Eger - hetilap, 1883
1883-02-01 / 5. szám
41 Paris, jan. 29. Miután Ferry az uj kabinet megalakítására nem vállalkozott, a köztársaság elnöke elhatározta, hogy a Fal- liéres által benyújtott tervet veszi fontolóra. P á r i s, jan. 29. Falliéres kormányelnökké neveztetett ki és ideiglenesen a külügyek vezetésével bízatott meg. A hadügyminiszter és a tengerészeti miniszter később neveztetik ki. A többi miniszter megmarad. A „M o n i t e u r de R o m e“ a római szentszéknek Lengyel- országhoz való viszonyáról kommünikét közöl, melyben az mondatik, hogy az orosz nyelv használatára nézve még nem történt megállapodás. A pápa az üresedésben való lengyelországi püspöki székeket, nevezetesen a varsóit, lublinit, sandomirit, ploskoit, vil- nait, lutzit és zutomirit be fogja tölteni, az egyházmegyék szemináriumainak a lehető szabadság vissza fog adatni és a szigorú rendszabályok lassankint enyhittetni fognak. Nevezett hírlap mit- sem emlit arról, vájjon Oroszország íog-e a Valikánnál képviselőt tartani. Bismarck lapja, a Nordd. Alig. Zeitung a német császárnak a pápához intézett és a múlt év decz. 22-ről kelt levelét közli, mely igy hangzik: „Szentségednek decz. 3-án hozzám intézett leveléért köszönetét mondva, szivemből viszonzom irányomban való jóindulatát, melynek levelében kifejezést adott. E jóakarat megerősít ama reményemben, hogy azon megelégedés, melyet Szentséged követségem visszahelyezése fölött velem együtt érez, uj indító ok lesz arra, hogy Szentséged, kormányom eddigi előzékenységét, mely a legtöbb püspöki szék betöltését lehetővé tette, — megfelelő közeledéssel viszonozza, ügy vélem, hogy ez, ha az egyházi kinevezések közlése terén történnék meg, a katho- likus egyháznak inkább érdekében feküdnék, mint az államnak, mert ez által az egyházi szolgálatban beállott üresedések betöltése lehetővé válnék. Ha e téren a papság előzékenységéből ama meggyőződést meríthetném, hogy a közeledésre kölcsönösen meg van a hajlandóság, segédkezet nyújthatnék ahhoz, hogy ama törvények, melyeket az előbbi állapotok mellett az állam vitás jogának oltalma megkövetelt, de melyeknek tartós hatályban maradása a békés viszonyokra való tekintettel szükségtelennek látszik, újabb megfontolás végett a monarchia országgyűlése elé terjesztessenek. Örömest felhasználom az alkalmat, hogy Szentségedet személyes hódolatom és tiszteletemről ismételten biztosítsam.“ Aláírás: Vilmos; ellenjegyezte Bismarck. Lond o n, jan. 25. Cetewajo zulu király megérkezett Ulun- diba s átvette országa kormányzását. Kairó, január 30. Az egyiptomi hivatalos lap decretumot közöl, mely szerint a nemzetközi bíróságok Egyiptomban 1884. évi február l-éig fen tartatnak. Országgyűlés. i. A képviselőházban január 24-én napirenden volt az uzsoratörvényjavaslat tárgyalása. Körösy Sándor előadó nyitotta meg az átalános vitát, elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatot. Komjáthy Béla határozati javaslatot nyújt, be az iránt, hogy a törvényjavaslat utasittassék vissza a bizottsághoz, egy megállapítandó kamatmaximum alapján leendő átdolgozás végett. Darányi Ignácz elfogadja a törvényjavaslatot, de határozati javaslatot nyújt be a váltóképesség korlátozása és a csekélyebb értékű váltók váltójogi hatályának korlátozása tárgyában. Tisza Kálmán miniszterelnök czélszerübbnek tartaná, ha a törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatnék, és Komjáthy az 1. §-nál vetné fel határozati javaslatát. Éhez Komjáthy Béla hozzájárult. Szóltak még Károlyi Sándor gróf és Göndöcs Benedek, mind a ketten a vidéki hitelviszonyok javításának szükségét hangsúlyozva. Ezzel a vita folytatása másnapra halasztatott és következtek az interpellácziók. Móricz Pál a piski-vajdahunyadi helyi érdekű vasút tárgyában, Szederkényi Nándor a karczag-terennei másodrendű vasút tárgyában, Odescalchy Arthur herczeg a nagyszombati honvéd- zászlóalj parancsnok magyarellenes magaviseleté miatt interpelláltak. Másnap a képviselőház folytatta az uzsoratörvényjavaslat tárgyalását. A szavazásnál majdnem az egész ház elfogadta a törvény- javaslatot a