Eger - hetilap, 1884

1884-04-03 / 14. szám

119 9. §. Bontásoknál a falakat dönteni tilos. A lebontott anyag, ha a 3 métert meghaladó magasságból szállítandó le, mindeneset­ben deszkán csúsztatandó. (Vége köv.) politikai heti szemle. R ó ui a. márcz, 29. A pápa a két uj bibornok kinevezése al­kalmából megemlékezett ama tiltakozásokról, melyeket a pápai szék jogai ellen intézett minden újabb merénylet ellen emelt. A pápa megjegyzé, hogy a pápai szék ellenségei e merényletek ut­ján tovább haladnak és minden kigondolható eszközzel arra töre­kednek. hogy Rómát hatalmukba kerítsék. A pápa ennek követ­keztében újabban is elitéit minden olyan cselekményt, amely az egyház hátrányára szolgált és az egyház jogait újból megerősí­tette, nem becsvágyból ugyan, hanem kötelességérzetböl. Panasz­kodik afölött, hogy oly ingadozó és bizonytalan bíróság hatáskö­rébe van utalva, mint pl. a propaganda ügyében. Előreláthatólag — úgy mond — még nagyobb csapások is várhatók a pápaságra, ő azonban kész azokat elviselni. A pápaság ellenségei esküt tet­tek arra, hogy a pápai széket a lehető legnagyobb szélsőségre fogják kényszeríteni. Valódi hazafiak — úgy mond a pápa — bi­zonyára nem fognának ily eljárást tanúsítani. L o n dón, márcz. 29. A „Times“ párisi levelezője azt Írja, hogy a pápa levelet intézett Ferencz Józsefhez, melyben az okokat fej­tegeti. melyek őt Róma elhagyására kényszeríthetik. A pápa — mint Írja, — jól tudja, hogy e határozatnak komoly következmé­nyei lesznek a kereszténységre nézve, de ö kénytelen azt végre­hajtani bizonyos esetben. Róma. márcz. 30. A Stefani ügynökség jelenti: A megala­kult uj kormány ma este 6 órakor teszi le az esküt a király ke­zébe. Az uj miniszterek a következők: Brin tengerészetügyi mi­niszter, Coppino közoktatásügyi miniszter, Grimaldi földmivelési miniszter. Ferruccino igazságügyminiszter, Depretis. Mancini. Mag- liani, Genala és Ferrero, kik a régi kabinetnek is tagjai voltak, megtartják tárczáikat. P á r i s. márcz. 29. A „Patrie“ szerint a rendőrség rézmet­szeteket foglalt le. melyek a párisi grófot tábornoki egyenruhá­ban ábrázolják és e felirattal vannak ellátva: ..II. Lajos Fülöp.“ Alexandria, márcz. 31. Khartumból érkezett hírek sze­rint Gordon tábornok márcz. 16-án 3000 főnyi gyalogsággal, busz ágyúval és néhány lovas basibozukkal elindult Khartumból, hogy a fölkelőket, kik a várost fenyegették, szétüzze. A csapat Halfiy- aktól nem messze ellenségre bukkant. Körülbelül 60 főnyi ellen­séges lovasság támadta meg a basibozukokat, mire ezek megfuta­modtak. Erre a gyalogságot is rémület fogta el s az is futásban keresett menedéket, hátra hagyva ágyúit. Az ellenséges lovasság a menekülőket üldözőbe vette. Gordon tábornok kijelenté, hogy Khartum e vereség daczára sem forog veszélyben. London, márcz. 31. Khartum egyiptomi helyőrsége nem volt vitézebb. mint Hicks és Baker basa egyiptomi csapatai. E hó 16-iki kitörésnél 3000-en teljesen megverettek 60 arabs által és 200 halottat s két ágyút vesztettek. A fölkelők csaknem el­lenállás nélkül mészárolták le a csapatokat s úgy mint az Teb- nél történt. London, márcz. 31. Gordon basa utolsó veresége következ­tében az angol kormány hir szerint rászánta magát, hogy bele­egyezik Zeber basa. a legnagyobb és legkegyetlenebb afrikai rab­szolgakereskedő kinevezésébe, Khartum, Szentmar és Kaffala fe­jedelmévé. Országgyűlés. A képviselőház a múlt hét csütörtökén kezdte meg az ipar­törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. A vita szombaton öltött nagyobb arányokat. Zay Adolf: A magyar, századokon át, az ipart nem tekintő nemzeti foglalkozásnak. Csak e század elején látták be, hogy az ország sorsát lehetetlen az aratástól tenni függővé s a nyers ter­mények feldolgozásával is foglalkoztatni kell a nemzetet. Éz irány kifejlett a 70-es évek elején, a szabadelvű elméletek égisze alatt. Az 1872-ki ipartörvény a manchesteri oskola nyomása alatt állt, figyelmen kívül hagyva az ország specziális viszonyait. Megbontá az iparos és munkája közti benső, érzelmi köteléket s az ipart kenyérkeresetté devalválta foglalkozás helyett. Ez irányból kiáb­rándultunk s beláttuk, hogy ez az ipar destruálására vezet. A je­len javaslat a közgazdasági bizottság módosításai folytán szemér­mesen ugyan, de mégis szakított az említett iskolával s kimondja intézkedései közt, hogy az iparerők szervezendők és az iparható­ságok hatályosabbakká teendők. Ez a javaslat az első etappot ké­pezi a fejlődés uj iránya felé. Szónok óhajtja, hogy a törvényho­zás ez alkalommal a női munka és keresetképesség érdekében is intézkedjék. Elfogadja a javaslatot. