Eger - hetilap, 1883

1883-02-01 / 5. szám

40 iíj. Puky Miklós, Lippe Mór, Lipovniczky Kálmán, Grósz Adolf, Gröber Ferencz, Kolm Soma, Makay Félix, Földváry János, Be- niczky Albert, Halász Mózes, Nagy Béla, Bállá József, Spitzer Ignácz, Gönczi Pál, Reich Márton, Borhy Kálmán, Jakab Géza, Hutter László, Menczer Ignácz, Dobóczky Ignátz, Kiirthy Sándor, Balázs Ignácz, Poldrugács Károly, Majzik János, Szentkirályi Ödön, Brünauer Dávid, Nánásy Gyula, Braun Ábrahám, Hartl Ede, Schmidl Rudolf, Tally Manó, Ruzsin Ignácz, Majzinger Károly, Rozner Herman, t Széplaky Károly, Dobóczky Dezső. Steinhäuser István, Deitsch Éliás. Braun Ignácz, Weisz D. H. Hercz Sámuel, Ruzsnyák Gábor, Rosinger Gábor, Rosinger Lajos, Ruzshyák Éliás, Béta Szilárd, Minczér János, Neumann Dániel, Petravich Bertalan, Medgy János, Jezerniczky Károly, Zsiga Pál. Nagy Miklós, Ku- bik Endre, Kecskés Sándor, Miskey Ferencz, Máder Miska, Kis Endre, Hován József, Bajzáth Sándor, Pátz Ferencz, Brakk Ká­roly, Hanák Kolos, Vavrik János, Kovács Géza, Vochler Alajos, Elek István, Bárány Ferencz, Berger Lázár, Malatinszky György, Uzelman János, Gyöngyösi Sámuel, Vavrik Béla, Rósenfeld Ede, Ernszt Jakab, Engel Péter, Spitzer Károly, Beniczky György, Hám János. Kollossy Ágoston. Graetl Jenő, Kótliy József, Györky Imre, Polonkay Endre, Maczkó Pál, Györffy Kálmán, Kristofcsák Fe­rencz, Deutsch Salamon, Szabadhegyi Mihály, Czeiszler Zsigmond, Dankó Mihály, Petheő László, Földes György. Ficzek Antal, Schweitzer Ignácz, Krasszy Félix, Kékesy János, Szesztorád Ig­nácz, Kánitz Lipót, Markovics János, Jurenák Miklós, Csengery József, Pásztor Béla, Mihályi Károly, Bajza Kálmán, Lakatos György, Schönberger Soma, Isaák István, iíj. Szabó István, Be­niczky Pál, Fischer Fülöp, Nékám Endre, Balzó József. Vozáry Tamás, Preszler Ferencz, Balogh István, Fejér Alajos, Remenyik Sándor, Balázsovics László, Juhász Gergely, Balogh Gyula. Maj­zik Alajos, Horváth Zsigmond. Az egri kir. törvényszék ügykimutatása 1882-ik évről. Az elnökségnél: hátralék 1881-ik évről .... 1882-ik évben beérkezett .... 1 1544 ügydarab 11 lett összesen 1545 11 elintéztetett ...... A kir. törvényszéknél: 1545 11 polgári ügyek: hátralék 1881-ik évről .... 1882-ik évben beérkezett .... 167 8071 11 11 lett összesen 8238 11 elintéztetett................................................ hátralékban maradt ..... 8086 152 11 11 Telekkönyvi ügyek: hátralék 1881-ik évről .... 1882-ik évben beérkezett .... 153 11593 _ 11 _ _ lett összesen 11746 11 elintéztetett ................................................ h átralékban maradt....................................... 11552 194 11 11 Fegyelmi ügyek: 1882-ik évben beérkezett .... 115 11 elintéztetett................................................ 1 15 11 Bűnvádi ügyek: hátralék 1881-ik évről .... 1882-ik évben beérkezett .... 28 6724 11 11 lett összesen 6752 11 elintéztetett................................................ h átralékban maradt ..... Ezek szerint tehát a kir. törvényszékhez érkezett összesen 26503 ügydarab, — összes évről 348. — Tehát összesen elintézendő volt 6704 48 1882-ik évben be- hátralékok 1881-ik 26851 ügydarab, — elintéztetek összesen 26457 ügydarab, hátralékok összege 894. Ezeken felül a törvényszéki vizsgáló bírók saját leiintézményeinek száma 1882-ik évben 2899. Politikai heti szemle. G i e r s orosz külügyminiszter január 25-én Bécs- be érkezett, hol több napig tartózkodott. Ez alatt Ferencz József ő felsége által szívélyesen fogadtatott és gróf Kálnoky osztrák- magyar külügyminiszterrel többször hosszasan tanácskozott. Giers bécsi küldetéséről a bécsi „N. Fr. Presse“ hosszabb czikket közöl, melyben a diplomacziai körök után azt mondja, hogy ezúttal már régebben előkészített „formaszerü meg­állapodásokkal“ állunk szemközt. A diplomacziai körök szerint egyelőre nincs arról szó, hogy mily magatartást fog követni Ausztria-Magyarország és Oroszország, ha Törökország végső órá­ja ütne; hanem mindenekelőtt az aktuális kérdések fölötti megál­lapodás forog kérdésben. Ezek közé tartozik: Kelet-Rumélia és Bulgária viszonya. Azt hiszik, hogy Ausztria-Magyarország nem fogja ellenezni a két tartomány egyesülését. Viszont Oroszország támogatná a londoni konferenczián Ausztria-Magyarországnak Románia elleni törekvéseit; továbbá törekednék állandósítani a Balkán félszigeten a mostani helyzetet ; Montenegróban és Szer­biában küzdene az Ausztria-Magyarországgal szemben ellenséges áradat ellen, vagy legalább teljesen semleges maradna. Oroszor­szág továbbá nem zavarná Konstantinápolyban Ausztria-Magyar­ország azon törekvését, hogy helyreállítsa a keleti vasutakkal való csatlakozást. A két állam közt tehát a Balkán félszigeten diplo­macziai fegyverszünet köttetnék. Engenia özvegy császárné január 13-án titokban Párisba érkezett, hol számos bonapartista tisztelgett nála. Más­nap a franczia fővárosból külföldre utazott. Paris. jan. 26. A kormány nagy vereséget szenvedett teg­nap a képviselőház bizottságában, mely a trónkövetelőkre vonat­kozó javaslatot tárgyalja. Jelen voltak a kormányelnök, a had­ügyminiszter és a belügyminiszter. A bizottság tagjai mindenek előtt kérdéseket intéztek a kormányelnökhez. Duclerc megemlíti, hogy ő a herczegek kiutasítása mellett szavazott annak idejében; most azért ellenzi a kiutasítást és azért kér meghatalmazást, hogy esetleg kiutasíthassa őket, minthogy attól fél, hogy a mér­sékelt lakosság nagy része, a mely azért lett a köztársaság hive, mert a köztársaság biztosítja a békét, meg fog ijedni és elpártol a köztársaságtól. Ha meghalna ma Chambord gróf, hajlandóbb lennék a herczegek kiutasítására; most azonban nem veszedelmes az országban való tartózkodásuk; sőt szívesebben látom őket az országban, mint külföldön, a hóimét büntetlenül izgathatnának. Proust kérdi: vájjon miért nem utasította ki a kormány Napoleon herczeget és vájjon nem veszedelmesek-e a herczegek a hadse­regben. Duclerc azt feleli, hogy Napoleon herczeg ügyének el­döntését a bíróságokra bizta ; az Orleans herczegekre nézve ha­tározott javaslatokat vár a kormány a bizottságtól. Falliéres bel­ügyminiszter kérdeztetvén a royalista összeesküvésről, ezt feleli: A kormány minden intézkedést megtett, hogy lehetetlenné tegye az összeesküvést. A gyülekezési- és sajtó-törvény határozatainak hézagos volta megengedett bizonyos tetteket ; e hézagokat föl­használták a reakcionárius pártok. Francziaország déli részeiben, Montpellierben. monarchista izgatás támadt; a kormány nagy figyelemmel kisérte és azt tapasztalta, hogy nem veszedelmes. Kell-e félnünk forradalomtól vagy meglepetéstől'? Nem! Arra. hogy államcsínyt kövessen el valaki, a kormányon kell lennie vagy cinkostársakat bírnia a kormányban. A herczegek kiutasítá­sára azért kérünk csak fakultativ meghatalmazást, mert érezzük felelősségünket. Még egyszer ismétlem, hogy semmi veszedelem nincs, azért a trónkövetelők száműzésére sincs szükség. Ezután a bizottság szótöbbséggel elfogadta Floquet javaslatát, Ballue indít­ványát pedig egyhangúlag és törvényjavaslatot szerkesztett, a mely mind a két indítványt összefoglalja. E törvényjavaslat igy szól: 1. czikk. Azon családok tagjainak, a melyek kormányozták Francziaországot, meg van tiltva a tartózkodás Francziaország- ban, Algériában és a gyarmatokban. 2. czikk. Ezeknek nincsenek politikai jogaik; azon választó czédulák, a melyekre az ő nevük Van Írva, nem számitanak; a hadseregbe nem vehetők fel. 3. czikk. E törvény ellen vétők a rendőri büntető bíróság elé állit- tatnak és egy — öt évi fogsággal bűntetteinek. E büntetés kiál­lása után pedig a határra vitetnek. Pár is, január 27. A minisztertanács tegnap elhatározta, hogy elfogadja Fabre indítványát, mely egybehangzó a kormány javaslatával s ehhez csak ama tilalmat csatolja, hogy a herczegek választás által betöltendő, valamint polgári és katonai hivatalokat ne viselhessenek. A tengerészeti miniszter ennek következtében beadta lemondását, mig a hadügyminiszter szintén tiltakozott ugyan ez intézkedés ellen, de ideiglenesen megtartja tárczáját, nehogy kabinetválság idéztessék elő. A bizottság a kabinet határozatának tudomásul vétele után Fabre indítványát 6 szavazattal 5 ellené­ben elfogadta. P á r i s, jan. 28. A miniszterek, kik fél tizenegykor taná­csot. tartottak, benyújtották Grévynek lemondásukat. P á r i s, jan. 29. Grévy elnök elfogadta a kabinet lemondá­sát s tegnap este Ferryvel és Falliéres belügyminiszterrel ta­nácskozott. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom