Eger - hetilap, 1884
1884-04-03 / 14. szám
erőket is, — egy munkára, melynek czélja lenne a monárkliia mindkét részének ismertetése minden téren „szóban és képben“. A kötetek sorozatában tárgyalva lesz anyagi és szellemi élete Ausztria tartományainak, más kötetekében Magyarországnak s kapcsolt részeinek; és egy kötetben a függelék, vagyis a megszállt tartományok. II. Ennek a könyvnek a programmját Jókai Mór a következőkben közli: Az osztrák-magyar monárkliia Írásban és képekben. Egy eszme, mely trónörökösünk lelkében régóta érlelődik, közelit a megvalósuláshoz. Ez eszme az, hogy az osztrák-magyar monárkliia legkitűnőbb irodalmi és művészeti tehetségei egyesüljenek „szóban és képben“ a monarkhia mindkét részének minden téren leendő ismertetésére s egyúttal a fiatalabb Íróknak és művészeknek is alkalom adassék e feladat kivitelében való közreműködésre. Ez a mű egyidejűleg mint pompás diszmü és mint népszerű kiadvány fog megjelenni. A diszmü feladata leend felmutatni, mily gazdag művészi és irodalmi erőkkel rendelkezik az osztrák-magyar monarkhia; mig a népszerű kiadásnak rendeltetése az lesz, hogy mint valódi nép- és családkönyv a népesség minden rétegeibe behatoljon, s a valódi művelődésnek s az igazi ha- zaíiui gondolkozásmódnak úttörője legyen. 6 felsége e nagy irodalmi és művészeti vállalathoz legkegyelmesebb helyeslését adta. s biztosította azt legmagasabb védelméről és gyámolitásáról. Az említett műre nézve a következő programúi lett megállapítva : Az osztrák-magyar monarkhia Írásban és képekben. I. Kötet. Bevezetés. A mű czélja: tömör leírása a monarkhia orographiai, hydrographiai, éghajlati és természettörténeti viszonyainak. Történelmi fejlődményei, alkotmányos szervezete és köz- igazgatása. I. osztályzat. (Kötetekre sorozva.) A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok. Alsó- és Felső-Ausz- tria, Salzburg, Steierország, Karinthia, Krajna, Trieszt, Görz és Gradiska, Istria, Tirol, Vorarlberg; Csehország, Morva, Szilézia. Galiczia, Bukovina, Dalmáczia. II. osztályzat. (Kötetekre sorozva.) A magyar korona országai. Magyarország, Fiume, Horvát- és Tótország. III. osztályzat. (Egy kötetben.) A megszállott tartományok területe. Befejező kötet. A munkatársak nevei, a használt kutforrá- sok. Kölcsönös egymásra hatása a monarkhia egyes országrészeinek, közmivelődési és nemzetgazdászati tekintetben, kölcsönös kiegészítés, összekötő kapcsok, az uralkodóház, a hadsereg, a közös érdekek. — Az osztrák-magyar monarkhia hivatása befelé és kifelé, — világhelyzete. A monarkhia minden egyes országát lakó néptörzsek tárgyaltatva lesznek a következő szempontokból: 1. Nyelvük, annak a nyelvcsaládokban való helyzete, tájnyelvekre oszlása. 2. Történelmük, korábbi lakhazájuk, beköltözésük, az osztrák-magyar monarkhia államkötelékébe belépésük. 3. Tudományuk és művészetük ; költészetük, nevezetesen népköltészetük, nemzeti zenéjük, kiváló építményeik. 4. Nemzeti sajátságaik, népünnepeik, nemzeti tánczaik, lakodalmi és temetkezési szertartásaik. 5. Népgazdásza- tuk: földmivelésük, állattenyésztésük, vadászatuk és halászatuk, erdészetük, bányamivelésük, kézmü- és gyáriparuk, háziiparuk és lakházaik szempontjából. Az egész mű elkészülése, — mint az magától értetődik — évek sorát fogja igényelni és a képek elkészítésével megbízott művészek munkáinak előrehaladásától függ, vájjon az első füzetek már ez év végén, vagy a jövő év elején jelenhetnek-e meg. A mii kiadása füzetenkint fog megtörténni és pedig a terv szerint éven- kint 26 füzet jelennék meg. Hevesmegye szabályrendelete: az építkezéseknél közbiztonság és szépészeti tekintetekből megtartandó szabályokról. (Jóváhagyatott a belügyminister által 1884. febr. 27-én.) I. Atalános határozmányok. 