Eger - hetilap, 1883
1883-08-09 / 32. szám
315 nyében részesíti és egy sajátos módon, a jelzálog számára, még a kölcsönvett öszegnek megfelelő új tőkét alkot s így ezen kölcsön- mivelet segélyével nemcsak az államadósságból reá eső rész szereztetik meg, a tulajdonos minden megterheltetése nélkül, az ingatlannak. hanem még ezen kívül, a felvett kölcsönösszeg értékének megfelelő, uj tőke alkottatik annak részére. íme az út és mód, mikép szerezhetik meg, a tőkeszegény földbirtokosok is, az államadóssági kötvényeket s ime a legbiztosabb mód, a magyar járadékok népszerűsítése s illetve a külföldre folyó kamatoknak a hazai földbirtokhoz való visszavezetésére! És ime egyúttal, — a mi legfontosabb, — a legközelebbi, sőt, — határozottan állítom, — az egyedüli út, a magyar földbirtokosok és a magyar állam háztartása megingott egyensúlyának helyreállítására ! Azt fogják ellenvetni, hogy hiszen igy nem szorúlunk ezen uj flnáncsbölcsességre, mert azt mi is tudjuk, hogy ha az állam kincstára képes volna az adóssági tőke után járó kamatokon kívül, még Y2) vagy 3/4, vagy egy egész °/0-ot évenként félretenni, úgy bizonyos évek múlva törleszthetné adósságát és pedig véglegesen ; de a baj épen az. hogy állam az évi kamatokat sem bírja, annál kevésbé bírhatná még a törlesztési hányad fizetését. Erre válaszom az, hogy mig ezen kamat egy része a külföldre vándorol, a másik része pedig a belföldnek, a sors által protegált nehány egyesei kezébe összpontosul, természetes, hogy nem bírhatja az állam azt az évi tributumot; de mihelyt ezen kamat az egyes földbirtokosokhoz és pedig terheik arányában fog visz- szafolyni, akkor el fogja bírni az állam úgy a kamatot, mint az ezen birtokok javára engedélyezett kamattöbbletet is. Mert ebben az esetben nemcsak a földbirtokosok és a háztulajdonosok egyenes adóképessége erősbödnék,. hanem ezek jólléte és ebből folyó vásárlási képességük emelkedésével, az ipar és kereskedelem is gyarapodván, az indirekt adó is folyton emelkednék. Tegyük fel ugyanis, hogy már egy év múlva menne át a szorosan vett magyar államadósság s a közös adósságok után elvállalt, évi kamatquota alapjaid szolgáló kötvények hányada, az egyes földbirtokosok és háztulajdonosok birtokába, s akkor az államnak, évi kamat fejében, 1% kamatübblet engedélyezése mellett. *) a szorosan vett magyar államadósságok után, az 1883. évi költségvetés szerinti: 66,585.385 frt. helyett, — 5%-os ka- matlábot véve számítási alapul, — 79,902.462 frt, a közös állam- adósság után járó, évi: 29,166.700 forint helyett pedig: 35,000.040 irtot, végül kezelési költségek fejében: 468.570 frtot kellene fizetni és igy, miután itt a szorosan vett magyar államadósság és a közös államadósság után fizetett: 12,782.711 frtnyi évi törlesztési járulék elmaradna, fizetne a mostani (1883.) költségvetésben, az ezen egész (VII.) fejezet alatt felvett: 109,004.366 frt. helyett: 115,371.072 frtot, a mi, számokban kifejezve. 6,368.706 frt. évi kiadási-többletet okozna. De miután ez a többlet s ezen felül — a mi legvitálisabb — az eddig a magyar államadósság után fizetett : 66,585.185 frt. és a közös államadósság után fizetett: 29.166.700 frt. évi kamat, az egyes magyar földbirtokosok és háztulajdonosok zsebébe, — és pedig egyenes adójuk arányában, — folyna, a józan ész szerint, ezen nagyobb összeg köny- nyeíbb teher lesz, mint az a kisebb összeg, a melyet most az állam a külföld s a belföld egynéhány egyeseinek kezéhez juttat. Mert a mig ezen, a magyar egyes birtokosokhoz és háztulajdonosokhoz folyó nagyobb összeg a magyar földet termékenyítené és úgy az egyenes, mint az indirect adóerőt folytonosan emelné, addig ezen, a magyar polgároktól és a magyar productió- tól évenként elvont és a külföldre és nehány egyes kezébe folyó kisebb összeg, a magyar földet folytonosan kiszivattyúzza és az adóerőt mind mélyebbre aláássa. De másfelől dúsan kárpótoltatnék az állam ezen, a magyar földbirtokosok és háztulajdonosok javára engedélyezett kamattöbbletért az által, hogy újabb kölcsönök felvételénél — a mire, mellesleg mondva, a pénzügyek jelenlegi állása mellett, nagyon is kilátásunk van, — sokkal kisebb kamat mellett helyezhetné el azokat, támadván a magyar földbirtokosok és háztulajdonosokban a .külföldnek s az egyes bankároknak, egy hatalmas versenyzőjük. Tehát még azok is, kik csak a hitelben és az olcsó kölcsö- nökben és nem az állam hitelre való szorulásának eleje vételében látják az állam mentő horgonyát, még azok is, mondjuk, öröm*1 Én 2° 0-nyi, sőt ennél még nagyobb kamattöbbletet is megszavaznék, mert minél nagyobb lesz e kamattöbblet, annál hamarább lesz a magyar földbirtokosság restaurálva s ezzel együtt, annál rohamosabban fog az állam deficitje elenyészni. Már pedig minél előbb következik be az állam deficitjének elenyésztetése, annál hamarább nyilvánul s annál fokozottabb lesz annak jótékony hatása. mel üdvözölhetik e pénzügyi reformot, mely az olcsó kölcsönök megszerzésére, egy nagyon practicus segélyeszközt szolgáltat kezükbe.^ Épúgy örömmel fogják üdvözölni ezen pénzügyi reformot, az államadóssági kötvények jelenlegi birtokosai, miután azok kereslete nagyobbodásával, árfolyamuk is emelkednék és igy ők is ezen reformból csak hasznot húznának. Ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a számtani törvények hatalmánál fogva, nemcsak az ezen kamattöbblet által, a magyar államnak okozott, évi kiadás, hanem az egész, a magyar földbirtok javára folyóvá teendő kamatösszeg is azonnal kifejezésre jutna az illető, e kamatot élvező földbirtok értéke emelkedésében: úgy egy perczig sem kétkedem, hogy ezen, a magyar földbirtokosok javára és igy végelemzésben maga a magyar kincstár javára eső, évi kiadási többlet, mint legproductivabb befektetés, behatóbb megfontolás után még azok által is meg fog szavaztatni, kik ezen pénzügyi reformot az első pillanatra, netalán kicsinylő mosolylyal fogadják és ideálizmusnak tekintenék. A filloxera elleni harcz. Németek, olaszok, portugallok, osztrákok, magyarok, de különösen francziák — részben mint az illető kormányok, részben mint szak-egyesületek küldöttei — számosán fordultak meg a múlt év szept. havában Montpellierben és vidékén Személyesen kívántak maguknak meggyőződést szerezni a szüret eredményéről, a hemzsegő filloxerák daczára élénken viruló s dúsan termő amerikai szőlőültetvényekben, melyek most itt az évek óta elpusztult nagy szőlőterületek helyét elfoglalják. Kormányunk megbízásából a zürichi konzul a helyszínére utazott s mint most beérkezett jelentésében mondja, a látottak és hallottakból arról győződött meg, mikép az amerikai szőlőfajok ellenálló képességének kellő módon való felhasználásában meg van találva az egyedüli helyes eszköz arra, hogy Francziaországnak a fillokszera által elpusztított szőlőterületei újra beültettessenek és helyreállittassanak. Tudvalevő, hogy Francziaországban eddig már mintegy 500,000 hektárnyi terület tökéletesen s másik 500,000 hektár részben meg van semmisítve. A montpellieri intézet, melyet a franczia kormány kilencz év előtt alapított és gazdagon segélyez, már sok ezer gyökeres és sima vesszőt osztott ki ingyen s kísérleti telepein megizlelhet-ő az amerikai szőlőkből szüretelt bor, a sötétveres Jacquez, a fehér Cunningham és vörös és fehér (édes) Herbemont. Az uj franczia ültetések két főcsoportba oszthatók: 1. Ol}- amerikai szőlőfajok, melyek az amerikai borok jellemzetes kellemetlen mellékize nélküli jó borokat adnak, s ezért nemesitlenül tenyésztettek; 2. Nemesítést igénylő, különösen vadabb fajok. Mindkét csoportnál első sorban arról van szó, hogy a gyökerek ellenálló képessége lehető nagy mértékben kifejlesztessék. A számos amerikai faj közül a következő négy faj bizonyult leginkább ellenállónak: 1. Yor Madeira, lassan nő s csekély venyige képződése folytán csak a negyedik évben oltható. Sovány, száraz talajba inkább való, mint a Riparia fajok. 2. Riparia Sau- vage, inkább a nehezebb, kövérebb talajt kedveli, majd minden éghajlathoz alkalmazkodik. Amerikában is Canadától Indian Territory tájáig mindenütt előfordul. 3. Solon. 4. Vialla. Az ellenállási képesség foka a gyökereken előforduló rovarok kisebb vagy nagyobb száma, mikroszkopice a gyökerek szilárdabb vagy lazább szerkezete s végre vegyileg (ha a föltevés egyáltalában helyes) azok gyanta-tartalma szerint Ítéltetik meg, mely utóbbit úgy látszik, hogy a rovar kellemetlennek találja. Az amerikai szőlők, tekintet nélkül arra, vájjon azok később nemesittetni fognak-e vagy nem? kétféle alakban és pedig vagy mint gyökeres, vagy mint sima vesszők ültettetnek. A vesszők mindkét alakban, részint Amerikából hozatnak, részint azonban és pedig most már legnagyobb részt Francziaországban termeltetnek. A montpellieri tanintézet telkén 1880. őszén körülbelül 120,000 db sima vessző szedetett, s az intézet abból 90,000 dbot ingyen osztott ki, s azon kívül még 33 klg szőlőmagot szolgáltatott szőlőiskolák alapítására. Monpellierben magában 40 kereskedőház foglalkozik amerikai szőlők eladásával; ezek egyikének Kansas tartományban egy rokona él, ki 41 négerrel az egész nyár folytán csupa ily vad szőlőfajokat gyűjt. A sima vesszők ezrének ára 20 franktól 60 sőt 100 frankig, gyökeres vesszőké 50-től 170 frankig váltózik. Olaszországban, hol a filloxera erősen terjed, Monte Christo *
