Eger - hetilap, 1883
1883-02-15 / 7. szám
60 2. Superphosphat und Chemicalien-Fabrik. Stettin. 8. G. Zeigler, Dessau. 4. Schutt und Ahrens, Stettin. Budapest, 1882. évi april hó 22-én. Politikai heti szemle. A dunai konferenczia febr. 10-én Londonban megnyílt. A második ülésen már Musurus pasa is megjelent. Ott volt összesen hét nagykövet, továbbá Fitzmauricze és Barrére. A parti államok képviselői, valamint a dunai biztosok a szomszéd teremben gyűltek össze. Granvile lord röviden üdvözölte a konferencziát s a tanácskozás titokban tartását kérte, mi közhelyesléssel találkozott. Most áttértek a napirend első tárgyára: résztvehessenek-e a tárgyalásokon a parti államok képviselői. Kevés vita után egyhangúlag azt határozták, hogy Románia és Szerbia megbízottjai tanácskozó szavazattal a konferencziára bocsáttatnak, Bulgária azonban kizárva marad. Nyomban megkezdték a vegyes bizottság ügyének tárgyalását s Barrére indítványa felett élénk vita indult. Bukarest, febr. 11. A kamara mai ülésén Stourdza külügyminiszter a londoni Duna-értekezlet határozatát közölte, melynek értelmében Románia az értekezlet munkálataiban csak tanácskozó szavazattal vehet részt. A miniszter ezután következőleg nyilatkozott: A kormány távirati utón azonnal utasította Ghika herczeget, hogy e határozat ellen szabályszerű tiltakozást nyújtson be és ünnepélyesen jelentse ki, hogy Románia ama határozatokat, melyeket az értekezlet ezen Romániát közvetlenül érdeklő és az ország souverainitását és függetlenségét oly közelről érintő kérdésben Románia résztvétele nélkül hoz. nem fogja kötelezőknek elismerni. A kamara a miniszter szavait egyhangúlag helyesléssel fogadta. Béig rád, febr. 12. Tegnap a király elnöklete alatt minisztertanács tartatott, mely elhatározta, hogy a Duna-értekezlet határ ozata, mely szerint Szerbia tanácskozó szavazattal részt vehet az értekezlen, elfogadtassák. Paris, febr. 9. Miután a fenyitő törvényszék beszüntette a Napoleon herczeg elleni további eljárást, a herczeg szabad lábra helyeztetett. Pár is, febr. 12. A szenátus mai ülésében tárgyalta a trón- követelőkre vonatkozó törvényjavaslatot és 170 szavazattal 115 ellenében elhatároztatott, hogy a szenátus a törvényjavaslat részletes táigyalását megkezdi. Szavazás után Devés igazságügyminiszter kijelentette, hogy a kormány a kamara által megszavazott törvényjavaslatot elejti és Barbey elleninditványát fogadja el, mely szerint a köztársaság elnöke a minisztertanács beleegyezésével kiutasíthatja azon herczegeket, kiknek nyilatkozatai és tettei az állam biztonlétét veszélyeztetik. Barbey indítványa 148 szavazattal 132 ellenében és a kormányjavaslat I. czikke 172 szóval 89 ellenében elvettetett. Say beszéde után Waddington ellenjavaslata 165 szavazattal 127 ellen elfogadtatott, mely szerint azon her- czegek, kik trónkövetelési tényt követnek el, vagy az állam biz- tonléte ellen irányzott nyilatkozatot tesznek, száműzetéssel bűntetteinek és perük az esküdtszék vagy a szenátus elé vitetik. P é t e r v á r, febr. 9. III. Sándor czár koronázási kiáltványa következőleg hangzik : „Mi, Sándor, valamennyi hü alattvalónkkal tudatjuk, hogy Istennek úgy tetszett, hogy minket egész Oroszország és az ezzel elválaszthatlan összeköttetésben álló lengyel czárság és finn nagy- herczegség trónjára juttasson, melyet már elődeink is bírtak. A borzasztó megrázkódtatás pillanatában és a gyász és ijedtség lesújtó érzete alatt, mely velünk együtt hü alattvalóink szivét is eltöltötte, nem volt idő a koronázási ünnepély meghatározására és végrehajtására. Meghajolva tehát a gondviselés kifürkészhetetlen intézkedései és megpróbáltatásunk előtt, szivünk mélyében elhatároztuk, hogy mindaddig nem fogunk e szent cselekmény végrehajtásához, mig le nem csillapul azon érzelem, melyet ama gonosztett keltett, melynek szeretett atyánk, népe jóltevője, áldozatul esett. Most már közelget az idő, midőn teljesíthetjük isten akaratát és végrehajthatjuk saját óhajunkat és a haza minden hü fiának szent kívánságát. Elődeink, az istenfélő czárok példája után indulva, elhatároztuk, hogy felteszszük a koronát és ősi szokás szerint fólveszszük a szent kenetet, szeretett hitvestársunkat, Feo- dorowna Máriát is részesítve e szertartásban. Midőn e szándékunkat, melyet isten segélyével folyó év május havában az első székvárosban, Moszkvában óhajtunk végrehajtatni, — kihirdettük, egyszersmind valamennyi hü alattvalónkat felszólítjuk, keljenek velünk együtt hő és ájtatos imára, tartson meg a mindenható isten bennünket és birodalmunkat békességben és óvjon meg a veszélyektől ; áraszszon el a bölcseség és ész szellemével; legyen segélyünkre, hogy tiszteletre méltó elődeink czári koronáját fejünkre helyezve, fogadásunkat híven teljesítsük és életünket teljesen szeretett hazánk jólétének és nyugalmának, az igazság szolgálatának és az isten által reánk bízott nép javáról való gondoskodásnak szenteljük.