Eger - hetilap, 1884
1884-04-03 / 14. szám
119 9. §. Bontásoknál a falakat dönteni tilos. A lebontott anyag, ha a 3 métert meghaladó magasságból szállítandó le, mindenesetben deszkán csúsztatandó. (Vége köv.) politikai heti szemle. R ó ui a. márcz, 29. A pápa a két uj bibornok kinevezése alkalmából megemlékezett ama tiltakozásokról, melyeket a pápai szék jogai ellen intézett minden újabb merénylet ellen emelt. A pápa megjegyzé, hogy a pápai szék ellenségei e merényletek utján tovább haladnak és minden kigondolható eszközzel arra törekednek. hogy Rómát hatalmukba kerítsék. A pápa ennek következtében újabban is elitéit minden olyan cselekményt, amely az egyház hátrányára szolgált és az egyház jogait újból megerősítette, nem becsvágyból ugyan, hanem kötelességérzetböl. Panaszkodik afölött, hogy oly ingadozó és bizonytalan bíróság hatáskörébe van utalva, mint pl. a propaganda ügyében. Előreláthatólag — úgy mond — még nagyobb csapások is várhatók a pápaságra, ő azonban kész azokat elviselni. A pápaság ellenségei esküt tettek arra, hogy a pápai széket a lehető legnagyobb szélsőségre fogják kényszeríteni. Valódi hazafiak — úgy mond a pápa — bizonyára nem fognának ily eljárást tanúsítani. L o n dón, márcz. 29. A „Times“ párisi levelezője azt Írja, hogy a pápa levelet intézett Ferencz Józsefhez, melyben az okokat fejtegeti. melyek őt Róma elhagyására kényszeríthetik. A pápa — mint Írja, — jól tudja, hogy e határozatnak komoly következményei lesznek a kereszténységre nézve, de ö kénytelen azt végrehajtani bizonyos esetben. Róma. márcz. 30. A Stefani ügynökség jelenti: A megalakult uj kormány ma este 6 órakor teszi le az esküt a király kezébe. Az uj miniszterek a következők: Brin tengerészetügyi miniszter, Coppino közoktatásügyi miniszter, Grimaldi földmivelési miniszter. Ferruccino igazságügyminiszter, Depretis. Mancini. Mag- liani, Genala és Ferrero, kik a régi kabinetnek is tagjai voltak, megtartják tárczáikat. P á r i s. márcz. 29. A „Patrie“ szerint a rendőrség rézmetszeteket foglalt le. melyek a párisi grófot tábornoki egyenruhában ábrázolják és e felirattal vannak ellátva: ..II. Lajos Fülöp.“ Alexandria, márcz. 31. Khartumból érkezett hírek szerint Gordon tábornok márcz. 16-án 3000 főnyi gyalogsággal, busz ágyúval és néhány lovas basibozukkal elindult Khartumból, hogy a fölkelőket, kik a várost fenyegették, szétüzze. A csapat Halfiy- aktól nem messze ellenségre bukkant. Körülbelül 60 főnyi ellenséges lovasság támadta meg a basibozukokat, mire ezek megfutamodtak. Erre a gyalogságot is rémület fogta el s az is futásban keresett menedéket, hátra hagyva ágyúit. Az ellenséges lovasság a menekülőket üldözőbe vette. Gordon tábornok kijelenté, hogy Khartum e vereség daczára sem forog veszélyben. London, márcz. 31. Khartum egyiptomi helyőrsége nem volt vitézebb. mint Hicks és Baker basa egyiptomi csapatai. E hó 16-iki kitörésnél 3000-en teljesen megverettek 60 arabs által és 200 halottat s két ágyút vesztettek. A fölkelők csaknem ellenállás nélkül mészárolták le a csapatokat s úgy mint az Teb- nél történt. London, márcz. 31. Gordon basa utolsó veresége következtében az angol kormány hir szerint rászánta magát, hogy beleegyezik Zeber basa. a legnagyobb és legkegyetlenebb afrikai rabszolgakereskedő kinevezésébe, Khartum, Szentmar és Kaffala fejedelmévé. Országgyűlés. A képviselőház a múlt hét csütörtökén kezdte meg az ipartörvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. A vita szombaton öltött nagyobb arányokat. Zay Adolf: A magyar, századokon át, az ipart nem tekintő nemzeti foglalkozásnak. Csak e század elején látták be, hogy az ország sorsát lehetetlen az aratástól tenni függővé s a nyers termények feldolgozásával is foglalkoztatni kell a nemzetet. Éz irány kifejlett a 70-es évek elején, a szabadelvű elméletek égisze alatt. Az 1872-ki ipartörvény a manchesteri oskola nyomása alatt állt, figyelmen kívül hagyva az ország specziális viszonyait. Megbontá az iparos és munkája közti benső, érzelmi köteléket s az ipart kenyérkeresetté devalválta foglalkozás helyett. Ez irányból kiábrándultunk s beláttuk, hogy ez az ipar destruálására vezet. A jelen javaslat a közgazdasági bizottság módosításai folytán szemérmesen ugyan, de mégis szakított az említett iskolával s kimondja intézkedései közt, hogy az iparerők szervezendők és az iparhatóságok hatályosabbakká teendők. Ez a javaslat az első etappot képezi a fejlődés uj iránya felé. Szónok óhajtja, hogy a törvényhozás ez alkalommal a női munka és keresetképesség érdekében is intézkedjék. Elfogadja a javaslatot. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor: A miniszter úgy állitá a ház elé a javaslat szakaszait, mint két ellenséges tábor közti békepontokat. Szónok ezt nevetségesnek találja. Az egyik tábor ugyan meg van, abban találhatók az ország összeg iparosai, de a másik tábor leg- fölebb György Endréből áll, ki tegnap a háztól elszigetelva a javaslat ellen nyilatkozott. Szónok a társadalmi organizmusok ön- tevékenységében látja az állam és a szabadság biztosítékát. Az 1872. évi törvény hibája az volt, hogy az iparosokat testületté nem organizálta, csak a régi organizmust bontá fel, újat helyébe nem alkotott. A jelen javaslat segít e hiányon. Czáfolja az ellenvetést, hogy a kényszertársulás ellenkeznék a szabadsággal, — utal a gazdasági egyesületekre, melyek csaknem kényszer utján szerveztettek. Elfogadja a javaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Széchenyi Pál gr. fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter: T. ház! (Halljuk!) Nehogy hallgatásom úgy magya- ráztassék, hogy helyeslem azt, amit az előttem szólott t. képviselő ur előadásának elején az én szavaimra vonatkozólag mondott, kénytelen vagyok néhány megjegyzést megtenni. (Halljuk!) Ő ugyanis ama megjegyzésemet, hogy midőn én az ipartörvény revíziójához fogtam, az érdekelteket két ellentétes táborra oszolva találtam, úgy méltóztatott magyarázni, mintha én e két ellentétes tábort a ház mostani tárgyalására értettem volna. Ez pedig már logikailag is lehetetlenség, mert én egy tényre hivatkoztam, tehát oly dologra, ami létezik, nem pedig olyanra, ami lesz és előttem ismeretlen. Hogy pedig állításom helyes, azt az bizonyítja, hogy még az én miniszterségem ideje előtt a minisztériumban tartott két ankétben, amelyek tisztán az ipartörvény revíziójának szükségességével foglalkoztak, e két ellentétes tábor csakugyan meg volt. Ama két ankétben voltak iparosok, képviselők, az ipar és kereskedelmi kamara tagjai és mások, és azok közt csakugyan a két ellentétes tábor világosan észlelhető volt. Ennek folytán tehát a t. képviselő urnák az az állítása sem áll, hogy éppen az iparosok egyhangúlag kívánták volna az egyik irányt életbeléptetni. mert biztosíthatom a képviselő urat. hogy éppen az iparosok körében számtalanok voltak, még pedig nagyon fölvilágoso- dott és kiváló iparosaink közül, kik az 1872-iki ipartörvényt módosítani nem óhajtották. Én csak ennyit kívántam megjegyezni és kérem a t. képviselő urakat, hogy mindazt, amit a legjobb hi- szemüséggel mondottam, ne méltóztassanak félreérteni és úgy mél- tóztassanak azt magyarázni, amint mondottam és értettem. (Helyeslés jobbfelől.) Berzeviczy Albert: (Halljuk!) Csodálatosnak látszik, hogy bár a javaslatot az egész ház elfogadja, mégis egész sora a szónokoknak jelentkezik szólásra. (Egy hang jobbról: Haza beszélnek!) Ennek magyarázata az, hogy a javaslat kompromiszszum eredménye, s a képviselők szólásra érzik magukat indítva, menynyiben vállalnak a megalkudásért s elveik egy részének elejtéséért felelősséget. Arra a kérdésre, hogy az iparszabadság nálunk fennálló mértékének korlátozása, amennyiben az a jelen javaslat által kontempláltatik. tullépi-e a liberalizmus korlátáit, — megnyugtatóan tud önmagának válaszolni. Ezért elfogadja a javaslatot. Amik abban a szabadság elvét korlátozzák, nem akadályozzák meg az erők szabad fejlődését. Veszélyesnek, mint György Endre, a javaslat tendencziáját nem tarthatta. Az iparilletékek által pl. meg lesznek adóztatva ugyan az iparosok, de éppen az ipar érdekében. Ugyanezt czélozza az iparhatóságok szervezése. A kvalifikáczió javasolt mérve, azt hiszi, csak oly elemeket fog az ipartól távol tartani, melyek annak úgyse használnának. A tanonczok- és munkásokra vonatkozó rendszabályok nem tartalmaznak egyebet, mint oly fegyelmi szabályokat, melyek az illető testületeknek csak hasznára válnak s ez a szabadságot éppen nem sérti. Csodadolgokat a javaslattól nem vár, de pozitív eredményeket igen. Illúzióktól maga is óvakodik, de különösen azt szeretné kikerülteim, hogy illúziók kedvéért feláldoztassék a szabadság elve. Ennek aligha tennének jó szolgálatot, ha mereven, elzárkózva minden konczeszsziótó), az elvet kiteszszük a népszerűtlenségnek s a lejáratásnak. (Élénk helyeslés jobbról.) Az ügy socziális oldalát az egész iparos osztály társadalmi, anyagi, szellemi s intellektuális viszonyaiban keresi. A középosztály állapotára nézve fontos kérdés az, hogy egészséges elemek foglalnak-e *
