Eger - hetilap, 1883

1883-02-15 / 7. szám

60 2. Superphosphat und Chemicalien-Fabrik. Stettin. 8. G. Zeigler, Dessau. 4. Schutt und Ahrens, Stettin. Budapest, 1882. évi april hó 22-én. Politikai heti szemle. A dunai konferenczia febr. 10-én Londonban megnyílt. A második ülésen már Musurus pasa is megjelent. Ott volt összesen hét nagykövet, továbbá Fitzmauricze és Barrére. A parti államok képviselői, valamint a dunai biztosok a szomszéd teremben gyűl­tek össze. Granvile lord röviden üdvözölte a konferencziát s a tanácskozás titokban tartását kérte, mi közhelyesléssel találkozott. Most áttértek a napirend első tárgyára: résztvehessenek-e a tár­gyalásokon a parti államok képviselői. Kevés vita után egyhan­gúlag azt határozták, hogy Románia és Szerbia megbízottjai ta­nácskozó szavazattal a konferencziára bocsáttatnak, Bulgária azon­ban kizárva marad. Nyomban megkezdték a vegyes bizottság ügyének tárgyalását s Barrére indítványa felett élénk vita indult. Bukarest, febr. 11. A kamara mai ülésén Stourdza kül­ügyminiszter a londoni Duna-értekezlet határozatát közölte, mely­nek értelmében Románia az értekezlet munkálataiban csak tanács­kozó szavazattal vehet részt. A miniszter ezután következőleg nyilatkozott: A kormány távirati utón azonnal utasította Ghika herczeget, hogy e határozat ellen szabályszerű tiltakozást nyújt­son be és ünnepélyesen jelentse ki, hogy Románia ama határoza­tokat, melyeket az értekezlet ezen Romániát közvetlenül érdeklő és az ország souverainitását és függetlenségét oly közelről érintő kérdésben Románia résztvétele nélkül hoz. nem fogja kötelezőknek elismerni. A kamara a miniszter szavait egyhangúlag helyeslés­sel fogadta. Béig rád, febr. 12. Tegnap a király elnöklete alatt minisz­tertanács tartatott, mely elhatározta, hogy a Duna-értekezlet ha­tár ozata, mely szerint Szerbia tanácskozó szavazattal részt vehet az értekezlen, elfogadtassák. Paris, febr. 9. Miután a fenyitő törvényszék beszüntette a Napoleon herczeg elleni további eljárást, a herczeg szabad láb­ra helyeztetett. Pár is, febr. 12. A szenátus mai ülésében tárgyalta a trón- követelőkre vonatkozó törvényjavaslatot és 170 szavazattal 115 ellenében elhatároztatott, hogy a szenátus a törvényjavaslat rész­letes táigyalását megkezdi. Szavazás után Devés igazságügymi­niszter kijelentette, hogy a kormány a kamara által megszavazott törvényjavaslatot elejti és Barbey elleninditványát fogadja el, mely szerint a köztársaság elnöke a minisztertanács beleegyezésével ki­utasíthatja azon herczegeket, kiknek nyilatkozatai és tettei az ál­lam biztonlétét veszélyeztetik. Barbey indítványa 148 szavazat­tal 132 ellenében és a kormányjavaslat I. czikke 172 szóval 89 ellenében elvettetett. Say beszéde után Waddington ellenjavaslata 165 szavazattal 127 ellen elfogadtatott, mely szerint azon her- czegek, kik trónkövetelési tényt követnek el, vagy az állam biz- tonléte ellen irányzott nyilatkozatot tesznek, száműzetéssel bűn­tetteinek és perük az esküdtszék vagy a szenátus elé vitetik. P é t e r v á r, febr. 9. III. Sándor czár koronázási kiáltvá­nya következőleg hangzik : „Mi, Sándor, valamennyi hü alattvalónkkal tudatjuk, hogy Istennek úgy tetszett, hogy minket egész Oroszország és az ezzel elválaszthatlan összeköttetésben álló lengyel czárság és finn nagy- herczegség trónjára juttasson, melyet már elődeink is bírtak. A borzasztó megrázkódtatás pillanatában és a gyász és ijedtség le­sújtó érzete alatt, mely velünk együtt hü alattvalóink szivét is eltöltötte, nem volt idő a koronázási ünnepély meghatározására és végrehajtására. Meghajolva tehát a gondviselés kifürkészhetetlen intézkedései és megpróbáltatásunk előtt, szivünk mélyében elhatá­roztuk, hogy mindaddig nem fogunk e szent cselekmény végre­hajtásához, mig le nem csillapul azon érzelem, melyet ama go­nosztett keltett, melynek szeretett atyánk, népe jóltevője, áldoza­tul esett. Most már közelget az idő, midőn teljesíthetjük isten akaratát és végrehajthatjuk saját óhajunkat és a haza minden hü fiának szent kívánságát. Elődeink, az istenfélő czárok példája után indulva, elhatároztuk, hogy felteszszük a koronát és ősi szokás szerint fólveszszük a szent kenetet, szeretett hitvestársunkat, Feo- dorowna Máriát is részesítve e szertartásban. Midőn e szándékun­kat, melyet isten segélyével folyó év május havában az első szék­városban, Moszkvában óhajtunk végrehajtatni, — kihirdettük, egyszersmind valamennyi hü alattvalónkat felszólítjuk, keljenek velünk együtt hő és ájtatos imára, tartson meg a mindenható is­ten bennünket és birodalmunkat békességben és óvjon meg a ve­szélyektől ; áraszszon el a bölcseség és ész szellemével; legyen segélyünkre, hogy tiszteletre méltó elődeink czári koronáját fejünkre helyezve, fogadásunkat híven teljesítsük és életünket teljesen sze­retett hazánk jólétének és nyugalmának, az igazság szolgálatának és az isten által reánk bízott nép javáról való gondoskodásnak szenteljük.