“ — A koronázási kiáltványnyal egyidejűleg két rendelet is jelent meg. Az első a kormányzóságokat, a nemesi főnököket és a kormányzóságok székhelyeinek elöljáróit szólítja fel. hogy a koronázási ünnepélyen megjelenjenek. A második rendelet külön koronázási bizottság alakítását rendeli el az udvari miniszter elnöklete alatt.“ A czár magánlevelei közé ismét sikerült oda csempészni a forradalmi párt végrehajtó bizottságának egy memorandumot, mely az orosz nemzet nevében következő követelésekkel fordul a czárhoz: 1. Állandó népképviselet alakíttassák, általános szavazati jog s a képviselőknek választóik által adandó utasítás alapján. 2. Terjedelmes tartományi önkormányzat létesittessék az összes hivatalok választás utján leendő betöltésével. 3. A parasztközségek önállók legyenek. 4. A föld a népé. 5. A gyárak és műhelyek a munkások tulajdonába bocsátandók. 6. Teljes lelkiismereti szólás-, sajtó- és társulási szabadság. 7. Egyetemes választási jog rangra és vagyonviszonyokra való tekintet nélkül. 8. Az állandó hadsereg területi hadsereggé alakíttassák át. — A végrehajtó bizottság a koronázásig enged határidőt a czárnak mind e kívánalmak teljesítésére s ha meg nem hallgatja a nép szavát, minden rosz- szal fenyegeti. Berlin, febr. 10. A pápa válasza Vilmos császár levelére (melyet közelebb közöltünk) végre megérkezett. A levél kellemetlen hatást tett. az itteni politikai körökre, habár szívélyes hangon van tartva; ugyanis hiányzanak belőle azok a határozott engedmények, melyekre a kormány majdnem bizonyosan számított. D u b 1 i n, feb. 10. Brady, Fitzbarris, Kelly, Carey, Palk, Delaney, Hanlon. Moroney, Curley és a két Mulett testvér Cavendish meggyilkoltatásával vádoltatnak. Kavanah Burkes kocsisa mint tanú jelenvén meg, állítja, hogy Brady-t, Kelly-1, és két társát. május 6-án kocsiján a Phőnix-parknak azon tájáig vitte, hol a gyilkosság elkövettetett; visszatértekig várt rájok s azután őket visszavitte Dublinba. A P o 1. Cor r. Cetinjéből jelenti; Miután a Montenegro által a hatalmakhoz intézett jegyzékben megállapitott tizennégy napi határidő eredmény nélkül telt el, a montenegrói kormány tegnap a hatalmak képviselőihez egy második jegyzéket intézett, melyben a határszabályozás meghiúsításáért a felelősséget a törökökre hárítja, a cetinjei egyezményt semmisnek nyilvánítja s Matagos és Vladuja Montenegro által való birtokbavételét és a portával a határkérdésben való érintkezés megszakítását tudatja. Országgyűlés. A képviselőház e hó 8-án s a következő napokon tárgyalta a vadászatról szóló törvényjavaslatot, melyet Péchy Jenő előadó indokolt. Ezzel szemben Madarász József határozati javaslatot nyújtott be aziránt, hogy a törvényjavaslat átdolgozás végett uta- sittassék vissza a közigazgatási bizottsághoz. Tisza miniszterelnök a határozati javaslattal szemben védi a törvényjavaslatot. Az általános vita befejeztetvén, a ház többsége elfogadta a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalás folyamán élénk vita keletkezett, a 2-ik §. körül, melyhez többen nyújtottak be módosításokat. A ház azonban ezek közül csak Te- leszky István szerkezeti módosítását fogadta el, különben pedig változatlanul megtartotta a szakaszt, valamint a következő §-okat- a 22-ikig. A többi §-ok a következő ülésben lettek elfogadva. Aztán a kérvényekre került a sor. Febr. 12-én a képviselőházban az 1885-ik évre tervezett és az ország fővárosában rendezendő országos kiállítás vala napirenden. A szélsőbal részéről Thaly Kálmán és Halász Géza szólották a dologhoz. Mindkettő azt hangsúlyozta főként, hogy e kiállításról zárják ki a külföldi iparczikkeket s kivételt csak a magyar- országi illetőségű, de külföldön lakó iparosok és művészek készit- ményeinél tegyenek. Ennek ellenében úgy Hegedűs Sándor az előadó, mint Széchényi kereskedelmi miniszter, épen annak a szükségét hangsúlyozták, hogy minden olyan külföldi készitmények kiállíthatok legyenek, a melyeket a mi iparosaink nem ismernek, vagy ha ismernek is, de nem vittek még kellő tökélyre. A törvényjavaslat elfogadtatott. A legközelebbi ülés — csütörtökre halasztatott, el.