1. §. A községek belsejében mindennemű építkezés, megkezdése előtt, a község elöljáróságának bejelentendő, mely is első sorban az építkezés helyét kitűzni köteles, azután építkezőt, ha talán házépítésről van szó, e szabályok betartására figyelmezteti; az elöljáróság 48 óra alatt tartozik a helyszíni vizsgálatot megtartani, a bejelentőt, a szomszédokat és érdekelteket meghallgatni, s az iratokat legíelebb három nap alatt a járási szolgabirónak bemutatni, mert tisztán építkezési vagy épitésrendőri ügyekben, a községi elöljáróság meghallgatása, vagy közreműködése mellett, első fokban az illető járás szolgabirája, másodfokban a megye alispánja, harmadfokban pedig a közigazgatási bizottság határoz; kihágások elbírálásánál ellenben elsofokban az illető járás szolgabirája, másodfokban a megye alispánja, harmadfokban pedig a m. kir. belügyminister bíráskodik. II. Biztonsági szabályok. 2. §. Az épületek falvastagsága az anyag minősége szerint változik. A.) Földszintes épületeknél. Vert fal. vályog és égetetlen téglafalak a körfalakon földszintes épületeknél 60 cm. vastagságon alól meg nem engedtetnek. A köz- és válaszfalak ellenben 30 cm. vastagra építhetők. A falak vastagsága, közönséges rétegnélküli hasított kőből építendő falaknál, azonos a fent elősorolt falakéval, ellenben réteg kő vagy épen téglafalak vastagsága a körfalakon legalább 48 cm. a válasz és közfalaknál ellenben attól függ, hogy a tető avagy a födém szerkezeti részei rajta nyugszanak-e vagy sem, mihez képest ezen falak vastagsága p. a téglaanyagnál 16—18, kőfalaknál 32—48 cm. között változik. A közfalak fent előadott vastagsága csak az esetben kisebbíthető, ha a falakban bizonyos, 4 métert meg nem haladó távolban, kőből vagy téglából legalább 60 cm. hosszú és ugyanily vastag oszlopok építtetnek, mint ez gazdasági épületeknél szokásban is van. Az épület alapja mindig a borbánt talaj-rétegre helyezendő. Vályog és vert falépületnél pedig az alapgödör rendszeresen és pedig ismét a hordképes talajig leásandó, aztán jóminőségű földdel 30 cm. vastag rétegenkiut jól megfurkózva, töltendő be, s csak azután szabad a színfalak építését kezdeni. B.) Emeletes épületeknél. Az emeletes házak tervei az építkezés megkezdése előtt a járási szolgabiróhoz terjesztendők be, ki azokat a kir. építészeti hivatallal megvizsgáltatja s véleményének meghallgatása után jóváhagyja, vagy pedig a közbiztonság tekintetében szükséges módosítását elrendeli. Ugyané pont alá esnek azon gyártelepek tervei is, melyeknek falai a 3 métert meghaladják. 3. §. A községek belsejében az úgynevezett fa-lakházak, vagyis oly lakó épületek építése, melyeknél a falakat fagerendák helyettesitik, meg nem engedhetők. 4. §. Új épületeknél jövőben fa, nád stb. gyulható anyagból kémények építése meg nem engedtetik. Ellenben minden oly épület, melyben tüzelési czélra szolgáló helyiségek is lesznek elhelyezve, mint konyha, lakatos és kovács műhely, pálinkafőző stb. kéménynyel okvetlen ellátandó. 5. §. Lakczélokra szolgáló épületek talaja, az előttük elvonuló utcza színe fölé legalább 30 cmrel fölemelendő. 6. §. Az épületek födém mennyezet szerkezete, a födél-szerkezettől lehetőleg elkülönítendő, és megfelelő vakolattal látandó el a mennyezet derekazata; ha azonban takarékossági szempontból oly szerkezet alkottatik. hogy a födél át-gerendái képezik a mennyezet gerendázatát is, úgy a padlás-deszkázat legalább 10 cm. vastagon megföldelendő és ezen feltöltés padlás felöli része jól megtapasztandó. 7. §. Az építkezések alkalmával, amennyiben az anyagok az utczára vagy köztérre rakatnak le, úgy helyezendők el, hogy a közlekedés akadályozva ne legyen, s úgy rakandók össze, hogy lehullás, belül és vagy egyéb ily körülmények által a járókelők biztonsága legkevésbbé se veszélyeztessék. 8. §. Az alkalmazandó állványoknak a munka minőségéhez mérten mindig jóknak s erőseknek kell lenni. Építkezéseknél és nagyobb javításoknál csak az oszlopos vagy kecskelábas állványok, magas épülitek pl. templomok meszelésénél csak a korlátos létra, vagy függő állványok engedhetők meg. A létra odatámasztása ily munkálatnál egyátalán meg nem engedhető, kivévén azon esetet, ha egészen jelentéktelen munkáról, p. tetőcsatorna-felhelyezésről van szó, midőn már a kampók federő- sitvé.k; ez esetben is szükséges azonban, hogy a létra vége megfelelően a földbe bocsáttassák, s azonfelül minden létránál egy őr álljon, kinek egyedüli feladata az, hogy a legfelebb perczekre menő idő alatt őrködjék a fölött, hogy a létra lába akár magától, akár állás vagy ember érintésére meg ne csuszhassék.