“ — A koronázási kiáltványnyal egyidejűleg két ren­delet is jelent meg. Az első a kormányzóságokat, a nemesi főnö­köket és a kormányzóságok székhelyeinek elöljáróit szólítja fel. hogy a koronázási ünnepélyen megjelenjenek. A második rendelet külön koronázási bizottság alakítását rendeli el az udvari minisz­ter elnöklete alatt.“ A czár magánlevelei közé ismét sikerült oda csempészni a forradalmi párt végrehajtó bizottságának egy memorandumot, mely az orosz nemzet nevében következő követelésekkel fordul a czárhoz: 1. Állandó népképviselet alakíttassák, általános szavazati jog s a képviselőknek választóik által adandó utasítás alapján. 2. Terjedelmes tartományi önkormányzat létesittessék az összes hi­vatalok választás utján leendő betöltésével. 3. A parasztközségek önállók legyenek. 4. A föld a népé. 5. A gyárak és műhelyek a munkások tulajdonába bocsátandók. 6. Teljes lelkiismereti szólás-, sajtó- és társulási szabadság. 7. Egyetemes választási jog rangra és vagyonviszonyokra való tekintet nélkül. 8. Az állandó hadse­reg területi hadsereggé alakíttassák át. — A végrehajtó bizott­ság a koronázásig enged határidőt a czárnak mind e kívánalmak teljesítésére s ha meg nem hallgatja a nép szavát, minden rosz- szal fenyegeti. Berlin, febr. 10. A pápa válasza Vilmos császár levelére (melyet közelebb közöltünk) végre megérkezett. A levél kellemet­len hatást tett. az itteni politikai körökre, habár szívélyes hangon van tartva; ugyanis hiányzanak belőle azok a határozott enged­mények, melyekre a kormány majdnem bizonyosan számított. D u b 1 i n, feb. 10. Brady, Fitzbarris, Kelly, Carey, Palk, Delaney, Hanlon. Moroney, Curley és a két Mulett testvér Caven­dish meggyilkoltatásával vádoltatnak. Kavanah Burkes kocsisa mint tanú jelenvén meg, állítja, hogy Brady-t, Kelly-1, és két tár­sát. május 6-án kocsiján a Phőnix-parknak azon tájáig vitte, hol a gyilkosság elkövettetett; visszatértekig várt rájok s azután őket visszavitte Dublinba. A P o 1. Cor r. Cetinjéből jelenti; Miután a Montenegro ál­tal a hatalmakhoz intézett jegyzékben megállapitott tizennégy napi határidő eredmény nélkül telt el, a montenegrói kormány teg­nap a hatalmak képviselőihez egy második jegyzéket intézett, melyben a határszabályozás meghiúsításáért a felelősséget a tö­rökökre hárítja, a cetinjei egyezményt semmisnek nyilvánítja s Matagos és Vladuja Montenegro által való birtokbavételét és a portával a határkérdésben való érintkezés megszakítását tudatja. Országgyűlés. A képviselőház e hó 8-án s a következő napokon tárgyalta a vadászatról szóló törvényjavaslatot, melyet Péchy Jenő előadó indokolt. Ezzel szemben Madarász József határozati javaslatot nyújtott be aziránt, hogy a törvényjavaslat átdolgozás végett uta- sittassék vissza a közigazgatási bizottsághoz. Tisza miniszterelnök a határozati javaslattal szemben védi a törvényjavaslatot. Az ál­talános vita befejeztetvén, a ház többsége elfogadta a törvényja­vaslatot a részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalás fo­lyamán élénk vita keletkezett, a 2-ik §. körül, melyhez többen nyújtottak be módosításokat. A ház azonban ezek közül csak Te- leszky István szerkezeti módosítását fogadta el, különben pedig változatlanul megtartotta a szakaszt, valamint a következő §-okat- a 22-ikig. A többi §-ok a következő ülésben lettek elfogadva. Aztán a kérvényekre került a sor. Febr. 12-én a képviselőházban az 1885-ik évre tervezett és az ország fővárosában rendezendő országos kiállítás vala napiren­den. A szélsőbal részéről Thaly Kálmán és Halász Géza szólották a dologhoz. Mindkettő azt hangsúlyozta főként, hogy e kiállítás­ról zárják ki a külföldi iparczikkeket s kivételt csak a magyar- országi illetőségű, de külföldön lakó iparosok és művészek készit- ményeinél tegyenek. Ennek ellenében úgy Hegedűs Sándor az előadó, mint Széchényi kereskedelmi miniszter, épen annak a szük­ségét hangsúlyozták, hogy minden olyan külföldi készitmények kiállíthatok legyenek, a melyeket a mi iparosaink nem ismernek, vagy ha ismernek is, de nem vittek még kellő tökélyre. A tör­vényjavaslat elfogadtatott. A legközelebbi ülés — csütörtökre halasztatott, el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom