Eger - hetilap, 1883

1883-02-15 / 7. szám

59

legfelsőbb helyről kinevezett királyi biztos elnöklete alatt néhány hónap múlva tartott uj tisztujitás alkalmával, az országgyűlésről megyéjébe visszatért s követi megbízatásában való lelkes és lelkiismeretes eljárása által még szeretettebbé, még népszerűbbé vált Almássy Pál választatott meg egyhangúlag első alispánnak. E választást az egész megye örömtapsokkal üdvözölte, s többé senki sem vonta kétségbe, hogy Hevesmegye az ellenzék egyik legerősebb és megvíhatlan vára.

Almássy Pál, mint első alispán, az alispánok példányképe lett. ügy hogy, midőn egy évi hivataloskodása után, magán ügyei miatt, e tisztről leköszönt, a személye iránt mindenkitől táplált szeretet, tisztelet és bizalom s a közügy érdekét kifejező vágy — őt a megye élén továbbra is megtartani, oly rendkívüli módon nyilatkozott: hogy Blaskovich Gyula másod alispán elnöklete alatt a megye legelőkelőbbjeiből álló küldöttség mene hozzá leköszönésének visszavételére reábirni őt, mi ezúttal sikerült is.

Anélkül, hogy hivataloskodása egyes — bár csak nevezetesebb — mozzanataira is kiterjeszkedni kívánnék, mi fölöttébb hosszúra nyújtaná jelentésemet, alispánsága idejéből még sem mulaszthatom el, kivételképen, megemlíteni azon az egész megyére, de különösen Eger és vidékére nézve oly nagy fontossággal bíró s nagyhorderejű tényt : hogy ekkor alapittatott az Egerben székelő hevesmegyei takarékpénztár; alapittatott pedig általa, ki annak kezdeményezője, szervezője s első elnöke volt. Le is rótta ezért iránta háláját az azóta folyvást oly szépen gyarapodó s nagy hitelre és tekintélyre jutott pénzintézet, lerótta azzal, hogy alapítójának arczképét Barabással lefestette terme számára.

Almássy Pál. noha 184d-ban készséggel visszavette lemondását, 1847-ben. megváltoztathatatlan körülményeinél fogva, kénytelen volt azt ismét benyújtani. Lemondása most már, természetesen, elfogadtatott. De ezen személyes tulajdonságaira nézve a természettől annyira kiváltságolt férfin iránti szeretet, tisztelet és bizalom s az alispáni széktől való megválása fölött érzett sajnálat és fájdalom a jegyzőkönyvben keresett kifejezést és enyhüle- tet. Valóban a távozónak hivatalbeli buzgósága, polgári erényei, a haza s annak boldogságáért mindenét koczkáztatni képes áldozatkészsége, nemcsak a megye, hanem az egész ország elismerésére méltó jeles érdemei s mindezekkel és ezekért a megyétől kiérdemelt hála oly szép és megindító szavakkal fejeztetnek ki a megyei közgyűlés jegyzőkönyvében, hogy ezen búcsúvétel egyikét képezi a legszebb polgári koszorúknak, melyeket a közpálya emberei valaha kiérdemeltek.

Dicső halottunk életének további folyama — a hazai történelemé, mely már megírva van s megiratni fog. Addig történet- könyvünk a hazafi szív, melyben az ő neve s tettei is kitörölhetetlen betűkkel égnek. De épen ezért a még elmondandókban rövid lehetek.

Az ellenzék eszméi, a szabadelvű reformok, a nép felszabadítását s az ország függetlenségét kifejező törvényekben az 1847/8-i országgyűlésen — melyre megyénk két jegyzőjét: Sclinée Lászlót és Radics Miklóst küldötte fel követekül — végre diadalra jutottak s a kormány is az ellenzék kezébe került.

Majd megnyílt Pesten az első nemzetgyűlés, melyről, természetesen a kitűnő hazafi s nagyérdemű polgár: Almássy Pál sem maradhatott el. Több helyről óhajtották megválasztani, de ő szülőföldjének, Gyöngyös városának jelöltségét fogadta el, hol egyhangúlag s nagy ünnepléssel meg is választatott. A hírneves s mindenkitől nagyrabecsült férfiú mindjárt a képviselőház megalakulásakor azon kitüntetésben és bizodalomban részesült, hogy a ház alelnökének választotta meg.

Nem is csalódott benne a hazafiúi bizodalom. mert midőn a kormány s az országgyűlés székhelyét Debreczenbe tette át. az üresen hagyott elnöki széket ő foglalta el s ő ült benne akkor is, midőn 1849. april 14-én Magyarország függetlensége kimondatott.

Ki ne tudná, hogy ezért halálra Ítéltetett. De — hála a szerencsés véletlennek — sikerült külföldre menekülnie s igy rajta is csak, „in effigie,“ hajthatták végre a halálos Ítéletet.

Még másodszor is halálra ítéltetett. Mindnyájan tudjuk miért ? Hisz mindenki élénk emlékezetében van még, hogy midőn — az 1861-i országgyűlés feloszlatása után, melyre a száműzetésből hazatért Almássy Pál nem kis befolyást gyakorolt — mind áta- lánosabbá kezdett válni a kétségbeesés a fölött, hogy a nemzet jogait békés utón érvényesítheti: ő, Almássy Pál volt az, ki a nemzet eltiport szabadságának fegyverrel való visszaszerzése végett az „elszánt hazafiak szövetségét megalkotá. E terv dugába dőlt. 0 ezért, mint mondám, halálra, majd 20. évi várfogságra Ítéltetett. Innen is kiszabadult s mig az események más fordulatot vettek, ő teljesen visszavonult a közélettől s csendes magányában, hol csak hű neje virasztott szenvedései fölött, végezte nemes, nagy eseményekkel átszőtt s nagy. viszontagságokkal terhes életét.

Hála és tisztelet és kegyelet az ily hívnek és nemesnek és nagynak ! Hála mindenkitől, aki magyar és szereti hazáját; de hála első sorban és legnagyobb mértékben azon megye fiaitól, kik között ifjúságát s legszebb férfi korát tölté, hol nemes lovagias jellemével, fényes személyes tulajdonságaival és a közjóért élőhaló s mindenkit a maga fenkölt gondolkozása és magasztos érzelmei bűvkörébe ragadó rokonszenves lényével már példakép volt, mielőtt még országos pályáján megindult volna, s mielőtt még a nemzet szemei felé fordulhattak volna, már egy egész megye sze- me-fénye volt. Tisztelet, kegyelet és hála Almássy Pál szellemének! Őrizzük híven emlékezetét !

Mesterséges szölö-trágya.

Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos a következő körlevelet bocsátotta ki:

Több oldalról azon óhajtás nyilváníttatván, hogy jeleztessék valamely mesterséges szőlő-trágyázási mód, melylyel a szerves trágya szükség esetén pótolható lenne, e tekintetben a budapesti állami vegykisérleti állomás főnöke, dr. Liebermann Leó szakértői véleménye alapján a következő módozatot, mint legajánlatosabbat közlöm czimmel, oly fólkéréssel. hogy annak érdekelt körökben leendő minél szélesb mérvbeni közzététele iránt intézkedni szíveskedjék.

Mindenekelőtt megjegyzem, hogy ez alkalommal csakis azon szőlőföldekről lesz szó, melyek borkészítésre szánt szőlőket teremnek; ismeretes dolog lévén az, hogy az úgynevezett, asztali- vagy csemege szőlőket termő földek trágyázása nincs oly szigorú törvényhez kötve, mint amazoké.

Elvül kell felállítani, hogy 100 négyszögölnyi szőlőföld, jó szőlő pl. risling termelésére évenkint 5. 8 kilogramm, fontos ásványi anyagot fogyaszt, még pedig 3. 3 kiló káliumoxydot, 0. 9 kiló phosphorsavat, 1. 0 kiló mészoxydot és ezek mellett tetemes mennyiségű nitrogént.

Azon anyagok közt, melyek ezen ásványi részeket tartalmazzák, legczélszerűbbnek tartom a kalira nézve, az úgynevezett ötszörösen concentrált kálitrágyát (fünffach concentr. Kalidünger) vagy a növényi hamut: phosphoros borsavat és meszet, valamint ily tartalmú szerves anyagra nézve a csontlisztet.

Az ötszörösen concentr. kálitrágyából 100 négyszögöl (188 négyszögméter) szőlőföldre évenkint szükséges 6. 6 kiló, a csont- lisztből (Fray-Bentosból) 3. 6 kiló.

Miután ezen 3. 6 kiló csontliszt megfelel ugyan phosphor- sav, — de nem mésztartalmára nézve, czélszerü lesz ehhez 100 négyszöglenként még 1.4 kiló oltatlan meszet keverni.

Ennélfogva 100 négyszögöl szőlőföldre évenként egy keveréket teszünk, mely áll:

6.6 ötszörösen conc. kálitrágyából.

1.4 kiló mészből.

A 3.6 kiló csontlisztben foglaltatik 0.13 kiló nitrogen; 100 négyszögöl föld, a meteor, csapadékokkal (Boissingauls adatai után számítva) évenkint 0.1 kiló nitrogént kap. Ennélfogva jelen esetben 100 négyszögölnyi szőlőföld 0.13 -f- 0.1 — 0.23 kiló nitrogént kapna, hiányzik tehát 2.2 — 0.23 — 1.97 kiló nitrogén, mely még pótlandó lenne. Ezen czélra, ott a hol állati trágya nem kapható, a kénsavas ammóniák ajánlható, még pedig 100 négyszögölnyi területre 9.5 kiló kénsavas ammóniák.

A 100 négyszögölnyi szülőföldre ajánlható tökéletes ásványi trágya tehát egy évre a következő:

6-6 kiló ötszörösan conct. kálitrágya:

3*6 „ csontliszt (Fray Bentos;)

1 '4 „ oltatlan mész :

9-5 „ kénsavas ammonniák.

Világos azonban, hogy ezen arányokon a szőlőföld vegyi összetétele szerint változtatni lehet, mert minden attól függ. hogy milyen anyagokat tartalmaz az már kezdettől fogva.

Tény az. hogy a felsorolt anyagokból a szőlőföld évenkint körülbelül a megjelölt mennyiségeket veszti, hogy ha a termelt növény egy része nem adatik vissza a földnek. Igen czélszerü tehát a venyigék stb. elégetése által nyert hamut használni fel szőlőföldek trágyázására, miáltal a földnek visszaadjuk egy részét annak, mit tőle elvettünk.

Végül közlöm czimmel néhány vegyi gyárnak czimét. hol a fent említett ásványi trágya-nemek beszerezhetők, úgy mint:

1. Vereinigte ehern. Fabriken in Leopoldshall, Stassfurt.

*