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor: A miniszter úgy állitá a ház elé a ja­vaslat szakaszait, mint két ellenséges tábor közti békepontokat. Szónok ezt nevetségesnek találja. Az egyik tábor ugyan meg van, abban találhatók az ország összeg iparosai, de a másik tábor leg- fölebb György Endréből áll, ki tegnap a háztól elszigetelva a ja­vaslat ellen nyilatkozott. Szónok a társadalmi organizmusok ön- tevékenységében látja az állam és a szabadság biztosítékát. Az 1872. évi törvény hibája az volt, hogy az iparosokat testületté nem organizálta, csak a régi organizmust bontá fel, újat helyébe nem alkotott. A jelen javaslat segít e hiányon. Czáfolja az ellen­vetést, hogy a kényszertársulás ellenkeznék a szabadsággal, — utal a gazdasági egyesületekre, melyek csaknem kényszer utján szerveztettek. Elfogadja a javaslatot. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Széchenyi Pál gr. fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter: T. ház! (Halljuk!) Nehogy hallgatásom úgy magya- ráztassék, hogy helyeslem azt, amit az előttem szólott t. képviselő ur előadásának elején az én szavaimra vonatkozólag mondott, kény­telen vagyok néhány megjegyzést megtenni. (Halljuk!) Ő ugyanis ama megjegyzésemet, hogy midőn én az ipartörvény revíziójához fogtam, az érdekelteket két ellentétes táborra oszolva találtam, úgy méltóztatott magyarázni, mintha én e két ellentétes tábort a ház mostani tárgyalására értettem volna. Ez pedig már logi­kailag is lehetetlenség, mert én egy tényre hivatkoztam, tehát oly dologra, ami létezik, nem pedig olyanra, ami lesz és előttem ismeretlen. Hogy pedig állításom helyes, azt az bizonyítja, hogy még az én miniszterségem ideje előtt a minisztériumban tartott két ankétben, amelyek tisztán az ipartörvény revíziójának szük­ségességével foglalkoztak, e két ellentétes tábor csakugyan meg volt. Ama két ankétben voltak iparosok, képviselők, az ipar és kereskedelmi kamara tagjai és mások, és azok közt csakugyan a két ellentétes tábor világosan észlelhető volt. Ennek folytán te­hát a t. képviselő urnák az az állítása sem áll, hogy éppen az iparosok egyhangúlag kívánták volna az egyik irányt életbelép­tetni. mert biztosíthatom a képviselő urat. hogy éppen az iparo­sok körében számtalanok voltak, még pedig nagyon fölvilágoso- dott és kiváló iparosaink közül, kik az 1872-iki ipartörvényt mó­dosítani nem óhajtották. Én csak ennyit kívántam megjegyezni és kérem a t. képviselő urakat, hogy mindazt, amit a legjobb hi- szemüséggel mondottam, ne méltóztassanak félreérteni és úgy mél- tóztassanak azt magyarázni, amint mondottam és értettem. (Helyes­lés jobbfelől.) Berzeviczy Albert: (Halljuk!) Csodálatosnak látszik, hogy bár a javaslatot az egész ház elfogadja, mégis egész sora a szó­nokoknak jelentkezik szólásra. (Egy hang jobbról: Haza beszél­nek!) Ennek magyarázata az, hogy a javaslat kompromiszszum eredménye, s a képviselők szólásra érzik magukat indítva, meny­nyiben vállalnak a megalkudásért s elveik egy részének elejtésé­ért felelősséget. Arra a kérdésre, hogy az iparszabadság nálunk fennálló mértékének korlátozása, amennyiben az a jelen javaslat által kontempláltatik. tullépi-e a liberalizmus korlátáit, — meg­nyugtatóan tud önmagának válaszolni. Ezért elfogadja a javasla­tot. Amik abban a szabadság elvét korlátozzák, nem akadályoz­zák meg az erők szabad fejlődését. Veszélyesnek, mint György Endre, a javaslat tendencziáját nem tarthatta. Az iparilletékek által pl. meg lesznek adóztatva ugyan az iparosok, de éppen az ipar érdekében. Ugyanezt czélozza az iparhatóságok szervezése. A kvalifikáczió javasolt mérve, azt hiszi, csak oly elemeket fog az ipartól távol tartani, melyek annak úgyse használnának. A tanonczok- és munkásokra vonatkozó rendszabályok nem tartal­maznak egyebet, mint oly fegyelmi szabályokat, melyek az illető testületeknek csak hasznára válnak s ez a szabadságot éppen nem sérti. Csodadolgokat a javaslattól nem vár, de pozitív ered­ményeket igen. Illúzióktól maga is óvakodik, de különösen azt szeretné kikerülteim, hogy illúziók kedvéért feláldoztassék a sza­badság elve. Ennek aligha tennének jó szolgálatot, ha mereven, elzárkózva minden konczeszsziótó), az elvet kiteszszük a népsze­rűtlenségnek s a lejáratásnak. (Élénk helyeslés jobbról.) Az ügy socziális oldalát az egész iparos osztály társadalmi, anyagi, szel­lemi s intellektuális viszonyaiban keresi. A középosztály állapo­tára nézve fontos kérdés az, hogy egészséges elemek foglalnak-e *

Next

/
Oldalképek
Tartalom