Eger - hetilap, 1883
1883-08-09 / 32. szám
314 ítélet: a tisza-eszlári bünpörben. Nyíregyháza, aug. 3. A bíróság tagjai néhány perczczel 11 óra után léptek a zsúfolásig megtelt terembe. Az elnök felállva a következő ítéletet hirdette ki: Ő felsége a király nevében: A nyíregyházai kir. büntetőtörvényszék a gyilkosság s abbani részesség büntette, illetőleg bűnpártolás vétségével vádolt Schwarcz Salamon és társai elleni bűnügyben a folyó évi junius hó 19-én megkezdett és folyó évi julius hó 31-én befejezett nyilvános szóbeli végtárgyalás alapján, a vádhatóságot képviselt kir. főügyészségnek és magánvádlónak, valamint a vádlottak részéről előterjesztett védelemnek meghallgatása után, az alulirt helyen és időben tartott tanácsülésben következőleg Ítélt. 1. Schwarcz Salamon 38 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyontalan tisza-eszlári sakter, írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban; 2. Buxbaum Ábrahám, 27 éves, izraelita vallasd, nős, gyermekes, \agyontalan, ibrányi tanító, Írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. máj. 25-től vizsgálati fogságban; 3. Braun Lipót, 26 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyontalan udvari-i sakter, Írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi jun. 5-től vizsgálati fogságban; 4. Wollner Hermann, 37 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyontalan, rendes lakhely nélkül, napszámos, Írni, olvasni nem tud, büntetve nem volt, 1882. évi november 23-tól vizsgálati fogságban a büntető törvénykönyv 278-ik paragrafusában meghatározott, ugyanezen szakasz szerint büntetendő gyilkosság bűntettének, továbbá; 5. Scharf József, 41 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, kevés vagyonnal bir, tisza-eszlári egyházfi, írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban ; 6. Junger Adolf, 59 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyonnal bir, tisza-eszlári birtokos, Írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi május.22-től vizsgálati fogságban; 7. Braun, más néven Brenner Ábrahám, 38 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, csekély vagyonnal bir, tisza-eszlári napszámos, írni olvasni nem tud, büntetve nem volt, 1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban; 8. Lusztig Sámuel. 41 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyonnal bir, tisza-eszlári kereskedő, Írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi május 24-től vizsgálati fogságban; 9. Weiszstein Lázár, 59 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyonual bir, tisza-eszlári bérlő, írni, olvasni tud, büntetve volt bírói zártörés és sikkasztás miatt, 1882. évi május 24-től vizsgálati fogságban ; 10. Taub Emánuel, 29 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, polgári metsző, csekély vagyonnal bir, Írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi május 27-től vizsgálati fogságban a büntető törvénykönyv 278. szakasz 2-ik pontjában meghatározott és a 266. szakasz szerint büntetendő gyilkosság bűntettében részesség ; 11. Vogel Ámsel, 51 éves, izr. vallásit, nős, vagyonnal bir. tutajos sáfár, Írni, olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő fehéregyházai lakos; 12. Smilovics Jankel, 44 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyontalan, vajnagi napszámos, írni, olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi julius 10-től vizsgálati fogságban; 13. Herschko Dávid, 48 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyonnal bir, tutajos, írni, olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő szeklenczei lakos ; 14. Grosz Márton, 45 éves, izraelita vallásit, nős, gyermekes, vagyonnal bir, bérlő, Írni, olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő t.-eszlári lakos és 15. Klein Ignácz 32 éves, izraelita vallásit, nős, gyermektelen, vagyontalan napszámos, írni, olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő tisza-eszlári lakos: a btk. 374. szakaszában meghatározott bűntett, s a 376. szakasz szerint büntetendő bűnpártolás vétségének vádja alól felmentetnek, a letartóztatottak szabadon bocsátása elrendeltetik. A felmerült eljárási költségek az állam által viseltetnek. Két javaslat. *) I. Javaslat a magyar állami deficit rendszeres és folytatólagos elenyésztetése tárgyában Mondja ki a törvényhozás, hogy a magyar állam, a magyar földbirtokos vagy háztulajdonos által, földbirtoka, vagy háztelke javára, e földbirtok, vagy e háztelek egyenes adója arányában megszerzett és lekötött államadóssági kötvények után, az azokban megállapított évi kamatnál fél, vagy 3/4, vagy egy egész százalékkal többet folyósít, azaz fizet. **) És ennek az az eredménye lesz, hogy a magyar-állam pas- sivái és ennek deficitje, abban az arányban fognak elenyészni, a melyben a magyar államadósság, a magyar földbirtok tulajdonába átmegy, illetve a milyen arányban a magyar állam passívái a magyar földbirtok activáivá változnak át. A magyar földbirtok ellenben, abban a perczben, a midőn ez kimondatik, emelkedni fog értékében és pedig emelkedni fog értéke, a javára megállapított kamattöbblet nagysága, azaz, az ezen kamattöbbletnek megfelelő tőke nagysága arányában és pedig emelkedni fog értékében azonnal, még mielőtt az állam ezen kamattöbbletet folyóvá tenné és az neki valami kiadást okozna. Mert ezen, a magyar földbirtok javára biztosított előny mindenki által escomptáltatnék, a ki magyar földbirtokot, vagy házat venne, vagy ezekre kölcsönt adna. A gyakorlati kivitelimód nagyon egyszerű. Konstatáltatnék ugyanis, hogy a jelenlegi államadóssági tőkeálladékból mennyi esik egy forint egyenes ház- vagy földadóra és ennek alapján, az évi adó kivetése alkalmával, az is kiíratnék, hogy mindenik föld- birtokos, vagy háztulajdonos, hány 100 frtos, a megállapított kamattöbblettel javadalmazott, állami adóssági kötvényre nézve tarthat igényt. Ha azután valamelyik földbirtokos, vagy háztulajdonos, a számára, az állami-adósságból ily módon kijelölt adóssági kötvényeknek hányadát, vagy e hányad egyrészét földbirtoka, vagy háztelke javára megszerzi és kimutatja, hogy azokat földbirtoka, vagy háztelke javára telekkönyvileg leköttette, akkor az állam, az illető kötvények javára, az eddigi szelvények helyébe, a megállapított, kamattöbblettel javadalmazott új szelvényeket állít ki, az illető földbirtok, vagy háztelek helyrajzi számjára, a mely szelvények ehez tapadva maradván, az illető földbirtoktól vagy háztól el nem különíthetők és e földbirtok, vagy e háztelek nélkül, másra át nem ruházhatók. Eképen az ezen szelvények után járó kamatok, csakis az illető földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyvi tulajdonosa javára folyósíthatok. Azon esetben, ha a földbirtok, vagy háztelek javára, törleszthető állami adóssági kötvények lettek lekötve, akkor ezek nem törleszthetőkké, illetőleg járadékkötvényekké változtatnak át. A földbirtok felosztása esetében, a javára lekötött állami adóssági kötvények, tekintet nélkül a talaj minőségére, a törvényesen bevett mértékegység szerint, egyenlően osztatnak fel, aké- pen, hogy ha például: 100 □ölnyi, vagy 100 □holdnyi (és illetve 100 [^méternyi, vagy 100 Dárnyi) birtoktest javára 1000 frt. értékű kötvények köttettek le és az négyfelé lett osztva, mindenik részre annyi forint esik, mint a mennyi Oöl s illetve Qhold, (vagyis mint a mennyi L]méter és illetve, mint a mennyi □ ár) azon részre esik. A hitelre szorult földbirtokos, vagy háztulajdonosnak azonban jogában álland a földbirtoka, vagy háztelke javára ily módon megszerzett, állami adóssági kötvények után járó kamatra, egy olyan kölcsönösszeget felvenni, melynek annuitása, 32, vagy legfeljebb SS1/^ évi törlesztés mellett, ezen évi kamatban a fedezetet teljesen feltalálja, úgy, hogy ezen, a földbirtoka javára fo- lyósitandó kamat, a vett kölcsön után járó évi kamat és törlesztési hányadot egészen szolgáltassa. De ezen kölcsön az általam tervezett, később bemutatandó és egészen uj rendszeren nyugvó intézettől veendő fel, mely a kölcsönvevő földbirtokost az intézet szorosan vett, tiszta nyeremé*) Ezeket szerző a magyar országgyűlés képviselőházához nyújtotta be s közlés végett szerkesztőségünknek is megküldte. Idegen államokkal és minden magánvállalattal szemben fenntartja szerző az e két javaslatban kifejezésre jutott financiális eszmékre nézve, a szellemi tulajdonjogot. **) Így például: ha valamelyik földbirtokos, vagy háztulajdonos, 1%-nyi kamattöbblet engdélyezése mellett, 4°/0-ot, vagy 6°/o"°l aranyban, vagy 5°/o'ot Pa- pírban kamatozó járadékkötvényt, vagy más törlesztéssel járó, 5°/o-os államadóssági kötvényt szerzett meg birtoka, vagy háztelke javára, úgy fizetne az állam az illető földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyvi tulajdonosának, az első esetben 4% helyett 5°/0-ot, a második esetben 6% helyett 70/°-ot aranyban a harmadik és negyedik esetben pedig 5°/0 helyett 6%-ot papírban.