részletes tárgyalás alapjául, valamint elfogadta Darányi Ignácz határozati javaslatát is. Megkezdetvén a részletes tárgyalás, az 1-ső §-hoz Kemény János b. módositványt nyújt be az iránt, hogy annak szövege eként fogalmaztassák : Aki másnak szorultságát, könnyelműségét, vagy tapasztalatlanságát felhasználva, oly kamat mellett ad pénzkölcsönt, vagy fizetési halasztást, mely az eset körülményeihez képest aránytalanul magas: az uzsora vétségét követi el és 1 hónaptól 6 hónapig terjedhető fogházzal, és 100 írttól 2000 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Apponyi Albert gróf két alapelvet óhajt e szakaszban kimondatni : azt, hogy a törvény által megállapítandó kamatmaximum túllépése uzsora-vétséget képez, és azt, hogy az uzsorának súlyosabb esetei bűntettnek kvaliflkáltassanak és eliez képest ne fogházzal, hanem börtönnel sujtassanak. A kamatmaximumot a bank kamatlábánál 2 '/2 százalékkal magasabb összegben vélné meg- állapitandónak. Ennélfogva a következő indítványt teszi: Ezen szakasz a következő elvek alapján való átdolgozás végett adatik vissza a bizottságnak: 1) A törvény által megállapítandó kamatláb átlépése az uzsora vétségét képezi, melyre mint szabadságbüntetés fogház alkalmaztatik. 2) A kvalifikált uzsora, mely a törvényjavaslat 1-ső §-ának definitiója alá esik, bűntettnek minősíttetik, melyre mint szabadságbüntetés börtön alkalmazandó. II. Január 26-án a képviselőház folytatta az uzsoratörvényjavaslat tárgyalását. Pulszky Ágoston a törvényjavaslat álláspontjából Apponyi Albert határozati javaslata ellen nyilatkozott. Hegedűs Sándor polemizált Németh Albert, Komjáthy Béla, főleg pedig Apponyi Albert ellen. Utána Tisza Kálmán miniszterelnök foglalkozott Apponyi Albert gr. tegnapi beszédével és pártolta Kemény János b. módositványát. Végül még Unger Alajos nyújtott be módosítást, mely szerint az uzsora büntetésére nézve a büntetőtörvény 89. 91. és 92. §§. alkalmaztassanak. Január 27-én a képviselőház még mindig az uzsora-törvényjavaslat első szakaszával foglalkozott. Különben csak hárman juthattak szóhoz ; Apáthv István, Rohrer Viktor és Helfy Ignácz, mert az ülésnek csak fele volt az uzsoratörvényjavaslatnak szentelve, másik felét ismét a zsidókérdés és pedig egyes egyedül Si- monyi Iván vette igénybe, a ki közel két óra bosszant foglalko- dott a tapolczai kérvény alkalmából a zsidókérdéssel antisemita szempontból. Tisza Kálmán e miatt ellene nyilatkozott. A képviselőház január 28-án befejezte a tapolczai kérvény tárgyalását. Első szónok Chorin Ferencz volt, aki higgadt beszédben czáfolta a zsidók ellen felhozott vádakat. Szalay Imre és Herman Ottó szóltak személyes kérdésben, az előadó és Verhovay Gyula pedig a zárszó jogával éltek. Ezután következett a szavazás, melynél az egész ház, — Istóczy Győző, Széli György és Si- monyi Iván kivételével, — elfogadta a kérvényi bizottság határozati javaslatát. A képviselőházban január 29-én az uzsora-törvényjavaslat 1. §-nak folytatólagos tárgyalása volt napirenden. Herman Ottó kijelenti, hogy a törvényjavaslat iránt teljesen indifferens álláspontot foglal és nem hiszi, hogy ez a bajokon segítsen. Győry Elek a kamatmaximumot és Komjáthy határozati javaslatát védi. Szilágyi Dezső kritika alá vonva a kormánynak e törvényjavaslattal szemben követett ingadozó magatartását; azt indítványozza, hogy a beadott módosítások utasittassanak a jogügyi bizottsághoz. Ä miniszterelnök nyomban felelve néhány személyes megjegyzésre, ellenezte az indítványt. Erre Szilágyi Dezső szólalt föl személye* kérdésben és ezzel az ülés véget ért. Virágok közt. Esengve kértek a virágok, Midőn merengve néztünk rájok : „Engem szakíts le, én hervadjak Keblén a szépnek, angyalodnak!“ A rózsa szólott: „arcza szintén Oly szép, mosolygó, épen mint én; Úgy illenénk egymáshoz ; tépj le !“ — „Hiú virág, ne is beszélj te! A kedves arcz rózsái mellett, Elhulló pompád' csak szégyelhetd.; — „Elég legyen hát egy levélke! Örökre zölden, ifjan élve, Hűségesen, mint legszebb emlék, Érzelmeid jelképe lennék!“ Szólott a r e p k é n y. — „Hagylak téged!
