, elegáns külsejéről ? Nem. mert férfiról Írván ilyet, a magokat szépekuek tartó férfiak irigységét vonhatnék leírásunk tárgyára. A mi pe­dig olvasónőink érdeklődését illeti, pótolják Fábiusunk egyénisé­gét a saját kedvesük vagy ideáljok képmásával, azt hiszszilk ő ez által nem fog veszteni. Hát Stenia! ő a tökéletes női szépség megtestesülése volt, valódi raphaeli nrnta. Rajongó, lelkesült toll és eszeveszett me­részség kellene szépségének leírásához. Lássuk csak, mennyire viheti gyönge toliunk e vakmerő munkát. Íme itt vannak egy tö­kéletes női szépség ábrázolásának minden kellékei: alabastrom, zománcz, korall, azúr. ambra, liliom, ében, selyem, bársony, gyöngy­ház, rózsa és opál. Nagyszerű mesterművet kellene alkotnunk, oly szépséget, melynek párja nem volna, mely ifjat. öreget lelkesedés­re ragadna. — Ue hogyan is kezdjük el? — — — Három órai hosszas kisérlgetés után úgy találjuk, hogy leg­okosabb Stenia szépségének rajzolásával felhagyni — s fel is hagyunk vele. Stenia nemcsak leirhatlan szép volt, hanem régi nemes csa­ládból származott s e mellett szellemes nő volt: oly tulajdonok, melyek ritkán összpontosulnak, s ha igen: teljes bámulatra ra­gadnak, noha összetalálkozásukat csak a szerencsés véletlennek lehet tulajdonítani. Mig e két földfeletti ember egy s más tökélyeiről cseveg­tünk: addig lement a nap s este lett. -— A szerelem gyors szár­nyain siet most Fábius Stenia eldorádójába. Két, három szökés­sel fönn van a szantálfa-lépcsőkön, melyek Stenia kis szalonjába vezetnek; a nélkül, hogy az ajtón kopogtatna, megfordít egy kis aranyozott kulcsot s belép. II. (Szin: Stenia boudoir-ja. A falakon fehér kasmír kárpitok selyem hímzésekkel, zöld atlaszrojtokkal. A padozaton valódi ke­leti szőnyegek, bizarr alakzatokkal. A két ablak sűrű csipkefüg­gönyökkel van ellátva. Ezek átellenében antik keretben egy Ti- ziano és egy Veronese Pál másolat. Az aranyos gyertyatartókban tengerzöld viaszgyertyák égnek. A kandalló párkányán bronz­szobrocskák és groteszk figurák környezik a mozaik müvekkel diszlő órát. Egy nagy diván, két támlásszékkel; egy kisebb pu­ha kerevet, melyen egy kötet Musset mellett Stenia hever. Előtte két virágasztal, melyen a legközelebbi évszak virágai pompáz­nak. Oldalt a kristály márványpolezon pár ezer frank értékű csecsebecse. A szőnyegen Stenia zsebkendője hever a legcsinosabb fehér kasmír lábvánkos s japáni füstölő szomszédságában.) Stenia. Fábius. (Az ajtónyilásra fölemelkedik a Stenia lehajtott homloka, s a szép fekete szemek, melyek szomorú tépelődést. tartottak zárva, csöndesen megnyílnak.) Stenia. Ah. ön az? Fábius. Testestől, lelkestől, édesem. I>e miért szólítasz ö n-nek ? (Steniához közeledik, fejét gyöngéden kezeibe fogja s megcsókolja üde homlokát, eleven szemeit. Stenia kissé boszusan tűri ezt; de midőn Fábius tovább akar menni, fejét elkapja s ügyesen forgatja jobbra, balra, úgy hogy Fábius csókjai mindig csak kigyúlt, daczos orczáit érintik.) Stenia, mi lelt most téged ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom